Április 27-én a zselízi Magyar Házban Kárpátalja íróival, költőivel találkozhatott az eseményre ellátogató érdeklődő.
Az Egy csipet Kárpátalja Felvidékre – kárpátaljai irodalmi és kulturális élet a háború árnyékában című rendezvényt – a Csemadok zselízi alapszervezete és a Sacher Polgári Társulás nevében – az a szintén kárpátaljai Bíró Bernadett szervezte, aki 2023 októberétől a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként Zselízen tevékenykedik, emellett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőjének a hallgatója.
A rendezvényen bemutatkozott Dupka György, Shrek Tímea és Sz. Kárpáthy Kata, továbbá Györkené Csákány Marianna és Ivaskovics József jóvoltából megzenésített versek is elhangzottak.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet egyik alapítója és jelenlegi igazgatója, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára.
Trianon óta a sorsunk egy. Mind Felvidéken, mind Kárpátalján a hatalomnak az a legfőbb feladata, hogy asszimiláljon bennünket, hogy elveszítsük nyelvünket, s beolvadjunk a szláv közösségbe. A mi feladatunk az, hogy kivédjük ezt az asszimilációt. Több mint száz éve zajlik ez a kötélhúzás: asszimilálni akarnak, mi meg nem hagyjuk. (…) Kárpátalja egén az államok jönnek-mennek, mint a felhők; mi ki sem mozdulunk, s hullik ránk az állampolgárság. Ilyen közegben feladatunk, hogy megőrizzük nyelvünket és kultúránkat”
– fogalmazta meg Dupka György. Mint mondta, náluk ugyan háború van, a múzsák mégsem hallgatnak; nem engedhetik meg maguknak, hogy a tolluk berozsdásodjon.
2014-től rendszeresen publikál a kárpátaljai Együtt című irodalmi és művészeti folyóiratban, valamint novelláit közölte az Irodalmi Szemle, a Napút, a Partium, a Helikon, a Somogy, a Kárpátaljai Hírmondó, a Szózat stb. Kisprózákat és novellákat ír, közel áll hozzá az írói szociográfia. 2016-ban az Ukrajnai Kulturális Minisztérium által meghirdetett Kárpátaljai dialógusok című rövidpróza-pályázat első helyezettje. Több novelláját Antonenko Miklós ültette át ukrán nyelvre, valamint Ferdinandy György író, költő szintén fordított műveiből, portugálra. 2016-ban Beregszász városának polgármesteri hivatala Drávai Gizella-díjjal tüntette ki, valamint szintén ebben az évben nyerte el a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett Gion Nándor-ösztöndíjat. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagja. Halott föld ez című novelláskötete 2019-ben, Ördögszeg című mesekönyve pedig 2024-ben jelent meg.
Shrek Tímea vette át a szót, aki felolvasta a Légiriadó című írását, majd az Együtt folyóirat szerzői körének antológiájáról, a Szégyenpiac című kötetről beszélt:
Az antológia 25 szerzőt sorakoztat fel. Olyan szövegeket is találunk benne, amelyek a háború 2022. februári kitörése előtt születtek. Az illusztrációkat egy fiatal kárpátaljai képzőművész, Kutasi Csaba készítette. A kiadvány címe Marcsák Gergely költőtől származik; az antológia összeállítója, Vári Fábián László az ő egyik versének címét kölcsönözte.”
Shrek Tímea az Egy emlékműhöz című Marcsák-verset felolvasva emlékeztetett arra, hogy 2022 őszén a munkácsi vár fokáról lekerült a turul.
A 2018-ban megjelent első novellámat a háború ihlette. A harcok nem 2022 februárja óta tartanak, hanem már 2014 óta”
– magyarázta Sz. Kárpáthy Kata, majd felolvasta 700 napja háború, majd az Őrtorony a szőlőhegyen című írását.
Az első kötetem kézirata a Jóisten és a szerkesztő kezében van. Remélem, mindketten pozitívan bírálják majd el”
– tette hozzá.
A rendezvény folyamán Dupka György rámutatott, hogy ugyan a rendszerváltozás után több kiadó is magán alapon kezdett működni, mostanra azonban jóformán egyedül maradt:
Magyarországi barátaimmal megalapítottam az Intermix kiadót, s megnyitottam a Kárpátaljai Magyar Könyvek-sorozatot. Eddig 307 könyv jelent meg mindenféle témakörben, főleg kárpátaljai írókkal, költőkkel, helytörténészekkel, tudósokkal és egyházi méltóságokkal a középpontban. Szellemi produktummal igyekszünk ellátni a helyi magyarságot.”
Hangsúlyozta, hogy a 150-200 ezres kárpátaljai magyarság száma a háború és annak következményei okán 80 ezerrel csökkent:
Sokan elmenekültek. Mi maradunk, s továbbra is járjuk a falvakat, településeket, hogy érezzék az emberek, hogy velük vagyunk.”
A beszélgetést Györkené Csákány Marianna és Ivaskovics József zenei produkciója színesítette; előadtak egy-egy megzenésített költeményt Dupka Györgytől, Bodnár Évától, Pósa Lajostól és Losonczi Lénától, a találkozó záróakkordjaként pedig Horváth Sándor Mert a haza című költeménye is elhangzott.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
