Elültették az első Trianoni emlékfát

– Trianon a legjelentősebb nemzeti tragédiánk, amelyről Nemzeti Színházként kötelességünk megemlékezni, és a nézőinknek, saját magunk is segítenünk kell, hogy ezt feldolgozzuk, megértsük. Az a hit sugárzik majd a Tizenhárom almafa című előadásból, amit Wass Alberttől is kapunk. Trianon kapcsán én őt tartom a leghitelesebb megszólalónak, mert azt a hitet közvetíti, hogy vagyunk, leszünk, hogy jövőnk van, és bármilyen megrázkódtatás, tragédia is érje ezt a nemzetet, mindig talpra tud állni, mindig újra tud kezdeni mindent – mondta Vidnyánszky Attila színházigazgató az almafa ültetése előtti beszédében.

Elültették az első Trianoni emlékfát a Nemzeti Színház társulatának tagjai a színház keleti oldalán.

A TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként A Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültettek egy őshonos, oltott almafát, a pónyik nevű, ősi eredetű erdélyi almafajtát, majd egyszerre, de külön-külön elindultak arra a tizenkét településre, ahol a városok, falvak képviselőivel közösen szintén elültetnek el egy-egy hasonló almafát.

Fotó: Havran Zoltán

Hírdetés

Az igazgató szerint azzal, hogy száz év múltán is magyar szó hallatszik az elszakított területeken, ahol magyar intézmények sora működik, azzal, hogy a kis-Magyarország, amelyről azt jósolták, hogy nem fogja túlélni a trianoni tragédiát, itt van és virul, azt jelzi, hogy az Úristennek terve van velünk.

– Ez a faültetés szimbolikus olyan szempontból is, hogy Kovács Gyula fái nem harminc-negyven évre fák, az ő fái, az őshonos magyar fák, azok több száz évre fák, és hányattatott sorsú nemzeti színházunk mellé ültetni egy olyan fát, amely több száz évre almafa és terem, egy szimbolikus aktus is, hit abban, hogy nemzeti színházunk volt van, és lenni fog hosszú ideig – mondta az igazgató, aki hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Színház már jó ideje a nemzet színházaként határozza meg magát, ami azt jelenti, hogy nem szűkül a munkája csak Budapestre, hanem a külhoni területeket is próbáljuk az előadásainkkal ellátni, mintegy jelezve azt, hogy ugyan határok szabdalják szét a mi nemzetünket, de ezek a határok hála Istennek átjárhatóak és kulturális téren egyek, egészek vagyunk, és remélhetően azok is maradunk.

A színészek olyan magyarországi településekre mennek, amelyek a trianoni határon helyezkednek el és egy részüket elvesztették a békediktátum következtében.

A Nemzeti Színház melletti almafát Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója, a Wass Albert előadás rendezője és Szarvas József színművész, a Tündérkert-mozgalom tagja ültette el.

Az eseményen részt vett Kovács Gyula, a Kárpát-medence régi gyümölcsfajtáinak őrzője, Bertha Zoltán irodalomtörténész, aki Wass Albert munkásságát méltatta és Csurka László színművész, aki Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el. A faültetés után a színművészek rögtön elindultak arra a 12 településre, ahol szintén egy-egy almafát fognak elültetni. Szabó Sebestyén László Somoskőújfalura, Bakos-Kiss Gábor Balassagyarmatra, Rubold Ödön Tompára, Nagy Mari Kelebiába, Rácz József Tarpára, Tóth Auguszta Újszalontára, Szarvas József Dunaszigetre, Rátóti Zoltán Magyarszombatfára, Horváth Lajos Ottó Berzencére, Bordás Roland Sátoraljaújhelyre, Nagy Márk Gyálarétre, Tóth László pedig Nagylakra ment.

Vidnyánszky Attila beszéde végén hangsúlyozta, hogy októberben az elszakított területekre is elmennek és ott tizenhárom településen ültetnek majd szintén fát, ezzel is jelezve az összetartozásunkat. Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregényéből írt dráma ősbemutatója március hatodikán lesz a Nemzeti Színházban, amelyet utána folyamatosan fognak játszani.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »