Struhár Péter: Muszáj megmaradnunk!

Struhár Péter: Muszáj megmaradnunk!

A tizenöt pedagógust foglalkoztató Baross Gábor Alapiskola új igazgatóval vágott neki a 2020/2021-es tanévnek. Az intézményvezetői széket az a Struhár Péter foglalta el, aki egykor tanulóként maga is a csatai oktatási intézményt látogatta. Vele beszélgettünk…

Melyek voltak eddigi tanári pályájának állomásai?

A helyi alapiskola után a zselízi gimnáziumban tanultam, majd a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán diplomáztam, matematika-informatika szakon. Két évig a dióspatonyi Móricz Zsigmond Alapiskolában tanítottam, de visszatérve szülőfalumba, végül itt, a Baross Gábor Alapiskolában helyezkedtem el.

Az egyetem elvégzését követően még nem voltam biztos benne, hogy hosszabb távon is pedagógusként fogok tevékenykedni, de annyira megtetszett, hogy ragaszkodtam hozzá. Már a dióspatonyi évek alatt is nagyon jól éreztem magam a katedrán, Csata viszont más. Itt nőttem fel, ide jártam iskolába, ez pedig nagy húzóerőt ad…

Egyedüliként pályázta meg az igazgatói posztot?

Igen, egyedüliként indultam. A korábbi igazgatónő szintén matematika-informatika szakos, úgyhogy lényegében cseréltünk. Az iskolatanács tizenhárom szavazattal, egyhangúlag a támogatásáról biztosított. Úgy érzem, hogy a tantestület, a szülői szövetség és a község vezetése is mögöttem áll.

Igazgatóként jóval kevesebb órát fog tartani. Hiányozni fog a tanítás?

Hát persze! Az eddigi óráimnak közel az egyharmada maradt meg. Szerencsére sikerült úgy kialakítanom az órarendet, hogy mivel minden évfolyamban én tartom az informatikát, rendszeresen fogok találkozni minden tanulóval. A matematikát továbbra is tanítani fogom a jelenlegi hatodik osztályban, amelynek eddig osztályfőnöke voltam.

Egyébként sem egyszerű újdonsült igazgatóként a tanévkezdés, a jelenlegi járványhelyzet okán azonban még összetettebb feladat lehetett a tanév elindítása szervezési szempontokból is…

Így van. Ezért is tevékenykedtem már júliustól, bár hivatalosan valójában csak augusztusban kezdtem. Furcsa lesz megszokni az új leosztást, a kollégáknak és nekem is. Nagy segítséget jelent a tizenöt esztendeje igazgatóhelyettesként dolgozó Titkos Mónika tapasztalata.

Az évek során megismerték a mentalitásom. Nevén nevezve a dolgokat, megnevezve a problémákat próbáltam tudatosítani a kollégákban is, hogy ha erőn felül teljesítünk, akkor biztosan fenn tudjuk tartani a jövő nemzedékek számára is az iskolánkat.

Hírdetés

Sok más iskolához hasonlóan nálunk is osztályon belül, az osztályfőnökök által lett megtartva a tanévnyitó. Az első napon még hiányzott a tanulók fele, a tanévnyitót követő napok folyamán azonban egyre többen jöttek annak ellenére, hogy természetesen az épületen belül nálunk is kötelező a szájmaszk viselése.

A csatai gyerekeken kívül honnan járnak még tanulók a Barossba?

Oroszkáról, Bényből és Zalabáról is vannak diákjaink. Oroszkáról a legtöbben Zselízre járnak, a bényiek jelentős része pedig, függetlenül attól, hogy befogadó iskolájuk a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola, a nagyölvedi intézményt látogatja.

Feltételezem, hogy legfőképpen a helyi óvodára építenek. Hogyan alakulhat az elkövetkező években a diáklétszám?

Jelenleg 82 tanulóval dolgozunk. Természetesen az itteni óvodából kerül hozzánk a legtöbb kisdiák. Igyekszünk velük tartani és ápolni a kapcsolatot; a közeljövőben egy beilleszkedést segítő, felkészítő kört tervezünk a ballagó óvodások számára. Az idei iskolaév végén ők tízen lesznek, a bényi óvodások ugyanennyien, s Oroszkát még nem is említettem… Ezzel együtt abban bízom, hogy egy év múlva legalább egy tízes létszámú osztályt fogunk tudni nyitni. Mivel a kilencedik évfolyamból csupán öten fognak elballagni, így a létszám jövő szeptemberben biztosan növekedni fog.

Sajnos, nálunk is jellemző az, hogy magyar gyerekeket szlovák iskolába íratnak, de gyakran a városi iskolák is csábítanak el innen tanulókat. Vannak csatai gyerekek, akik a zselízi és a párkányi iskolát látogatják.

A régió alapiskolái ugyan számos esetben együttműködnek, mégis tetten érhető a konkurenciaharc…

Ez így van. A térség kisiskoláiban tényleg igaz a közhely, mely szerint minden egyes tanuló számít! Természetesen mi is együttműködünk a többi iskolával; egyikünk sem a másik intézménynek akar rosszat, hanem a sajátjának jót. Öt évig szerveztem különböző sportrendezvényeket, focikupákat. A csatai Sólyom Gyermekei Polgári Társulással közösen évről évre megvalósított Szabó István Emléktornára rendszeresen meghívtuk a környékbeli iskolákat, amelyek a legtöbb esetben el is fogadták azt. Sítanfolyamot is szerveztünk már közösen a zselíziekkel és a farnadiakkal is.

Beszéljünk egy kicsit a megvalósulandó fejlesztésekről és a terveiről…

Egy hatalmas épületben működünk, tornateremmel az emeleten. Az egyik legfontosabb feladatunk az iskola szigetelése és a nyílászárók cseréje. Az épület korszerűsítését önerőből biztosan nem tudjuk végrehajtani, jelenleg csak kis lépésekben tudunk haladni. A napokban az egyik épületszárnyon és az öltözőknél is ablakokat cseréltünk. Szeretnénk revitalizálni az iskola előtt található parkot is. Az évek óta használaton kívüli szökőkutat a falu segítségével betemetnénk, a területet zöld kerítéssel választanánk el. Az így létrejövő, padokkal ellátott zárt parkot a napközisek is biztonságosan birtokba fogják tudni venni. A helyi futballpálya közelében tavaszig mindenképpen kialakítunk egy új játszóteret. Itt tenném hozzá, hogy hálásak vagyunk a helyi vállalkozóknak és mindenkinek, aki bármilyen formában támogatja iskolánkat, s természetesen a szülőknek, akik a nyár folyamán többször is jelezték, hogy számíthatunk a segítségükre.

Az iskola belterét is folyamatosan újítanánk. Nemrég ért véget a falunapok keretein belül meghirdetett könyvvásárunk. A szimbolikus áron kínált könyvekből beérkező több mint 700 euróból kifestettünk és felújítottunk két tantermet és egy irodát, s tizennégy év után kicseréltük a vitrineket is.

Fontos továbbá, hogy – a szülők felé még inkább nyitva – még több rendezvénnyel, még több programmal álljunk elő, továbbra is együttműködve a helyi szervezetekkel, így a Sólyom Gyermekei és a Romane Jile polgári társulásokkal. Új, érdekes szakkörökkel szeretnénk felkelteni tanulóink érdeklődését. Újabban a főzőkörünk a legnépszerűbb – mind a lányok, mind a fiúk körében.

Szurkolok, hogy a rendkívüli módon érzékelhető lendület és tenni akarás sokáig megmaradjon, s hogy további sikerekkel párosuljon!

Köszönöm szépen! Tisztában vagyok vele, hogy nagy fába vágtam a fejszémet, de tettre késznek és lelkesnek érzem magam. Mindent meg fogok tenni azért, hogy még sok-sok évig működjön az alapiskola Csatán; ha kell, a falon is átmegyek, mert egyszerűen muszáj megmaradnunk!

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/38. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »