Nem lehet olyan ágazatról beszélni, ahol nincs munkaerőhiány

Többezres, akár több tízezres munkaerőhiányról is szó lehet egyes ágazatokban – mondta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke a Világgazdaságnak. Bár gyakorlatilag nem lehet olyan ágazatról beszélni, ahol nincs hiány, kiemelte a feldolgozóipart, szerinte 20 ezer a betöltetlen álláshelyről van szó, több ezer pékre, hentesre és építőipari szakmunkásra lenne szükség. Úgy véli, ennek megoldása a meglévő képzettség helyett a készségekre épülő betanítási folyamat lehet, sőt a közfoglalkoztatottak egy részét is ki lehetne munka mellett képezni az új szakma elsajátítására például a kereskedelemben vagy a víziközmű-szolgáltatásban.

Hírdetés

Egy vidéki autóipari beszállítói cég igényeiről úgy számolt be, hogy „mindegy, milyen a leendő dolgozó végzettsége vagy képzettsége, csak legyen két keze, két lába, és tudjon beszélni”. De a Balatonnál is idényben súlyos gondokat okoz a szakács- és felszolgálóhiány, nem beszélve az egészségügyben évek óta súlyos orvos- és szakápolóhiányról. A KSH az egészségügyi-szociális szektorban 7 ezret meghaladó, a feldolgozóiparban 20 ezres számú betöltendő álláshelyről számolt be. A Magyar Pékszövetség elnöke 3 ezer pék, illetve sütőipari dolgozó hiányáról beszélt, de hasonló a helyzet a húsiparban is. A KSH adatainál a valóság még súlyosabb lehet, ezt jelzi, hogy Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nemrég arról beszélt, hogy az ágazat 10 ezer építőipari szakmunkást igényelne, míg ugyanerről a KSH csak 3 ezres számot említett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai tavaly több mint hatezer nem uniós munkavállaló magyarországi munkavállalási engedélyének kiadásáról szólnak, amely szám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint elérte a tízezret is, zömük a az építőiparban helyezkedett el. Ledó Ferenc, a Magyar-Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szüretelési időszakra vonatkozóan 15-20 ezer munkavállaló hiányáról beszélt a Világgazdaságnak. A problémát pedig tovább súlyosbíthatja az, hogy egyes felmérések szerint hazánkat a következő tíz év alatt mintegy háromszázezer ember is elhagyhatja a külföldi lehetőségeket választva.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »