Késik a hónapok óta ígért bérpótlék?

Késik a hónapok óta ígért bérpótlék?

Először februárban kellene kifizetni a kulturális dolgozóknak a június óta ígért bérpótlékot, de a rendeletnek még a tervezete sem ismert. Közben a garantált bérminimum okán a kulturális szférában ugyanannyit kereshet a muzeológus vagy a könyvtáros, mint a gondnok. A szakszervezet szerint emiatt a teljes szakma legalább hetven százaléka ugyanannyit keres: bruttó 161 ezer 250 forintot.

Fogalmuk sincs a kulturális dolgozóknak, hogy megkapják-e februárban a januártól esedékes bérpótlékot, amit múlt nyáron jelentett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a kulturális államtitkárság.

Tizenöt százalékos béremelkedésre tett ígéretet a szaktárca, ezt számos helyen elismételték decemberig, ám mostanáig nem jelent meg semmilyen rendelet, amely alapján kifizethető lenne a dolgozóknak a bérpótlék.

Igaz, hogy közben életbe lépett a garantált bérminimum emelése, ami érinti a kulturális szférát is. Ez viszont komoly bérfeszültségekhez vezet. A kulturális intézményekben tömegesen fordulhat elő, hogy egy középfokú végzettségű, mondjuk műszaki feladatot ellátó gondnok kolléga ugyanannyit keres majd, mint egy diplomás muzeológus, aki esetleg éppen ledoktorált. Ugyanígy a fiatal, néhány éves szakmai múlttal rendelkező diplomás is kereshet annyit, mint a hasonló munkakörben harminc éve dolgozó kollégája.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete úgy becsüli, hogy a garantált bérminimum miatt a

a teljes szakma legkevesebb 70 százaléka ugyanazt a bért kapja januártól, bruttó 161 ezer 250 forintot, függetlenül a képzettségétől vagy a szakmában eltöltött időtől.

Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke lapunknak elmondta: nem az a baj, hogy a középfokú végzettségű munkatársak vagy a fiatal kollégák fizetése nő, hiszen az ő bérük is alacsony volt, hanem a fenti egyenlőtlenségek vezetnek felháborodáshoz és feszültségekhez.

A fél éve folyamatosan kommunikált béremelés bérpótlék formájában valósult volna meg. Itt nem mindenkinek a bére azonos összeggel emelkedett volna. Az is kérdés, hogy mekkora összeget jelentett volna a tizenöt százalékos emelés. A nyilvánosságnak 10-55 ezer forintos bérnövekedésről beszélt a szaktárca, a szakszervezettel való tárgyalásokon viszont Csóti Csaba elmondása szerint bruttó 15-25 ezer forintos emelkedésről volt szó.

A fő probléma azonban az, hogy mindeddig nem született meg a rendelet, amelynek alapján februárban már kifizetéseknek kellene zajlania – hiszen a januártól ígért béremelés első eredményének a februári bérben kell mutatkoznia. Nem csak nem született meg a jogszabály, hanem annak még a tervezetét sem látta az érintettek közül senki, az államtitkársággal folyamatos tárgyalásban álló KKDSZ sem.

 Csóti szerint a kulturális intézmények vezetői most sorra keresik meg a szakszervezetet, hogy tudnak-e valamit a beígért bérpótlékról, az intézményeknek ugyanis tervezniük kell a 2017-es költségvetést. Tudniuk kell, hogyan állítsák be a béreket, és honnan lesz az esetleg bekalkulált bérpótléknak fedezete. Ezekre a kérdésekre azonban a szakszervezet sem tud válaszolni. Nekik még novemberben is azt mondták, decemberben megjelenik a rendelet.

A szakszervezeti vezető nem tartja valószínűnek, hogy egyik napról a másikra megjelenne a rendelet, hiszen az év végén még annak tartalmáról, technikai megoldásairól sem tudtak nekik tájékoztatást adni, és a jogszabály társadalmi vitája is időbe kerülne.

A szakszervezet nem tud arról, hogy egyáltalán elkészült volna a jogszabálytervezet. 

Tehát valószínűleg nem készült el, mivel a KKDSZ még decemberben is volt tárgyalni az államtitkárságon, és folyamatosan tájékoztatták őket az újabb fejleményekről, tervezetről azonban eddig nem volt szó.

A bérpótlék maga is áthidaló megoldás lett volna. Tovább halogatni azonban nem lehetett, mert az utolsó rendszerszerű béremelés 2002-ben, az utolsó kisebb bérkorrekció pedig 2008-ban történt a kulturális szférában.

A bértáblához viszont egyelőre nem nyúlt hozzá a kormányzat, bár az ígéretek szerint öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Ez nem csak a kulturális dolgozókra vonatkozik, de velük kapcsolatban aligha lehetett már tovább várni.

Arról a problémáról is régóta beszél a szakszervezet, hogy a kulturális dolgozóknak csak egy része közalkalmazott, sokan dolgoznak állami vagy önkormányzati nonprofit kft-nél, jellemzően például a színházak, zenekarok szoktak ebben a formában működni. Az ő esetükben más jogi megoldásra van szükség, azonban erre vonatkozó konkrét javaslatot sem ismerhetett meg mindeddig a szakszervezet. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és külön a kulturális államtitkárságot is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »