Németország ellenzi a közös euróövezeti koronavírus-kötvény javaslatot

Nem közös euróövezeti kötvény kibocsátásával kell forrásokat szerezni a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítéséhez, hanem az övezet állandó válságkezelő eszközét, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) kell mozgósítani – hangsúlyozták a német kormány szóvivői hétfőn Berlinben.

Az európai szolidaritás eszméje túlmutat a közösen kibocsátandó értékpapírok gondolatán – fogalmazott Steffen Seibert kormányszóvivő a minisztériumok szóvivőivel közösen tartott hétindító tájékoztatóján. Mint mondta, “a szolidaritás számos formában megmutatkozik”, és nem lehet a pénzügyekre korlátozni.

Szolidaritás például az, hogy “a német fegyveres erők nap mint nap szállítanak Olaszországból vagy Franciaországból súlyos betegeket németországi kórházakba, amelyekben van még szabad kapacitás” – mondta.

A pénzügyminisztérium szóvivője, Dennis Kolberg hozzátette, hogy az ESM-re kell összpontosítani, mert az állandó válságkezelő rendszer révén lehet a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal eljuttatni a segítséget oda, ahol a legnagyobb a szükség.

A tárca ezzel a megközelítéssel vesz részt az euróövezeti pénzügyminiszterek körében zajló tárgyalásokon, amelyek révén a következő hét végére kidolgoznak egy közös javaslatot a kormány-, és államfők számára – mondta a szóvivő.

Német sajtóbeszámolók szerint a március 26-án – videókonferencia révén – tartott EU-csúcson az euróövezeti állam-, illetve kormányfők tanácskozásán Angela Merkel kancellár is az ESM mozgósítása mellett érvelt az úgynevezett koronavírus-kötvény kibocsátása mellett kardoskodó kilenc országot – köztük Franciaországot és Olaszországot – összefogó koalícióval folytatott vitában.

Hírdetés

Míg Guiseppe Conte olasz kormányfő azt hangoztatta, hogy az ESM segítsége megbélyegzi a támogatásra szoruló országot, a német kormányfő kifejtette, hogy olasz kollégájának kritikája túlzó, az ESM valójában igen kitűnő válságkezelő eszköz, és megítélése szerint a vita mindenképp az ESM forrásainak mozgósításával zárul majd le.

Angela Merkel álláspontja indoklásaként aláhúzta: nem tartja lehetségesnek, hogy a német szövetségi törvényhozás (Bundestag) elfogadná az euróövezeti tagállamok közösen kibocsátandó kötvényének gondolatát.

Ezt emelik ki német hírmagyarázók is, rámutatva, hogy a 2008-2009-es pénzügyi világválság révén kibontakozott euróövezeti államadósság-válság idején is merev elutasításba ütközött az euróövezeti közös kötvény elképzelése Németországban, különösen a kancellár pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU) és a bajor testvérpártnál, a Keresztényszociális Uniónál (CSU).

A CDU/CSU és az akkori koalíciós partner, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelentős része a törlesztés iránti közös felelősségvállalást jelentő kötvénynél kevesebb kockázattal és kötelezettséggel járó mentőcsomagokat sem tudta elfogadni, hivatkozva arra, hogy nem lehet mások mulasztásaiból adódó költségekkel terhelni a felelősen gazdálkodó németeket.

Így az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben Görögországnak, Spanyolországnak, Portugáliának és Írországnak összeállított hitelcsomagokat is nehéz volt elfogadtatni a Bundestagban, és többször előfordult, hogy a Merkel-kormánynak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták (SPD) segítségére volt szüksége.

Német elemzők arra is rámutatnak, hogy a Bundestag jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártja, a 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) is az euróövezeti adósságválság kezelésének bírálatára építve vette meg lábát a német politika számottevő tényezői között. Így a berlini vezetés elutasítását legalábbis részben belpolitikai okok, az AfD esetleges megerősödése és a CDU/CSU pártszövetségen belüli viták feltámadása miatti aggodalom magyarázza.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »