Hogyan javítható a brazil gazdaság?

Hogyan javítható a brazil gazdaság?

Brazília egyik legfontosabb gazdasági kihívása a szerény mértékű termelékenységi növekedés, amely aláássa az ország növekedési potenciálját. Az egy foglalkoztatottra jutó kibocsátás mértéke csak évi 0,7 százalékkal nő az 1990-es évek közepe óta, tehát az egy főre jutó jövedelemnövekedés több mint fele az elmúlt két évtizedben a gazdaságilag aktív népesség arányának növekedéséből származott. A jövedelem növekedésének motorja azonban hamarosan le fog állni a népesség gyors öregedése miatt.

A gyenge termelékenységi növekedés részben a külkereskedelmi nyitottság hiányát tükrözi, ami korlátozza a brazil cégek hozzáférését a külföldi technológiákhoz.

A gyenge logisztikai infrastruktúra, az egyes szövetségi államok eltérő adórendszerei és bizonyos cégeknek nyújtott állami szubvenciók lehetővé teszik, hogy a kevésbé hatékony cégek fennmaradjanak. Ez pedig a termelékenység átlagos szintjének csökkenéséhez vezet. Ennek kezelésére a politikai döntéshozóknak a fejlett technológiák alkalmazásának, elterjedésének erősítésével kell támogatniuk a magánszektort. Továbbá az üzleti környezetet még inkább vállalkozóbaráttá kellene tenni, egyebek között az adórendszer reformjával.

Az infrastrukturális beruházások növelésére szintén szükség van, mint ahogy a pénzügyi közvetítő rendszer reformjára is, hogy a finanszírozási feltételek jobban igazodjanak a beruházási projektekhez. Az oktatás és a képzés minősége is javulhatna, ha az állami forrásokat kevésbé merev módon osztanák el.

Mindezen túl jelentős fiskális kiigazításra is szükség van. Bár a termelékenység és a potenciális gazdasági növekedés csak csigatempóban emelkedett, az állami reálkiadások erőteljesen nőttek. Az állami kiadások mértéke a GDP-hez viszonyítva az 1980-as évek kevesebb mint 30 százalékos értékéről 2017-re mintegy 40 százalékra emelkedett. Az állami – köztük az infrastrukturális – beruházások mértéke mégis csökkent, tavaly csak a GDP kevesebb mint 0,7 százalékát tette ki.

A GDP 2015-ös és 2016-os csökkenése, valamint az azt követő törékeny gazdasági fellendülés kihatott az adóbevételekre, így az elsődleges költségvetési egyenleg a GDP-hez viszonyítva több mint 4 százalékponttal romlott. Ez azt okozta, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2012-ben mért 54 százalékról 2017-re 74 százalékra emelkedett.

Az elszálló adósság kezelésére 2016-ban Brazília alkotmánymódosítást fogadott el, amely a következő húsz évre meghatározta az állami kiadási plafont.

Ha az államnak sikerül betartania ezt az előírást – vagy a kiadáscsökkentést oly módon tudja az adóbevételekkel kombinálni, hogy az állami szektor elsődleges egyenlege évente a GDP 0,6 százalékával javul –, akkor az államadósság fenntarthatóvá válhat egy évtizeden belül. A siker kulcsa természetesen az észszerűen történő kiadáscsökkentésben rejlik.

A Világbank már azonosította azokat a területeket, ahol a kiadáscsökkentéseket meg lehet valósítani. Ezek a társadalombiztosítás, a közalkalmazottak bérei, a különböző állami szubvenciók és az adómentességek rendszere. Az állami költségvetés terheinek enyhítésével ezek a kiadáscsökkentések teret biztosíthatnak az állami források más típusú, produktívabb elköltési módjaihoz.

Döntő fontosságú, hogy a kiadáscsökkentésnek csak minimális hatása legyen az ország szegényebb rétegei számára. Valójában az adóreform esetében olyan intézkedéseket is lehet hozni, amelyek nemcsak javítják az üzleti környezetet, hanem egyben segítik csökkenteni az egyenlőtlenséget.

A termelékenység növelése és a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében az ország vezetőinek meg kell reformálniuk az állami szektor működtetését. Jelenleg az állami szolgáltatásokat számos területen – beleértve az egészségügyet, az oktatást, a bűnüldözést, a közlekedést és a vízforrások kezelését – nem eléggé hatékony módon biztosítják.

Az állami és a magánszektor közötti jobb együttműködéssel el lehetne érni, hogy az állami kiadások kedvezőbb társadalmi-gazdasági eredményt váltsanak ki.

Brazília jövője azon okos, fokozatosan bevezetendő és koherens gazdasági reformok megvalósításától függ, amelyek a termelékenység növekedését és az ország fenntartható költségvetési pályára állítását segítik elő. Bárki nyeri is meg az elnökválasztást (amelynek második fordulóját október 28-án tartják meg – a szerk.), annak mindenképpen tekintettel kell lennie ezekre a szempontokra.

Copyright: Project Syndicate, 2018
www.project-syndicate.org


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »