Halálos orvostúlterheltség – sok egészségügyi szakember nem éri meg a nyugdíjaskort

Halálos orvostúlterheltség – sok egészségügyi szakember nem éri meg a nyugdíjaskort

Országos felháborodást váltottak ki az orvostársadalomban azok a közelmúltbeli halálesetek, amelyek áldozatai a fehér köpenyesek közül kerültek ki. Szakemberek szerint az orvosok várható élettartama sokkal kisebb, mint más szakmabeliek esetében, és ez Romániában hatványozottan igaz, ahol még inkább túlterheltek az egészségügyben dolgozók. A súlyos problémára gyógyírt jelentene, ha az ügyeletben eltötött hosszú órákat beleszámolnák a szolgálati időbe, így még azelőtt nyugdíjba mehetnének, mielőtt teljesen „leépülnek”.
A rengeteg munka, a hosszú ügyeletek, a kialvatlanság, de elsősorban a stressz miatt az orvosok korábban meghalnak, mint más szakmák képviselői: a statisztikák szerint a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazást – mondta el megkeresésünkre Vass Levente. Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője megerősítette: ez hatalmas gond, elsősorban a sebészeti ágakban dolgoznak nagy nyomás alatt az orvosok.

A korai orvoselhalálozások problémája azok után kapott országos sajtóvisszhangot, hogy múlt hétvégén egy 54 éves nagyszebeni kardiológus kirándulás közben szívrohamot kapott, és elhunyt. A túlterhelt orvosnak hétfőn 24 órás ügyeletet kellett volna ellátnia. A tragédia hallatán az áldozat számos orvostársa felháborodott hangvételű bejegyzést tett közzé a világhálón. Az elhunyt egyik kollégája, a Szeben megyei sürgősségi kórházban dolgozó Cristina Adi Oprița bejelentette, nem hajlandó több ügyeletet vállalni, mert

Mások arra emlékeztettek, hogy alig több mint egy héttel korábban egy nagyváradi orvos a kórházban vesztette életét több mint 20 órás ügyelet után, amelyet nyugdíjasként vállalt. Egyes szakemberek legalább 45 olyan kollégáról tudnak, akik ügyelet közben haltak meg. A hozzászólók közül a legtöbben a kormányt vonták felelősségre, ugyanis elmondásuk szerint Viorica Dăncilă kabinete nem hajlandó felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek értelmében az ügyeletek is beleszámítanák a szolgálati időbe.

Vass Levente ennek kapcsán a Krónikának rámutatott, jelenleg a parlament asztalán van két olyan kezdeményezés is, amely arra vonatkozik, hogy

Hírdetés

az ügyeleteket is a szolgálati idő részévé tegyék, ezzel megadva a lehetőséget, hogy az orvosok hamarabb nyugdíjba vonulhassanak.

A szakpolitikus elmondta, a Nemzeti Liberális Párt és Szociáldemokrata Párt is benyújtott erre vonatkozóan törvénymódosítási javaslatot, az RMDSZ mindkettőt támogatja. Elsősorban nem a pénzről, hanem az életminőségről van szó: ha az orvos úgy érzi, az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy tovább dolgozzon, akkor szabadon nyugdíjba vonulhasson – részletezte a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy a szövetség javaslatára elfogadták a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után, 67 éves korukig dolgozhassanak az orvosok, ha így döntenek, de arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy ha úgy akarják, akkor hamarabb is visszavonulhassanak. „Ez az újabb módosítás kiegyenlítené a helyzetet, hiszen a korhatár-megnövelés azzal a kockázattal is járt, hogy a kórházi állások telítődtek, a fiataloknak nem adódik lehetőség, hogy megpályázzanak egy állást. Így viszont gördülékenyebben megvalósulhat a nemzedékváltás is a kórházakban” – mondta a képviselő.

Arra is kitért, hogy a javaslatuk alapján már a negyedéves rezidens orvosok is vállalhatnak ügyeletet, hiszen ezzel tapasztalatot szerezhetnek, növelhetik a bevételeiket.

Ha az ügyelet beszámít a szolgálati időbe, még inkább vonzóvá válik a fiatal orvosok számára, hogy a hazai rezidensképzésben vegyenek részt.

Vass Levente ugyanakkor kifejtette, az ideális középtávú stratégia az lenne, hogy az orvosok minél kevésbé legyenek rákényszerítve, hogy a közszféra mellett magánrendelőkben, magánkórházakban is dolgozzanak. Ennek egyik eszköze a béremelés a közszférában, ami már megtörtént, a másik pedig éppen ez a kezdeményezés lehet, hogy valamennyi, a kórházban ledolgozott óra beleszámítson a szolgálati időbe. Egyértelműen az szolgálja a beteg érdekét, hogy az állami intézményekben megkapja a lehető legjobb egészségügyi ellátást, a magánegészségügy pedig alternatívaként jelenjen meg – fogalmazott a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ehhez a kérdéshez mértéket tartva közelítenek, megvizsgálva, hogy az egyetemi központokban, megyei vagy városi kórházakban mire van igény. Nem az a cél, hogy minden orvosnak megtiltsák, hogy a köz- és a magánszférában egyaránt vállalhasson munkát, de arra ösztönöznék őket, hogy az egyik mellett tegyék le a voksukat, mert ezzel szintén a túlterheltséget csökkentenék.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »