Nehéz kilátások: 40 százalékos drágulás az ingatlanpiacon

Nehéz kilátások: 40 százalékos drágulás az ingatlanpiacon

Idén az első negyedévben érte el eddigi legmagasabb értékét az FHB 1998 óta számított lakásárindexe nominálisan számolva, míg a fogyasztói árak változását is figyelembe véve, reálértéken a 2009 közepi szinten mozognak az árak – derül ki az FHB legújabb lakásárindex-kiadványából. A lakóingatlanok körülbelül 40 százalékkal drágultak 2014 áprilisa, a felívelés kezdete óta idén március végéig nominálisan és reál értelemben is.

A lakásárindex a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra nőtt a március végéig tartó három hónapban nominálisan, ezzel a lakásárak már meghaladják a 2008 eleji maximumot (200,7). Jelenleg 7,15 százalékkal kell átlagosan többet fizetni, mint a válság előtti csúcson – írták.

A kiadott építési engedélyek száma Budapesten nőtt a leginkább, az első negyedév 77 százalékos bővülését a második negyedévben több mint 333 százalékos emelkedés követte, vagyis 2015 második három hónapjához képest idén április-júniusban több mint négyszer annyi engedélyt adtak ki a fővárosban.

Az építési engedélyek hatalmas növekedése azonban egyelőre elmaradt a kínált lakások számának bővülésétől a fővárosban. Az FHB szerint e mögött vélhetően az áll, hogy több fejlesztő még az engedélyek megszerzése előtt “a tervezőasztalról” kezdi el az értékesítést, kihasználva a mostani keresleti hullámot. Ezt a trendet erősítheti a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szeptember 16-tól hatályos módosítása, amely szerint már az ingatlan használatbavétele előtt igényelhetővé válik a kedvezmény.

Nincs más út, mint a lakáshitel

A lakáshitelezés továbbra is támogatja a lakáspiaci felívelést a közlemény szerint. Idén összesen 260 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki a bankok júliusig, míg 2015 azonos időszakában a kihelyezett hitelek összértéke 176,5 milliárd forint volt. 2016 április és július közötti időszakban a felvett hitelek összege 40-50 milliárd forint között mozgott havonta. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2016 júliusában 5,66 százalék volt.

A legnagyobb mértékben, 18 százalékkal Közép-Magyarországon növekedtek az árak 2016 első negyedévében a 2015-ös átlagos értékekhez képest. Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön 16,7 és 16,2 százalékos drágulás volt. A legkisebb emelkedés Észak-Magyarországot jellemzi, ahol a medián árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak 2016 első negyedévében, mint 2015 átlagos szintje.

A lakótelepi ingatlanok körében a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú a növekedés, megközelítette a 60 százalékot – áll az FHB közleményében.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »