Pszt! Kampánycsönd van!

Térdig érő kampánycsönd! A morze is tiltva, még a szú se sercegjen, a hal se tátogjon sokatmondóan a folyóban, postagalambok se röpködjenek félreérthetően, csak úgy össze-vissza a levegőben. Füstjelekkel is csak csínján!

Nem is baj, hogy már csönd van és nyugalom! A pártok kitombolták magukat, nem kerül elő több lejárató videó, több olyan árulkodó sms sem kerül napvilágra, hogy ki, mikor, kivel és miért, telefonzaklatások sem lesznek. Mindenki nyugodjon le a….!

Lábujjhegyen és várakozó üzemmódban Szlovákia!

Még a FB-ot is csak óvatosan, sötétben nyissuk meg, mert az elvetemültek képesek egy kampánycsönd előtt íródott cikket megosztani kampánycsönd idején. A FB-őrök pedig azt is figyelik ilyenkor, hogy ki és mit olvas el gyanútlanul. Máskor is! Lassan foszlásnak indulnak a régebben kiragasztott óriásplakátok, megcibálja őket a felélénkülő szél, senki se fogja jelenteni már megrongálásukat. Minek? Kinek? Eldugottabb, szélvédett helyeken kitartanak szüretig…

Hogy milyen volt a kampány? Izgalmasabb és durvább, mint a tavalyi kettő – az EP és államfőválasztási – együtt, az biztos! Pedig már akkor tudtak egyesek azokról az ominózus telefonüzenetekről, videókról, olyan négyszemközti beszélgetésekről, amelyekről most derült ki, hogy négynél sokkal több szem, fül látta, illetve hallotta, de kilőni csak most volt értelme őket. 

Mert a parlamenti választás a legfontosabb szavazás, kis országunk feletti hatalom megszerzése és négyéves gyakorlása a tét!

Hírdetés

De hol, melyik országban békés és nyugodt egy parlamenti választási kampány? Talán csak a szociban, az egypárt-hatalom ideje alatt volt az, mert akkoriban még kétnaposak voltak a választások, és aki az egyik nap nem ment el, azért másnap este elmentek, és csak a között választhattunk, hogy szombaton vagy vasárnap szavazzunk. Érdekes, hogy Csehországban kétnaposak továbbra is a választások, igaz, ott a kommunisták parlamenti pártként tündökölnek, nálunk csak a parlamenti széksorokban megbújva.

Szörnyű napokat éltünk át! Erre mondaná újfent Babits, hogy „Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, a szegény nép reméljen.”

Mi, magyarok sem voltunk kivételek az eldurvult pártcsatározásban! Adtunk egymásnak megint szépen eleget – hideget, meleget! De hát, aki szelet vet, vihart arat! Viszont a magyar kártyát annyira most nem húzták elő! A felvidéki magyar kártyára gondolok, a magyarországit, az Orbánnal riogatósat viszont igen, és nem csak a szlovákok…

Ne lássam többé a tengert, azért még ebben a nagy csöndben is megsúgom halkan, hogy

nekem a legszimpatikusabbat a legesélyesebb párt elnöke mondta a kampányban: Hogy a magyarok ne szavazzanak rá!

Ilyet még pártelnök nem mondott Szlovákia történetében! Azt is mondta, hogy csak szépen szavazzunk magunkra mindnyájan, neki nincs szüksége a mi szavazatainkra. Majd aztán számít velünk, ha bejutunk!


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »