Tusnádfürdőn a versenyképességről

Jó felzárkózási pályán van Magyarország – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági versenyképességet és állami szerepvállalást vizsgáló panelbeszélgetésén csütörtökön Tusnádfürdőn.

Az a legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mutatott rá a miniszter, kiemelve: az elmúlt években, amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt. Elkezdték csökkenteni a kockázatot, sérülékenységet okozó tényezőket, mint a magas államadósság, magas államháztartási hiány, vagy a munkanélküliség – sorolta.

Mostanra alacsony az államháztartási hiány, az államadósság 7-8 éve csökken, és a devizakitettséget is tudták mérsékelni, ami kihat a versenyképességre. Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek – összegzett a tárcavezető.

A miniszter fontosnak tartotta az állami a szolgáltatások minőségét a versenyképesség szempontjából, ezen területen van még mit javítani, bár nem állnak rosszul.
A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban.

Azt is szeretnék, ha lennének olyan magyar termékek, amiről a világnak eszébe jut a magyar gazdaság. Újra kezdenek a magyar “zászlóshajók” megjelenni, mint a Tungsram, és a buszgyártásban is igyekeznek az Ikarust életre kelteni – jelezte.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rámutatott: a legfontosabb feladat, a magyar vállalatok által hozzáadott érték továbbnövelése, és a hatékonyság javítása. Ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok a hozzáadott érték 50-50 százalékát állítják elő, de míg előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedét – jegyezte meg.

A digitális eszközök használata mellett kiemelte a munkavállalók képzését, s kitért arra, hogy az innovációs képesség kialakítása rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Az innovációs képesség hiánya különösen a magyar vállalatoknál általános jelenség – emelte ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több “high-tech részt” tesz hozzá az exportált termékekhez, mint Németország. Erre lehet és kell is építeni, ahogy a magyar egyetemi hálózatra is.

Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia “dolgába” semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség mégsem volt jó – jegyezte meg.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a versenyben elért eredmény a versenyképesség legjobb mérőszáma. Az állami szerepvállalást nem szabad ördögtől valónak tekinteni, sok nagy nyugati vállalat mögött jelentős állami szerepvállalás van. Az állam tud okos, hatékony is lenni, attól függ, hogyan működik.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója annak alapján értelmezte a versenyképességet, hogy hosszú távon milyenek a gazdasági kilátások, a vállalatok mennyire tudnak fejlődni, tudnak-e több munkahelyet teremteni, a reálkeresetek emelkednek-e és a magyar emberek jobban élnek-e. A tartós felzárkózáshoz erős versenyképességi politikára van szükség – rögzítette, hozzátéve: Magyarországon a költségvetés rendben van, stabil alapokon áll, így lehetőség van a jövővel foglalkozni a versenyképességet javítani.

Ha 2030-ra az osztrák gazdaság fejlettségi szintjének 80 százalékát el tudják érni, akkor nem irreális cél az sem, hogy akkorra a keresetek is megduplázódjanak – mutatott rá.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy Székelyföld fejlesztésre szorul, például nemzetközi reptérre, autópályákra lenne szükség.
Székelyföld magyarságát az itt élő magyarság jelenléte adja, a szülőföldön való boldogulás kérdése fokozottan érvényes, elengedhetetlen – fogalmazott.

Hazánk svájci nagykövete és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója is részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter társaságában a tusnádfürdői panelbeszélgetésen Fotó: MTI/Veres Nándor

Fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt székelyeket

A dél-romániai Margineniben működő fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetőjét – jelentette be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Beke Csilla, Beke István felesége.

Az asszony tájékoztatása szerint a székelyföldi elítélteket erről szerdán tájékoztatták a feketehalmi börtönben. A margineni-i börtönben – a honlapján közölt adatok szerint – a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Beke Csilla a férje kijelentését idézte: “egyenes gerinccel mentem be a börtönbe, és úgy is fogok kijönni”. Hozzátette: kegyelmet nem kérnek, mert tudják, hogy semmi olyant nem követett el, ami miatt elítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

A sajtótájékoztatón Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: három síkon következnek lépések az elítélt kézdivásárhelyiek ügyében. Egyfelől az ítélet és indoklása hivatalos kiközlése után Romániában nyújtanak be az ügyvédek jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz. Ezzel párhuzamosan a jogvédő intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Csóti György úgy vélte, jó esély van a strasbourgi jogorvoslatra, arra, hogy az emberi jogok bírósága megbírságolja Romániát, és perújrafelvételt rendeljen el. Ezt azzal támasztotta alá, hogy ebben az esetben az eljárás kifogásolható. Példátlannak tartotta, hogy a román legfelsőbb bíróság úgy hozott jogerős ítéletet a Beke-Szőcs-perben, hogy bizonyítékok nélkül átminősítette a vádat, és nem adta meg a vádlottaknak az átminősített vádak elleni védekezés lehetőségét.

Csóti György politikai lépéseket is kilátásba helyezett. Elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy minden lehetséges politikai eszközt használjon fel annak érdekében, hogy engedjék az elítélteket szabadon, vagy – ha ez nem lehetséges – tartsák házi őrizetben őket addig, amíg minden jogorvoslati lehetőség ki nem merül.

“Ceausescu szelleme itt van, és a román titkosszolgálatok ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak mint Ceausescu idején” – jelentette ki Nicolae Ceausescu néhai román kommunista diktátorra utalva. Hozzátette, hogy megítélése szerint koncepciós per zajlott Beke István és Szőcs Zoltán ellen.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: közel húszezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Beke István és Szőcs Zoltán ügyében indítottak. Úgy vélte: az ítélet által nemcsak az elítéltek, hanem az egész magyar közösség ellen “hajtóvadászat” indult. Tőkés szerint az elítéltek kiszabadítására irányuló lépések összehangolására van szükség, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a tiltakozás jeléül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) fel kellene bontaniuk a román kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési szerződést.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélte, a román állam az ítélet révén az egész magyarságnak üzenni kívánt, azt jelezve, hogy aki az autonómiáért, a nyelvi jogokért, az egyházi intézményekért fellép, válaszlépésekre számíthat. Lomnici azt tartotta a legsürgetőbb feladatnak, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsák a kérdésre.

A sajtótájékoztatóval egy időben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet sátrában a Kárpát-medence magyarsága jogvédelmének a politikai, civil, és bírósági szintjeiről hangzottak el előadások.

Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi szervezetének vezetőjét öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »