Kelemen Hunor a Krónikának: ha felkerül az étlapra, elfogyasztják a közösséget

Kelemen Hunor a Krónikának: ha felkerül az étlapra, elfogyasztják a közösséget

Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem. Megkérdeztük a politikust, átértékelte-e a kormányfőnek kinevezett Ludovic Orbanról alkotott véleményét, ugyanakkor megtudtuk, miért köszönte meg Klaus Johannis korábban az RMDSZ-nek, hogy nem támogatta őt.
– Bár mostani beszélgetésünk apropóját a hétvégi államfőválasztás adja, nem térhetünk ki a megmérettetés kampányával egybeeső kormánybuktatás, valamint az új kabinet megalakulása elől. Milyen megfontolásból döntött az RMDSZ a PNL-kormány megszavazása mellett? Átértékelte a Ludovic Orbanról alkotott eddigi, nem túl kedvező véleményét?

– Mindenekelőtt az úzvölgyi katonai temető ügye miatt szakítottuk meg a parlamenti együttműködést a PSD–ALDE-koalícióval, amely néhány hónappal később, az ALDE kilépésével elveszítette többségét. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyértelműen azért időzítette októberre a kormánybuktatási kísérletét, hogy az államfőválasztási kampányban fel tudjon mutatni valamit; jelöltje, Klaus Johannis másról se beszélt, csak a PSD-ről. A PNL tudomásom szerint nemigen keresett kormányzati partnereket magának, a Băsescu-féle pártot kivéve nem is akart velük kormányozni senki, így eldőlt, hogy kisebbségi kormány lesz.

Akárcsak a többi román politikai alakulatban, a PNL-ben is vannak nacionalisták, magyarellenes, sovén politikusok, ezen a mostani kormányváltás sem változtatott. Akadnak köztük, akik indokolatlanul, politikai számításból támadtak bennünket, mégsem nevezném őket feltétlenül meggyőződéses magyarellenesnek. A román politikában amúgy is megtapasztaltuk, hogy amikor valaki közel kerül a kormányzati felelősséghez, vagy megkapta azt, hirtelen elkezd viselkedni.

Ludovic Orbannal április óta volt néhány beszélgetésem, arra kértem, próbáljon úgy viselkedni, tervezni, hogy ne lehetetlenítse el teljesen a közép- és hosszú távú együttműködésünket. Végül is ugyanabba az európai politikai pártcsaládba tartozunk, és volt időszak, amikor jó volt az együttműködés közöttünk, nem kellene ezt teljesen elrontani.

Nem értékeltem én újra Orbant, a következő időszak cselekvései fogják bebizonyítani, hogy mire várhatunk. Ha a dolgok nagyon nem változnak, akkor a 2020-as parlamenti választások után a liberális párt lesz az első helyen. Ma még persze nem tudni, lesz-e szükségük koalícióra, de én jobbközép kormánynak vagyok a híve, szerintem gazdasági szempontból is ez lenne jó Romániának. Ezt még a PSD-seknek is elmondtam.

– Nem lehetett többet kihozni a PNL-lel kötött együttműködési megállapodásból? A liberálisok megígérték ugyan a kétfordulós polgármester-választást ellenző RMDSZ-nek, hogy a választójog módosítása terén sem kerülik meg a parlamentet, viszont az USR-rel és az ALDE-val éppen a jelenlegi egyfordulós megmérettetésről való áttérésben állapodtak meg. A kisebbségi jogokra, az erdélyi magyarokat érintő problémákra vonatkozóan sem lehetett több konkrétumot kicsikarni annál, hogy az új kormány tiszteletben tartja a nemzetközi előírásokat?

– A kétfordulós polgármester-választás esetében a mi szempontunk az volt, hogy a kormány ne kerülje meg a parlamentet sürgősségi rendelettel vagy felelősségvállalással, mert ebben a két esetben a törvényhozás semmit nem tud tenni. Ez minket teljes védettség nélkül hagyott volna. A PNL az USR-rel és az ALDE-val eddig is támogatta a kétfordulós rendszerre való áttérést, de soha nem volt többségük átvinni, és ezután sem lesz, mert többen vagyunk, akik az egyfordulós rendszer megőrzését támogatjuk.

hiszen legitim, demokratikus, ugyanakkor senki ne kérjen tőlem olyat, ami a magyar közösség érdekei ellen való: két forduló esetén startból elveszítenénk a potenciálisan megnyerhető polgármesteri tisztségeink húsz százalékát.

A kisebbségi jogok tekintetében figyelembe kell venni, hogy választási évben vagyunk, amikor két lehetőség van: nem akarok megegyezni, mindent beírok a megállapodásba, amit a másik fél nem vállal, vagy megpróbálom előkészíteni a parlamenti megmérettetés utáni időszakot. A középtávú tervezés híveként inkább azt mondtam, lássuk, össze tudjuk-e szoktatni a szervezeteinket.

Lássuk, mi történik a következő egy év alatt.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »