Magyar postafőnöknek köszönhető az első levelezőlap

Magyar postafőnöknek köszönhető az első levelezőlap

Az Osztrák–Magyar Monarchiában 150 éve, 1869. október 1-jén jelent meg a világ első hivatalos postai levelezőlapja.  

A postai forgalomban régóta keringtek nyílt, borítékba nem zárt lapok, hiszen a levelek nagy részét a rövid, semmilyen titkot nem tartalmazó üzenetek tették ki.

A boríték nagyságú, vékony papírra írt nyílt postai levél, az írott kommunikáció olcsó formájaként használható hivatalos levelezőlap gondolatát 1865-ben az Észak-Német Posta Unió karlsruhei tanácskozásán vetette fel Heinrich von Stephan birodalmi postafőtanácsos.

A javaslatot akkor még elvetették, de Emmanuel Hermann, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára felkarolta, és nem sokkal később a Neue Freie Presse című lapban hosszabban és nagyobb sikerrel fejtette ki.

A díjjegyes levelezőlap bevezetése érdekében sokat tett Gervay Mihály, az 1867-es kiegyezés után létrejött független magyar posta első országos főigazgatója. Nem kis részben erélyes fellépésének köszönhető, hogy 1869. október 1-jén az Osztrák–Magyar Monarchiában forgalomba hozták az olcsó, két krajcárba kerülő postai levelezőlapot.

A megjelenés napján csak Magyarországon tízezer, hat hét alatt egymillió darab levelezőlap fogyott el. Az első három hónapban Európa-szerte több mint kétmillió darab kelt el a 8,5-ször 12,2 centiméteres lapból, amelynek Hermann a Postkarte nevet szánta, a bécsi postahivatal azonban Correspondenzkarténak nevezte el. A szinte teljesen megegyező kinézetű lapokat Magyarországon a magyar címer, Ausztriában a kétfejű sas képe díszítette.

Hírdetés

Ahogy a bélyeg néhány év alatt elterjedt az egész világon, a levelezőlap is viharos gyorsasággal hódított teret. Von Stephan számára elégtétel lehetett, hogy Németországban az ő felügyelete alatt vezették be a lapot 1870 júniusában.

Az Egyesült Királyságban októberben kezdték árusítani, a szigetországban az első napon 675 ezer darab levelezőlap kelt el. Az Egyesült Államokban az első lapot 1873. május elsején bocsátották ki, és egy hónap alatt 31 millió példányt adtak el.

Amerikát azonban számos ország megelőzte ezen a téren, Finnország már 1870-ben, Belgium, Hollandia, Dánia és Kanada pedig 1871-ben hozta forgalomba a lapokat.

Egy évvel később Svédország, Norvégia, Oroszország és Ceylon is behódolt az új szolgáltatás előtt, majd az Egyesült Államokkal egy évben következett Franciaország, Szerbia, Románia, Spanyolország és Japán.

Olaszországban 1874-ben, Uruguayban és Guatemalában 1875-ben vezették be. A következő években Görögország, Törökország, Portugália, Perzsia, Argentína, Egyiptom Izland, Mexikó, Brazília, Kolumbia, Peru és még Kongó is forgalomba hozta saját levelezőlapjait.

A postai levelezőlap az egész világon történő használatáról az 1878-as párizsi postakongresszuson kötöttek egyezményt.

A lapokat kezdetben az ország címerével díszítették, később ezt tájak, vonatok, gőzhajók, virágdíszek képei váltották fel, aztán még színesebb témák kerültek hátoldalukra.

A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. A régi lapok igazi kincsnek számítanak a gyűjtők körében, a bolhapiacokon is lehet igazi ritkaságokra találni.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »