Trócsányi László: a kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették

Trócsányi László: a kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették

A kommunizmus bűneit hangsúlyozták a megemlékezők hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Országszerte megemlékezéseket tartottak, a budapesti Terror Háza Múzeumnál egész nap rendhagyó történelemórákkal, gyertyagyújtással emlékeztek. Ellenzéki pártok is kifejtették álláspontjukat.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

A központi megemlékezések helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál az intézmény és a Fidelitas közös megemlékezésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:

a kommunizmus civilizációs zsákutca volt.

Kiemelte, hogy egy tömeggyilkos diktatúra áldozatai előtt tisztelegnek a kommunizmus soha meg nem torolt bűncselekményeinek egyik helyszínén.

A központi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: a kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből. Azt mondta, pontos számokat nem tudnak, “hiszen a rémtettek egy részére még mindig nem derült fény”, de a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni. Közölte, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki a torz jogrendszer felhasználásával.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kijelentette: elkeserítő, reménytelennek tűnő állapot, hogy halottak és szabadságuktól megfosztottak millióinak, megalázottak és megszomorítottak százmillióinak dokumentált sorstörténete ellenére ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában, sőt a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban.

Hírdetés

Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a Gyorskocsi utcai börtön előtt mondott beszédében kijelentette: ideje, hogy politikai pártállástól függetlenül ki tudjuk mondani, a kommunizmus közös magyar tragédiánk volt. Alig van olyan magyar család, amelyet ne sújtott volna valamilyen formában a kommunizmus – hangsúlyozta a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya által szervezett megemlékezésen. Úgy fogalmazott:

“a magyar nemzet megtanulta, hogy a téboly fertőz, és ha nem vigyázunk, új téboly fogan”.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Pócspetriben azt mondta: a kommunizmus és a bolsevisták az anyagi javak mellett a lelkünket, a hitünket, a kultúránkat és az egyházunkat akarták elvenni, azaz a lényegünket akarták megsemmisíteni. Az ünnepség előtt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét az 1948-as kommunista megtorlást elszenvedő pócspetri áldozatokra emlékezve a szabolcsi község római katolikus templomában.

Szegeden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: bűnözők voltak azok, akik a kommunizmus ideológiájának, Marx tanainak felhasználásával a hatalmat megszerezték és megtartották. Azt mondta, “nekünk nem az izmusokat kell keresnünk, és nem a kommunistákat kell rehabilitálnunk, vannak alapértékeink: a család, a keresztény hit és a nemzet, amely évszázadokon keresztül megőrzött bennünket itt a Kárpát-medencében”. Hozzátette: “nem akarjuk lecserélni a családot a migrációra, a hitet a fogyasztásra és a világnézeti semlegességre, a nemzetet a multikulturalizmusra”.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Dombóváron azt hangsúlyozta: a kommunizmus világszerte százmillió halálos áldozatot követelt, Közép-Európában pedig több mint egymilliót. Az államtitkár azt mondta, mi magyarok olyan erős országot építünk, amely biztos támaszt nyújt a magyar családoknak, és külhoni nemzettársainkkal összefogva közösen építjük nemzetünk jelenét és jövőjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy “ma más formában, de továbbra is vannak erők, akikkel szemben meg kell védeni hazánkat, keresztény értékrendünket, családjainkat, gyermekeinket”.

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára – a minisztérium közleménye szerint – Kecskeméten arról beszélt: a magyar kormány az ellátások rendezésével a kabinet régi kötelezettségének tett eleget azokkal szemben, akik akár a náci, akár a kommunista diktatúrában politikai nézetük, faji, vallási hovatartozásuk miatt, vagy az 1956-os forradalomban vállalt helytállásukért üldöztetést voltak kénytelenek elszenvedni, személyes szabadságukat korlátozták.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: meggyőződésük, hogy egyedül a kereszténydemokrácia az, ami hatékonyan biztosíthatja a szabadságot, az egyén méltóságát és a közösség érdekét egyszerre. “Nem hagyhatjuk, hogy a világtörténelem egyik legkártékonyabb, istentagadó “vörös eszméje” – akárcsak a hasonlóan embertelen kirekesztő és antiszemita nácizmus – újra a hatalom közelébe kerülhessen” – szögezte le a KNDP.

A Jobbik sajtótájékoztatóján Bencsik János, a párt budapesti elnöke azt szorgalmazta, hogy katonai temetőbe helyezzék át a budapesti Szabadság téren álló szovjet katonai emlékművet. Felidézte: a rendszerre két alkalommal – 1945-ben és 1947-ben – is nemet mondtak az urnáknál, majd 1956-ban az utcákon a magyarok.

A Magyar Liberális Párt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: “vállalnunk kell a felelősséget és a szembenézést nemzetünk korábbi rossz döntéseiért is, ezzel tudunk méltóképpen megemlékezni az áldozatokról”. “A kommunista diktatúra áldozatainak emléke egyúttal megköveteli tőlünk, hogy megalkuvás nélkül küzdjünk minden politikai szélsőséggel szemben a demokratikus magyar köztársaság eszményeiért” – tették hozzá.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »