Kilencezer évvel ezelőtt virágzó település maradványaira bukkantak a régészek Jeruzsálem mellett

Kilencezer évvel ezelőtt virágzó település maradványaira bukkantak a régészek Jeruzsálem mellett

Izrael régészek kilencezer évvel ezelőtti, több ezer lakosú település maradványaira bukkantak Jeruzsálem mellett. A felfedezés újraírja ennek az ősi kornak a térségbeli történetét – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet.

A Jeruzsálemtől nyugati irányban öt kilométerre, a Szorek patak völgyében, források mellett talált egykori településen a szakemberek becslése szerint két–háromezer ember élhetett, ami abban a korban rendkívüli volt. Az ásatásokat vezető Hamudi Khalaili és Kobi Vardi szerint első alkalommal találtak ekkora újkőkori települést Izraelben, mely egyben az egész világon ritkaságnak számít.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) azért kezdett feltárásokba a Jeruzsálem szomszédságában lévő Motza nevű kisvárosnál, mert Jeruzsálem új bejáratának építésekor leletekre bukkantak a markológépek, amikor alagutakat ástak a Tel-Avivból vezető 1-es főútnál, Jeruzsálem déli részei felé.

Az archeológusok többek között több ezer, vadászathoz használt nyílhegyre, favágáshoz használt fejszékre, késekre, ékszerekre, szobrocskákra, valamint elsősorban hüvelyesek tárolására szolgáló raktárakra bukkantak. Több helyiségben élelmet tároló építményekre leltek, valamint jelentős közösségi épületekre, melyek rituális célokat szolgálhattak. A vakolt, többfelé szigetelt és padlóval ellátott kőépítmények között sikátorok vezettek, ami fejlett településtervezése utal.

„Ahol emberek élnek, ott halottak is vannak: a házak között és bennük is voltak temetkezési helyek, amelyek közül néhányban hasznos vagy értékes tárgyakat helyeztek el, mert az ősi lakók úgy vélték, hogy ezek a másvilágon majd szolgálják a halottakat” – nyilatkozták a régészek.

Hírdetés

A megtalált tárgyak alapján már kilencezer évvel ezelőtt is kereskedelmi kapcsolatban állhattak az emberek távoli tájakkal, hiszen a sírokban ismeretlen eredetű köveket, anatóliai – a mai Törökország – obszidiánt, és földközi-tengeri, valamint vörös-tengeri kagylókat is találtak, és többfelől érkezett, több stílusban készített karkötők is voltak.

A fejlett raktározási technika egyben intenzív mezőgazdálkodást is jelez. A településen fellelt állati csontok arra utalnak, hogy ekkoriban kezdtek áttérni a vadászatról az állattartásra, egyre nagyobb szerepet kapott a legeltetés, s egyre inkább háttérbe szorult a vadászat.

„Motza neolitikus településének felfedezése nagy érdeklődést vált ki a tudományos világban, és megváltoztatja eddigi ismereteinket a régió újkőkori korszakáról. Eddig úgy véltük, hogy Júdea területe üres volt, és ilyen méretű helyek csak a Jordán folyón túl és a Földközi-tenger északi partvidékénél léteztek” – méltatták a régészek a leletek jelentőségét.

Forrás: MTI

Fotó: Yaniv Berman/Antiquities Authority

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »