Csehszlovákia-centenárium – Történelmi dokumentumok lesznek láthatóak a megújult cseh Nemzeti Múzeumban

Csehszlovákia-centenárium – Történelmi dokumentumok lesznek láthatóak a megújult cseh Nemzeti Múzeumban

Csehszlovákia megalakulásával és történetével összefüggő legfontosabb dokumentumok eredeti példányai is láthatóak lesznek azon a kiállításon, amely vasárnap, október 28-án nyílik a cseh Nemzeti Múzeum felújított történelmi épületében Prágában.

A nagyszabású történelmi kiállítás, amelyet a cseh és a szlovák nemzeti múzeum rendez közösen, a két ország külügyminisztériumainak, illetve kulturális tárcáinak közreműködésével, a csehszlovák állam megalakulásának 100. évfordulója alkalmából nyílik. Prága után később Pozsonyban is megtekinthető lesz.

A nemzetközi megállapodást 1938. szeptember 30-án a bajorországi Münchenben írta alá Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, aminek következtében Prága kénytelen volt átengedni a náci Németországnak Csehország döntően németek lakta vidékeit, a Szudétákat.

Tíz évvel ezelőtt Prágában már kiállították az egyezmény angol és olasz nyelvű eredeti példányait. A francia dokumentumról semmit sem tudunk, úgy tűnik, elveszett. Akkor a dokumentumokat több mint 250 ezer ember nézte meg. Az egyezményhez több térkép is tartozik, amelyeken pontosan kijelölték, hogy mely csehszlovák területeket kell Prágának átengednie a náci Németországnak.

A bécsi döntések dokumentumai alapján a mai Szlovákia magyarok lakta vidékei visszakerültek Magyarországhoz, amelynek 1918-ig szerves részét képezték. Ezeket a döntéseket a II. világháború után semmisnek nyilvánították, s a vonatkozó terület újra a csehszlovák állam része lett. A látogatók megtekinthetik az I. világháborút lezáró békeszerződések (Versailles, Saint German, Trianon) csehszlovákiai ratifikációjának eredeti dokumentumait is.

Hírdetés

Ugyancsak kiállítják az amerikai cseh és szlovák emigráció szervezetei között 1918-ban Pittsburgban megkötött egyezményt, amelynek célja a csehek és a szlovákok közös államának a létrehozása volt. Az érdeklődők láthatják továbbá az első világháborút lezáró békeszerződések Csehszlovákiát érintő dokumentumait, illetve az 1939-ben Emil Hácha akkori csehszlovák elnök és Adolf Hitler náci vezér által aláírt protokollt is Csehország német ellenőrzéséről.

Október 28-tól, vasárnaptól részben újra látogatható lesz a prágai Nemzeti Múzeum. A legnagyobb és legfontosabb cseh muzeális intézmény 1891-ben épült neoreneszánsz stílusú palotája a Prága központjában lévő Vencel tér legjellegzetesebb műemléke. Maga az intézmény idén ünnepli megalakulásának 200. évfordulóját.

A prágai Nemzeti Múzeumot, amelynek első neve Hazafias Múzeum volt, 1818-ban a korabeli cseh arisztokrácia több kiemelkedő hazafias érzelmű személyisége alapította, ők adták össze az induláshoz szükséges tőkét. Az első történelmi és régészeti gyűjteményeket a Hradzsinban álló Sternberk-palotában állították ki (1821-1846). Az intézmény második székhelye a Vencel-térhez közeli Nostic-palota lett (1847-1892), majd a század végén, 1891-ben felépült a ma is álló speciális múzeumi épület.

Az épületet Josef Schulz tervezte.  Az értékes múzeum nagyszabású felújítását és korszerűsítését 2015 elején kezdték el. Bár a felújítási munkák teljes befejezését 2019 februárjára tervezik, az épület Csehszlovákia megalakulása századik évfordulója alkalmával részben már újra megnyílik a nagyközönség előtt.

A tervezett felújítási költségek teljes összege megközelíti az 1,5 milliárd koronát.

Az ezredforduló után a Nemzeti Múzeum megszerezte az államtól a történelmi székhely szomszédságában álló egykori csehszlovák szövetségi parlament 1970-ben felépült modern épületét, ahol a jövőben a gyűjtemények egy része kap elhelyezést. A volt szövetségi parlament épületében a múlt század kilencvenes éveinek közepétől egy évtizeden keresztül a Münchenből Prágába települt Szabad Európa Rádió (SZER) székelt. Az épület 2006-ban azután került a múzeum tulajdonába, miután a SZER elköltözött az újonnan épített székhelyére.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »