Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának szánt 62 milliárd dolláros támogatási keretet, ami kétségkívül segíthet Ukrajnának a felszínen maradni. Ugyanakkor vannak olyan körülmények, ami megmagyarázza, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miért reagált visszafogottan a bejelentésre. Az oroszok egy második Vietnam kudarcával fenyegették az amerikaiakat.
A The Washington Post szerint a Pentagon egy „hatalmas” katonai segélycsomagot fog a napokban elindítani Ukrajnába, amit a Képviselőház döntését megerősíti a Szenátus, majd a törvényt Joe Biden amerikai elnök is aláírja. A számítások szerint Biden szignója után egy héten belül a fegyverek már Ukrajnában lehetnek.
A kérdés most az, hogy mennyit ér valójában az amerikai 62 milliárd. Az ukránok problémája ugyanis csak részben volt anyagi jellegű. Az amerikai csomagra azért volt szükségük, mert amerikai fegyverekre volt szükségek.
A helyzet azonban az, hogy a Képviselőház döntésével még nem lesz több a 155 mm-es tüzérségi lőszerből a piacon. Ha lenne, akkor az EU már megvásárolta volna a csehek kezdeményezésére Ukrajnának. A kulcsfontosságú lőszer tekintetében a fronton ma az ukrán csehül állnak: minden hatodik, tizedik vagy huszadik orosz tüzérségi lövegre tudnak csak válaszolni. Az átlag os érték valahol 1:10-et lehet a front egész szakaszára számítva. És a gyártókapacitások továbbra sem lendültek fel, az új gyártósorok sorsa sem dőlt még el. Az ellentmondás elég nyilvánvaló.
A Post úgy tudja, hogy az első segélycsomagban biztosan lesz tüzérségi lőszer. Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyi. A háború több mint két éve alatt hallottunk már olyan nagy felhajtással bezengett adományokat Ukrajna részére, miszerint 70 ezer, 120 ezer tüzérségi lőszer érkezett Ukrajnába. Ezek nagy számnak tűnhetnek, de azt vesszük, hogy a fronton naponta lőnek el 10-20 ezer ilyen lövedéket, ez igencsak kevés.
Az is borítékolható, hogy az első amerikai küldeményben lesznek légvédelmi rendszerek és rakéták. Ez az a második kulcsfontosságú terület, ahol az ukránok súlyos hátrányba kerültek. Az oroszok már lőttek ki Patriot rendszereket a frontnál, és az ukránok kénytelenek voltak csapataik támogatásához a hátországból előre tolni a légvédelmi egységeket, védtelenül hagyva az energiainfrastruktúra egyes részeit. Az orosz rakétacsapások során megsemmisített drónok aránya egyre kisebb.
Szintén nem nyilvános adat, hogy mennyi és milyen légvédelmi eszközök kerülnek majd most Ukrajnába. Viszont ha azt vesszük alapul, hogy a nyílt adatok szerint évente 300 (más források szerint max. 500) Patriot-rakétát képes legyártani az amerikai Raytheon vállalat, akkor ebben az esetben is nyilvánvaló, hogy a pénz rövidtávon képtelen megoldani az ukránok valódi problémáját.
A helyzet súlyosságát jól illusztrálja, hogy a délkelet-ukrajnai Mariupol városa környékét az oroszok már helikopterekkel is képesek védeni, a nagyobb védelem pedig arra utal, hogy komolyabb utánpótlást tudnak majd küldeni a keleti frontra. A helikopterek jelenléte pedig szintén az ukrán légvédelmi képességek hanyatlásának köszönhető.
Az amerikai támogatási csomag gyakorlati jelentősége ha nem is kérdőjeles, de minimum korlátozott – korlátozottabb, mint ahogy arról a nyugati mainstream beszámol. Nem csoda, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokatlan óvatossággal nyilatkozott a csomag megszavazásával kapcsolatba. A fentebb felvázolt kétségek az ő nyilatkozatában is megjelentek:
„Úgy gondolom, hogy ez a támogatás tényleg megerősíti az ukrán erőket. Esélyt kapunk a győzelemre, ha tényleg megkapjuk azokat a fegyvereket, amelyekre szükségünk van. Azokat a kulcsfontosságú védelmi rendszereket, amelyekhez nehéz hozzájutni”
mondta.
A pesszimizmust az is bizonyítja, hogy az amerikai külpolitikában magasabb prioritásként kezelt Izrael és Tajvan is támogatást kap. Főleg Izrael és a közel-keleti válság miatt racionális az a feltételezés, miszerint ha az USA-nak választania kell, kinek küld légvédelmi rakétákat, nem Ukrajna, hanem Izrael mellett fog dönteni.
A csomag elfogadásának politikai következménye már hangosabbnak tűnik. Maria Zakharova, az orosz külügy szóvivője vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyértelműen azt akarja, hogy Ukrajna „az utolsó ukránig harcoljon”.
„Washington egyre mélyebbre süllyed az Oroszország elleni hibrid háborúban, ami hangos és megalázó kudarc lesz az USA számára, mint amilyen Vietnam és Afganisztán volt”
mondta Zakharova. Majd kijelentette, hogy Moszkva „feltétel nélküli és határozott választ fog adni az USA azon lépésére, amivel jobban belekeveredett az ukrajnai háborúba”.
Má szavakkal, a most elfogadott csomagnak sokkal nagyobb hatása van az eszkalációra, mint magára a front helyzetére. Hacsak nem történik valami váratlan fejlemény, amire mindig van lehetőség.
A támogatási csomagnak valóban lesznek következményei a fronton. Az első és legfontosabb az lesz, hogy az oroszok növelni fogják a nyomást a következő napokban, hogy még azelőtt elérjék céljaik egy részét, hogy az ukránokhoz eljutnának az első dollármilliárdok.
Ez különösen rossz hír Csasziv Jar környékére, ami stratégiai jelentőségű parancsnoki központként működött Bakhmuttól nyugatra. Jelenleg ide összpontosul az oroszok figyelme, és ha hinni lehet az orosz milbloggereknek, akkor a városka közelében lévő Bogdanyivkát vasárnap az oroszok bevették.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
