Önszerveződéssel akarják megváltoztatni településük arculatát az aranyosszéki Kövend lakói

Önszerveződéssel akarják megváltoztatni településük arculatát az aranyosszéki Kövend lakói

Civil szervezet keretében szeretne összefogni az a kövendi csapat, amely új arculatot adna a Kolozs megyei településnek. A szebb időket megélt aranyosszéki faluban a polgári egyesület és az egyházközség próbálja felrázni az embereket, hogy kezükbe vegyék közösségük sorának alakítását.
Az aranyosszéki Kövend jó értelemben kicsit mindig kilógott a sorból a tájegység többi települése közül. Ennek hagyományai voltak már a két világháború között itt szolgáló unitárius lelkészeknek köszönhetően, de sokat tett a falu kulturális önszerveződéséért az 1968-tól körorvosként Kövenden dolgozó Vásárhelyi Géza. A hét verseskötetet megjelentető költő a kommunista rendszer keretei között is komoly szerepet vállalt a Kolozs megyei falu életében.

Az 1989-es rendszerváltás utáni három évtized felborította Kövend addigi rendjét: a múlt évszázadban főleg zöldségtermesztéssel és piacolással foglalkozó aranyosszéki falvak életvitele gyökeresen megváltozott, átalakult.

Jórészt már csak egy szűk agrárválallkozói réteg él mezőgazdaságból, a környékbeli embereket „beszippantotta” Torda új arculatú gazdasága, amely az egykori állami nagyvállalatok romjain alakult ki.

Hírdetés

Kövend a helyben maradó fiatalabb családoknak köszönhetően azonban könnyebb és biztatóbb helyzetben van, mint más aranyosszéki falu. Ez azt is jelenti, hogy az embereknek nagyobb az igényük arra, hogy környezetüket és a közösségi életet a maguk elképzelései szerint alakítsák.

Az autók porától köddé váló főutcán baktatva arra gondolok, nem éppen leányálom olyan településen lakni, ahol sáros vagy poros utakon jár napi rendszerességgel az ember, miközben Erdély-szerte sok faluban mára szinte minden utcát leaszfaltoztak. Igaz, Várfalva községbe a rendszerváltás után is mindig később érkeztek a korszerűsítési beruházások annak ellenére, hogy a község területén található kavicsbányából épült meg a Torda–Gyalu-autópálya jelentős része.

Szabó Enikő tanítónő – aki a falu összevont elemi osztályait tanítja – arról beszél, hogy a kövendiek a különböző gyűléseken mindig elmondják észrevételeiket és elégedetlenségüket a községi vezetéssel kapcsolatban. Emiatt sok vita alakult ki az elmúlt években, aminek volt pozitív hozadéka is, hiszen néhány elképzelésükhöz partnerré vált a szomszédos faluból, Bágyonból származó magyar polgármester, illetve az általa vezetett önkormányzat. Persze nem ilyen egyszerű a történet, hiszen a község falvai más-más ütemben fejlődnek.

Míg Bágyonban például az utóbbi években a legnagyobb beruházások történtek – közművesítés, aszfaltozás vagy középületek felújítása –, Kövenden mintha megállt volna az idő, és ez sok helybélit zavar.

Éppen az elégedetlenség késztette arra a fiatalabbakat, hogy próbáljanak civil szervezetet alakítva tervezni, illetve közösségi erőként a polgármesteri hivatal partnerévé válni bizonyos projektekben. E célra egy hagyományőrző tűzoltó egylet bizonyult a legjobb megoldásnak, amit Szabó Enikő férje, Nyegre Csaba vállalt fel. Magyarországi testvértelepüléstől, illetve Luxemburgból sikerült korszerű tűzoltó-felszerelést és ruházatot beszerezni adományként. Némi viták után azt is elérték, hogy az új civil szervezetnek beleszólása legyen kövendi dolgokba, azaz törekvéseiket támogassa a várfalvi polgármesteri hivatal. A falu területén levő sportpálya öltözőjének kihasználatlan helyiségét közösségi összefogással vendégszobákká alakították, de már megvolt az első tűzoltóbál is, ami megmozgatta a falu népét.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »