Mit jelent az Egyszer volt, hol nem volt ?

Rendkívül egyszerű a magyarázat, hiszen itt van a szemünk előtt:

Egy SZER volt, hol NEM volt.

Azaz egy RÉSZ volt, hol nem volt SEMMI.

A népmese első sora leírja minden élet történetének kezdetét is. Egy RÉSZ-ből, azaz egy magból, ha kikel, újra és újra megismétlődik a teremtés csodája.

A tudósok az ún. ősrobbanásig vezetik vissza a világegyetem keletkezését: vagyis a mindenség is egy magból kelt ki.

A magyar gondolkodásban az EGY jelöli az EGÉSZ-et, azaz a MINDEN-séget és ISTEN-t is.

Ősi mondák szólnak arról, hogy a világ egy tojásból keletkezett. A Kalevalában a tojás sárgájából lett a Nap, az alsó héjból a Föld, a felső héjból pedig az ég.

A magyarban az EGY és az ÉG úgyanaz a szó.

Az angol, svéd, norvég, dán nyelvben az EG azt jelenti, hogy TOJÁS.

A németben viszont az EI és az EIn megegyezik. A germánoknak nagyon fontos a birtoklás, ezért becsempészték az EGY-et a mEIné-ba is.

Az EGY (mint) SZEM pedig így szerepel a különböző nyelvekben: Auge, eye (áj), oog, oko, stb.

Egy kis magyarázat: “Ámde ismét csak a magyar nyelvben egyeznek egymással az Ég, egy, agg, ük, ok szavak, úgyhogy ezen egyezés a logika szerint kényszerít azt következtetnünk, hogy úgy az egyisten-vallások alapeszméje, mint az egész ezen szavak által kifejeződő eszmekör is a mi őseinknél kellett keletkezzen.” Magyar Adorján: Az Ősműveltség

A magyarban minden az isteni EGY-ből ered.

EGY az Isten

EGY-más = Isten a saját képére formálta az embert

EGY-én = minden élethez szükséges az isteni szikra, az anyag nem elég

EGY-szerű = az isteni tökéletesség

EGY-etem = a kerek világ

EGY-ség = az EG-észtől elválasztott rész – az s+g, sz+g azt jelenti: vál

EGY-ház = az Isten háza

… és még hosszan folytathatnám a sort, de aki fogékony az ilyesmire, annak ennyi is elég – aki pedig a homokba dugja a fejét, annak ez csak ábelesz-kóbelesz.

Vértes Olivér jegyzete, 2016. március 27.

 


Forrás:mindenmagyar.com
Tovább a cikkre »