Lassan elfogynak a vállalati kötvények

Lassan elfogynak a vállalati kötvények

Nem népszerű a cégek körében a kötvénykibocsátás. Az MNB-s alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. viszont hisz ebben az értékpapírformában.

Folyamatosan olvad a vállalati kötvények állománya. Az évtized elején még bőven ezermilliárd forint fölött volt az ilyen hitelpapírok volumene, a csúcson, 2011 novemberében 1355,4 milliárd forintnyit tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebből az értékpapírfajtából. (Az említett adatban természetesen nincsenek benne azok a fiktív kötvények, melyekkel három éve a Quaestor megbukott.) Az állomány, amely jelenleg már a 600 milliárd forintot sem éri el, 2013 májusa óta gyors ütemben csökken.

Ennek egyik oka lehetett, hogy akkortájt indult el az MNB Növekedési hitelprogramja, olcsó forráshoz segítve a vállalkozásokat. A másik ok az lehetett, hogy egymást érték a kötvénypiaci botrányok: a Quaestor és a Hungária Értékpapír bukása volt talán a leghangosabb. De korábban az Enefi (akkori nevén E-Star) és a BTel kötvényesei is sok pénzt veszítettek – ráadásul őket nem is kártalanították. Ezek az események pedig számos befektető kedvét elvették a kötvényektől. A lakosságét biztosan: a kisbefektetők számláin január végén már csupán 23,3 milliárd forintnyi vállalati kötvény volt, ami tízéves mélypontnak felel meg.

A legtöbb magyarországi vállalati kötvény – 230 milliárd forintnyi – a külföldi intézményi befektetőknél van. Újabban meglepően sok ilyen hitelpapírt tartanak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények is.

Az utóbbiak – zömében alapítványok – másfél évvel ezelőttig gyakorlatilag kerülték az ilyen befektetéseket, ám ma már több mint 150 milliárd forint az állományuk. Az alapítványok 2016 júniusában kezdték el vásárolni a céges kötvényeket, eleinte lassabb ütemben, tavaly ősszel viszont csaknem 100 milliárd forintnyi vállalati hitelpapír került a birtokukba. Mindez cseppet sem meglepő: a Keler adatai szerint ugyanis szeptemberben bocsátott ki az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. 96 milliárd forint értékű, 2032-ben lejáró kötvényt. Ezt az alapítványok vélhetőleg le is jegyezték.

Viszonylag nagyobb volumenben tartanak vállalati kötvényeket a pénzügyi intézmények is, bár a jelenlegi alig 160 milliárd forintos volumen eltörpül a korábbi években megszokottól. 2016-ban például majdnem háromszor ennyivel hitelezték a cégeket. A visszaesés egyik oka az lehetett, hogy tavaly a Molnak lejárt az egyik kötvénye, az újabb kibocsátások pedig csak kisebb volumenűek.

A Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) mellesleg a vállalati kötvényeknek csupán a töredékét vezették be. Klasszikus értelemben vett nem pénzügyi vállalati kötvény mindössze négy van jelen a parketten: az Alteo, a Tündérszikla, a Plotinus és a Wing Holding egy-egy hitelpapírja. A forgalmuk egyébként minimális, az idén egyikre sem született még kötés. Az Alteo kötvénye 2020-ban jár majd le, addig fix, évi 4,49 százalékos kamatot fizet. A 2019-ben lejáró Plotinus-kötvény befektetőinek be kell érniük évi 2 százalékkal. A Wing kötvényei szintén jövőre járnak le, de 4 százalékos kamatot fizetnek – ráadásul euróban.

A 2030-ban lejáró Tündérsziklánál a legbonyolultabb a kamatozás: a kibocsátó az utolsó lezárt üzleti év adózott eredményének 1 százalékát fizeti ki, vagy a saját tőke könyv szerinti értékére vetített 1 százalékot (a kettő közül a nagyobbik értéket). Ehhez a kötvényhez amúgy nem könnyű hozzájutni, alig tíz darabot vezettek be a tőzsdére, a névértékük 35 millió forint.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »