Mentőöv lehet a kistelepüléseknek

– Örömmel üdvözöljük a családi otthonteremtési kedvezmény tervezett módosításait, mert azok a kistelepüléseken való letelepedést, megmaradást, az életszínvonal megőrzését, javulását segíthetik – nyilatkozta a Magyar Időknek Csomor László, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke. Arra a keddi bejelentésre reagált, hogy a jövőben növekszik a csok összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, és a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez. A jelenlegi demográfiai problémákat ismerve sokrétű intézkedésre van szükség a falvak megsegítéséhez – tette hozzá a szövetség vezetője.

Növekszik a jövőben a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, a kormány ott a használt ingatlanok esetében is jelentős növelést tervez – jelentette be kedden Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kabinet nem titkolt célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik. Az épülő házaknál kedvezmény jár majd a tájegységbe illeszkedő építkezések után, és még ebben a parlamenti ciklusban program indul a kultúra fejlesztésére, játszóterek, sportpályák kialakítására. Számítások szerint Magyarországon 2873, ötezres lélekszám alatti kistelepülés van, ahol összesen több mint hárommillió ember él.

– Örömmel üdvözlünk minden olyan lépést, amely a kistelepüléseken való letelepedést, megmaradást, az életszínvonal megőrzését, javulását segíti. Ugyanakkor a jelenlegi demográfiai problémákat ismerve sokrétű intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok motiválva legyenek arra, hogy kistelepüléseken telepedjenek le és építtessenek nagy értékű ingatlant – mondta lapunk megkeresésére Csomor László, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke, a Bács-Kiskun megyei Bácsborsód polgármestere.

– A csok először csekély hatást váltott ki a szövetségünk négyszáz településén, de amikor a használt ingatlanokra is kiterjesztették, már jelentős megtartóerővel bírt – vélekedett Csomor László az eddigi lehetőségekről. Szerinte a csok összegének emelése mentőöv lehet a kistelepüléseknek, de csak akkor, ha a munkalehetőségek nőnek, az infrastruktúra javul, a közszolgáltatások minősége változik, és a civil szféra jelenléte is fontos ahhoz, hogy a fiatalok letelepedjenek a falvakban. Eddig már 75 ezernél több család, azaz legalább 300 ezer ember tudott jobb, szebb lakásba költözni az otthonteremtési program segítségével.

A bővítés azoknak a fiatal családoknak kínálhat lehetőséget, amelyeknek még nincs ingatlanuk Fotó: Mirkó István

Jelenleg a csok azoknak jár, akiknek már legalább egy gyermekük van, vagy vállalnak legalább egyet, és új vagy használt lakásba költöznek, esetleg bővítenek. Az egygyermekesek 600 ezer, a kétgyermekesek 1,42–2,6 millió, a háromgyermekesek 2,2–10 millió, a legalább négygyermekesek pedig 2,75–10 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe. A harmadik és további gyermeket vállalóknak gyermekenként egymillió forint hitelelengedést is bevezetett a kormány.

Fotó: csalad.hu

– Ahogy a csok önmagában megállja a helyét családtámogatási elemként, úgy ez a bővítés valószínűleg más intézkedésekkel és fejlesztésekkel hozhat majd látható eredményt – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte a most bejelentett „ajánlat” akkor lehet igazán sikeres, ha falun javulnak az életminőség feltételei, vagyis többeknek nyújt vonzó lehetőséget az ottmaradásra vagy az odaköltözésre egy-egy kistelepülés. Balogh László szerint rövid távon egyes agglomerációs településeken lehet érezhető a bővített csok hatása, olyan helyeken, amelyek sok munkalehetőséget biztosító vidéki nagyvárosok 40-50 kilométeres körzetében vannak, de eddig kevésbé voltak keresettek a kiköltöző családok körében.

– A csok eddigi elemei elsősorban a továbblépést tudták biztosítani azoknak, akiknek volt már valamilyen lakóingatlanuk. A mostani bővítés viszont éppen azokat a fiatal családokat célozhatja, amelyeknek nincs lakástulajdonuk, és a drága nagyvárosi albérlet fizetése helyett alternatív megoldást keresnek – magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy bár sok helyen alacsonyabb az átlagjövedelem, de ezt ellensúlyozhatja a lakáshoz jutás támogatása, illetve az, hogy a lakhatás költségei ezeken a településeken jóval alacsonyabbak.

E tekintetben korántsem mellékes, hogy a hirdetési portál adatai szerint az ötezer főnél kisebb településeken – Pest megyét nem számítva – a családi házak átlagos négyzetméterára 91 ezer, a lakásoké 116 ezer forint, ami a budapesti átlagárak mintegy ötöde és a megyeszékhelyek lakásárainak is csak fele-harmada.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »