Nyitókép: Körkép.sk
A Komáromi Erődrendszerben kiállítás nyílott a komáromi hajógyártás 125. évfordulója alkalmából. A kiállítást 2024. április 22-én nyitották meg az Újvár Szent Borbála lőporraktárának termében. Az érdeklődők a helyszínt a belváros, a Selye János Egyetem felől, a Lipót-kapun át közelíthetik meg.
Az ünnepi megnyitón jelen volt a város polgármestere Keszegh Béla, az erőd műszaki igazgatója, Ozimy Andrej – műemlékvédelmi és idegenforgalmi referens, Magyarics József, a hajógyár (Stroje a Mechanizmy, SaM) vezérigazgatója, valamint Gráfel Lajos helytörténész és Gráfel László mérnök, akik nagymértékben részt vállaltak a kiállítás előkészítésében.
Az egybegyűlteket Keszegh Béla, a kiállítás fővédnöke köszöntötte, majd Magyarics József foglalta össze a kiállítás tartalmát, mely bemutatja a hajógyártás múltját, s kitérve annak jelenére, valamint jövőbeli terveire is.
A kiállítás feleleveníti a hajóépítés legrégebbi korszakait, mely egészen a 16. századig vezethető vissza. Komárom történetében már ősidők óta fontos szerepet játszott a katonai és kereskedelmi célú hajózás, és ezzel összefüggésben a hajóépítés is. A középkorban a városban létesült a Magyar Királyság egyik legelső kikötője, amelynek közelében bizonyosan működött hajóépítő műhely is.
Magyarics Józseftől, valamint a kiállított kép- és írásos forrásokból megtudhattuk, hogy a jelenlegi hajógyár története egészen 1898-ra nyúlik vissza. Az „öreggyár” – az Erzsébet-szigeten helyezkedett el, abban az időben 140 munkás kezdett hajóépítéssel és gyártással foglalkozni. A gyár a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság jóvoltából kelt életre, akik célul tűzték ki, hogy Budapest és Bécs között kikötőt és hajógyárat létesítenek.
A gyár az első világháború kezdetéig jelentős üzemmé fejlődött, számos szakmunkást foglalkoztatva; bekapcsolva a termelésbe asztalosokat, ácsokat, esztergályosokat, gépészeket, kárpitosokat, lakatosokat. 1918-ig 25 úszóművet gyártottak le.
A hajógyár létében nagy változást hozott az első világháborút követő időszak, amikor az Csehszlovák tulajdonba került. A gyár jó ideig veszteségesnek bizonyult, végül a Škoda Művek vette bérbe, ami ismét fellendülést hozott.
A második világháborút követő időszakban, 1947-ben tették le az új hajógyár alapkövét, szemben az Erzsébet szigettel, a Pozsonyi kapun túl. Az új hajógyár felépítése három lépésben ment végbe 1947 és 1953 között. A gyár a 1954-ben a komáromi születésű Steiner Gábor kommunista párt-politikus nevét vette fel.
A hajógyár fénykorában 3800 munkást foglalkoztatott. Először folyami hajókat, a későbbiekben hatalmas tengerjáró hajókat is építettek, amelyeket a Dunán végighajózva lekísértek a Fekete tengerig. A gyár legfőbb felvevő piaca a Szovjetunió volt.
Az 1980-as évek elejétől kezdve a hajógyár termékeinek jelentős hányadát a katonai felhasználású technológia tette ki.
A rendszerváltást követően a gyár neve megváltozott, és ZŤS (Závody ťažkého strojárenstva) néven szerepelt, mint a Túróc-Szentmártoni üzem egysége önállósult, majd néhány évvel később privatizálták, és részvénytársasággá alakult. A gyár a változások következtében hullámvölgyeken ment át, hiszen elvesztették az orosz piacokat, ami pedig a legnagyobb jövedelmet biztosította.
A komáromi hajógyár sorsát főként a 2008-as gazdasági válság pecsételte meg, és a megrendelések hiányában rengeteg munkást bocsátottak el. A legutolsó hajót 2012-ben gyártották le. A gyár néhány hónapra bezárta kapuit, végül 2013-ra a SAM (Stroje a mechanizmy) társaság tulajdonába került.
A 2013-ban újraindult hajógyár napjainkban is a fenti néven szerepel, ahol úszószerkezeteket, és egyéb fémszerkezeteket, például hídelemeket is gyártanak. Itt készültek az új Monostori híd fémelemei is.
A SAM égisze alatt nagy tengeri teherhajókról és sorozatgyártásról már nem lehetett szó, de továbbra s készültek hajók és egyéb vízi járművek Komáromban – tudtuk meg a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező Magyarics Józseftől.
Ezek közül kiemelendő a 2014-ben a hamburgi kikötőben üzembe helyezett környezetbarát úszó villamos erőmű. Ezen kívül 2023-ban átadtak két-két darab balatoni komp, illetve sétahajót.
Hatalmas ünnepnek számított Komáromban, amikor 2021. február elején ünnepélyesen átadták és vízre bocsájtották a luxuskategóriájú Albertina turistahajót. Sokak szívében feléledt a remény, hogy beköszönthet még a komáromi hajógyár új aranykora.
Magyarics József vezérigazgatótól megtudhattuk, hogy jelenleg egy budapesti megrendelő számára készítik a IV. Károly nevű állóhajót, amely az 1917-ben gyártott IV. Károly névre keresztelt legnagyobb folyami személyszállító gőzhajó replikája lesz.
Az eredeti hajó hányatott sorson ment keresztül, a szocializmus idején a Felszabadulás nevet viselte, turistahajóként szolgált, 1976-ban kivonták a forgalomból és állóhajóként üzemelt. A hajó állapota végül teljesen leromlott, alacsony vízállásnál az iszapba ragadt, majd elsüllyedt.
Bár a roncsot kiemelték, de megmenteni nem tudták. Innen indult el a gondolat, hogy újraépítik a IV. Károlyt, és állóhajóként a Lánchíd pesti oldalán kerül majd elhelyezésre – ami büszkeséggel tölthet majd el minden komáromit.
A komáromi hajógyártás 125. éve című tárlat megnyitóját követően az Erőd új turisztikai központjának és jegypénztárának hivatalos átadására került sor a Laktanya épületében. A felújítás az Interreg V – A Szlovákia-Magyarország határon átnyúló együttműködési program által támogatott KOMFORT c. projekt keretében valósult meg. A modern fogadóiroda kialakításának jelentőségét Keszegh Béla polgármester, valamint Ozimy Andrej – műemlékvédelmi és idegenforgalmi referens egyaránt nagyra értékelte.
A kényelmes, pihenő-padokkal, új mellékhelyiségek ellátott terem a látogatók, a turisták kényelmét szolgálják.
A modern turisztikai központ 2024. április 23-án nyitotta meg kapuit és szeretettel várja az érdeklődőket Komárom legjelentősebb történelmi objektumába. Az Erődbe a Lipót-kapun át juthatunk be, és a jegypénztárhoz a következő kapuig már csak pár lépést kell megtennünk. Jó azonban tudni, hogy az objektum egyénileg nem, csakis vezetéssel látogatható.
Szép idő esetén, sportos öltözetben, túracipőben mindenképp megér egy látogatást, hiszen Közép-Európa legjelentősebb erődítményéről van szó.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
