Elutasították Tarsoly ügyvédjének kérését

A bíróság elutasította Tarsoly Csaba ügyvédjének kérését a volt Quaestor-vezér jegybank ellen indított közigazgatási per felfüggesztésére – döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hétfőn az egyebek mellett 20 millió forint bírságot és jogsértéseket megállapító felügyeleti döntéssel szemben indított perben.

Az ügy első tárgyalási napján a felperes, Tarsoly Csaba ügyvédje elmondta, azért kérte az eljárás felfüggesztését Tarsoly Csaba az ellene folyó büntetőper lezárulásáig, mert a közigazgatási perbeli tényállás nem különbözhet a büntetőeljárásban megállapított tényállástól. Úgy vélte, a jegybank határozata jogsértő és megalapozatlan, mert a felügyelet nem megfelelően tárta fel a tényállást, azt hiányosan, “sommásan” állapította meg. Elmulasztotta azt is vizsgálni, hogy a társaságnál munkamegosztás állt fenn, nem jutottak el az információk a felpereshez, így a hatóság téves következtetéseket vont le a felperes felelősségéről – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi képviselője szerint az alperes a “döntéshez szükséges mértékben” feltárta a tényállást és meghozta határozatát. Úgy vélte, nem várható olyan eredmény a büntetőeljárástól, ami érdemben befolyásolná a közigazgatási eljárást. A jegybank jogi képviselője szerint Tarsoly Csaba múlt héten adott interjújából az a mondat, hogy “legnagyobb hibám, hogy nem léptem, amikor lépnem kellett volna”, bár nem bizonyíték, alátámasztja a felelősség megállapítását.

Hozzátette, nem mentesíti a közigazgatási felelősség alól Tarsoly Csabát az, hogy nem tudott a dolgokról, mivel neki olyan mechanizmust kellett volna működtetnie, ami kizárja a visszaélési lehetőséget a szervezetben. Tarsoly Csaba ügyvédje szerint a felügyelet megállapításait két tanúvallomásra alapozta, az egyik Májer Zsoltnak az eljárás kezdetén történt meghallatásának jegyzőkönyve, azonban azt Májer Zsolt nem írta alá. A másik a felperes nyilatkozata, amelyből az ügyvéd szerint nem vonható le az a következtetés, hogy Tarsoly Csaba tudott volna a fiktív kötvényekről.

A jegybank jogi képviselője ezt tagadta, mint mondta, álláspontját a felügyeleti határozatra és eljárásra alapozta, nem a két tanú nyilatkozatára. A jegybank jogi képviselője szerint – a felperes állítása ellenére és a sajtóban is megjelent téves állításként – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem engedélyez kötvénykibocsátást, csak azt vizsgálja, a tájékoztató tartalmaz-e minden szükséges információt a felelős befektetési döntés meghozatalához.

A Quaestor tájékoztatója ennek megfelelt, a kötvénykibocsátás nem tartozik a felügyelet hatáskörébe – jegyezte meg. Tarsoly Csaba ügyvédje egyebek mellett indítványozta, hogy a bíróság hallgassa meg személyesen a felperest. Az alperes jegybank jogi képviselője ezt nem ellenezte, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem várható tőle az ügy menetét befolyásoló körülmény közlése. A volt Quaestor-vezér ügyvédje szerint azért is fel kellene függeszteni a pert, mert a felperesnek nincs olyan vagyona, ami felett jelenleg szabadon rendelkezhet, így nem érvényesíthető a szankció. A bíróság 2017. január 30-ra tűzte ki a következő tárgyalási napot.

A perben Tarsoly Csaba megtámadta a jegybank határozatát, amelyben az MNB 20 millió forintra bírságolta, egyebek mellett azért, mert az általa irányított társaság, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. jogsértő módon kezelte az ügyfelek pénzét és valótlan adatszolgáltatást nyújtott a felügyelet felé.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »