Letették a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont alapkövét Zalaegerszegen

Letették a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont alapkövét Zalaegerszegen

A Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, rövidebb nevén Mindszentyneum alapkövét július 2-án tették le Zalaegerszegen.

A Mindszentyneum fő kiállítása Mindszenty József érsek, hercegprímás életútját mutatja majd be, aki huszonöt éven át szolgált plébánosként a városban. Az intézményben a 20. századi kommunista diktatúra vallásüldözéssel foglalkozó tárlata kap helyet külön szinten. Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek – aki megáldotta az épület alapkövét –, valamint Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó és Székely János szombathelyi megyéspüspök.

Kiemelt állami beruházásként, 8,3 milliárdos kormányzati támogatással épülhet meg a zalai megyeszékhelyen a Modern Városok Program keretében a Mindszentyneum. A múzeum ünnepélyes alapkőletételét megelőzően Péntek Imre Isten foglya: Mindszenty József monológja. 1948. december 26-i letartóztatása előtt és után című művéből hangzottak el részletek.

„Uram, a leckét korán feladtad,
gyermek imáim szálltak hozzád,
apám s anyám megmutatta,
merre is rejlik a mennyország.
Szolgálni hívtál a szívemben,
híven követtem atyai szódat,
minden körülmények között
makacsul megmaradni jónak.
Káplán lettem, majd hittanár
Egerszeg kedves városában,
igéd hirdettem, köz- és vasárnap,
amerre én nyomodban jártam.
Ránk tört a rémes háború,
széthullt a régi Magyarország,
az átkozott vörös diktatúra
megpecsételte végleg a sorsát.”

„Mindszenty József a 20. századi történelem egyik legnagyobb hatású alakja. Az egyetlen olyan Zalaegerszeghez köthető személyiség, akit egész Európában ismernek és elismernek” – mondta köszöntőjében Balaicz Zoltán. A megyei jogú város polgármestere felidézte a hercegprímás életúját, benne azt a negyed évszázadot, amelyet építő tevékenységgel, a szegények támogatásával töltött a városban.

Mindszenty József 1917-ben érkezett hitoktatónak Zalaegerszegre, 1919-től a város plébánosa volt huszonöt éven át, amikor veszprémi püspökké szentelték. Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson fotón örökítették meg, ahogy zalai plébánosként gyóntat a Hősök terén.

Balaicz Zoltán kiemelte, Mindszenty templomot, iskolákat építtetett, szeretetotthont alapított, hitbuzgalmi egyesületeket szervezett Zala megyében. Saját hetilapjában, a Zalamegyei Újságban nyíltan szembefordult a hatalom túlkapásaival. Károlyi Mihály miniszterelnöksége idején letartóztatták, a Tanácsköztársaság alatt internálták. A kommün bukása után tért vissza Zalaegerszegre.

Balaicz Zoltán beszédében kitért arra is, hogy 1944 novemberében már veszprémi püspök volt Mindszenty, amikor a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára hurcolták, majd házi őrizetbe helyezték. 1945 tavaszán, amikor a szovjet csapatok elérték Sopront, visszatért Veszprémbe. Mindszenty élesen bírálta, hogy idegen csapatok szállták meg Magyarországot és korlátozták a vallásszabadságot, illetve  a katolikus sajtó működését.

1945. október 7-én XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Mindszenty egyre gyakrabban összetűzésbe került a kormánnyal, például a hitoktatás fakultatívvá tétele kapcsán, majd az iskolák államosítása miatt. Hosszú lejárató sajtóhadjárat után, 1948. december 26-án a Rákosi-rendszer bosszúszomjas Államvédelmi Hatósága őrizetbe vette Mindszenty bíborost hazaárulás, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. A koncepciós pere végén életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom napjaiban szabadították ki. A szovjet csapatok intervenciója elől az amerikai követségre menekült, ahol tizenöt évnyi bezártság várt rá.

Hírdetés

1971 szeptemberében hagyta el Magyarországot a Vatikán, a magyar kormány és az USA megállapodásának értelmében. Bécsben a Pázmáneumban lelt menedéket. Innen utazott a világban élő magyar közösségekhez, hogy lelkipásztori munkáját végezze.

Mindszenty 1975. május 6-án Bécsben hunyt el, végakaratának megfelelően Mariazellben temették el ideiglenesen. Hamvait 1991-ben hozták Magyarországra, végső nyughelyére, az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájába. Életművének elismeréseként a sírján ez a felirat áll: Fidelissimus in tribulatione pastor (Az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor).

Zalaegerszeg polgármestere reményét fejezte ki, hogy jövőre, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idejére lezárul Mindszenty boldoggáavatási eljárása, amely 1994-ben kezdődött. 2012-ben Mindszenty teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására sor került, Erdő Péter bíboros kérésére. A Szentek Ügyei Kongregációjának tavaly februári dekrétuma elismerte Isten Szolgája, Mindszenty József, a Római Szentegyház bíborosa, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies erényeit, ami fontos lépés a boldoggá avatása felé.

„Mindszenty harcolt, hogy megőrizhessük alapértékeinket” – fogalmazott a hercegprímás küzdelmét méltató beszédében Vigh László. A térség országgyűlési képviselője szerint az olyan személyiségeknek köszönhetjük azt, hogy a magyarság megmaradhatott Európa közepén a világháborúk, Trianon pusztítása közepette, mint a hercegprímás.

„Mindszenty József életútja erkölcsi iránytű volt, és az ma is” – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, a hercegprímás elutasította a faji és az osztályalapú szocializmust is, mert mind a nemzetiszocialista, mint a kommunista rendszer a gyűlöletre épített, míg Mindszenty a szeretetre. Felidézte, hogy a hercegprímás elítélte a zsidók, a svábok üldözését, kiállt a délvidéki és felvidéki magyarság mellett is. A szónok kitért arra, hogy a kereszténység nem megfojtja, hanem megerősíti a nemzeti létünket. Semjén Zsolt szerint Mindszenty életútja is ezt a gondolatot erősítheti meg, hogy Isten az égi mellett egy földi hazát is adott. A hercegprímás tudatában volt annak, hogy tagja az Egyháznak és polgára a hazának, életútja ezért is példaértékű számunkra. A miniszterelnök-helyettes szerint ebben az identitásban erősíthet meg bennünket Szent István öröksége, kereszténységünk és magyarságunk.

Az ünnepség az időkapszula elhelyezésével és a múzeum alapkőletételével zárult. Az időkapszulában egy rózsafüzért, a múzeum alaprajzát, aprópénzt, a megyei napilap aznapi számát, egy millenniumi emlékérmet és egy keresztet helyeztek el. Erdő Péter megáldotta a kapszulát és a Mindszentyneum alapkövét.

A múzeum nemcsak a 20. század egyik legnagyobb hatású egyházi személyiségének állít emléket, innen indul majd a Mindszenty-út is. Zalaegerszeg a Csíksomlyótól Mariazellig tartó Mária-zarándokútnak is fontos állomása és egyik regionális központja lesz.

Forrás: S. Csilla

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »