Ellenzéki vélemények a költségvetésről

Párbeszéd: ez a bosszú költségvetése

A Párbeszéd véleménye szerint a Fidesz a jövő évi költségvetéssel “bosszút állt” az ellenzéki vezetésű települések önkormányzatain és lakóin.

Burány Sándor, a párt egyik frakcióvezető-helyettese a 2021-es büdzsé elfogadása után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ezek a települések jövőre az ideinél jóval kisebb összegből gazdálkodhatnak majd, Budapest pedig nettó befizetővé válik.

Burány Sándor azt mondta, a költségvetésnek ahhoz is segítséget kellett volna nyújtania, hogy az emberek megőrizhessék a munkahelyüket, vagy ha elveszítették azt, akkor kellő jövedelmük legyen addig, míg állást találnak. A Párbeszéd ezért azt javasolta, hogy az álláskeresési támogatás összegét emeljék meg és maximálják a minimálbér kétszeresében, időtartamát pedig újra növeljék kilenc hónapra, de a kormánypártok elutasították az indítványt – emlékeztetett.

Az egészségügyi költségvetésben nincs elég forrás ahhoz, hogy az ágazat megerősödve dolgozzon a jövőben és így nézhessen szembe egy esetleges újabb vírusfenyegetettséggel – jelentette ki.

Tordai Bence frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy a Párbeszéd a módosító javaslataival nem csak az anyagi, de a biológiai lét biztonságának megteremtésére is koncentrálni akart. A párt olyan ágazatokra próbált nagyobb hangsúlyt helyezni, amelyek biztosítják egy igazságosabb, és fenntarthatóbb módon élő társadalom megteremtését – fogalmazott. Végre kell hajtani egy zöld fordulatot, fejleszteni kell az egészségügyet, csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, elősegíteni a társadalmi mobilitást és támogatni az oktatást – sorolta.

Megjegyezte, hogy az alapjövedelem bevezetéséről szóló javaslatukat az MSZP és a DK képviselői, “sőt meglepetésre” Varga Mihály pénzügyminiszter is a szavazatával támogatta. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem zárják ki, hogy a miniszter véletlenül nyomott igent.

Varju: a DK-frakció nem szavazta meg a jövő évi büdzsét

A Demokratikus Koalíció képviselői nemmel szavaztak a jövő évi költségvetésre, számolt be a 2021-es büdzsé elfogadása után tartott pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a DK alelnöke.

Varju László azt mondta, hogy ez a gyengeség és a gyávaság költségvetése, mert politikai gyávaság nem szembenézni a járvány következményeivel, a büdzsé pedig szakmailag is gyenge.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke pártjuk elvetett módosító javaslatait sorolva felidézte, hogy a pedagógusoknak 35 százalékos, a szociális dolgozóknak pedig 20 százalékos béremelést kértek.

Felidézte azt a javaslatukat is, ami mindenki számára ingyenessé tette volna a minimális mértékű víz-, a gáz- és áramhasználatot.

Varju László elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem egyforma az állami és az egyházi iskolák támogatása, ahogy azt is bírálta, hogy az ajánlott, de nem kötelező védőoltásokért fizetni kell.

A képviselő kiállt a családi pótlék megduplázása, a méltányossági nyugdíjemelés és a digitális oktatás támogatása mellett.

Jobbik: stratégiai szövetséget a magyar jövővel!

Kössön stratégiai szövetséget a fiatalokkal, “a magyar jövő megtestesítőivel”, és indítson kedvezményes állami bérlakásprogramot a kormány! – szorgalmazta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, a párt országgyűlési képviselője.

Hírdetés

Arról beszélt: mintegy félmillió fiatal – szándéka ellenére – azért nem tud belevágni a családalapításba, mert saját lakás híján, a nehezen megfizethető albérleti díjak miatt nem tud elköltözni szüleitől.

 

 Hozzátette: az ő számukra spórolnának meg “keserves éveket”, hiszen a Jobbik otthonteremtési programjának megvalósításával évi öt-tízezer új építésű vagy felújított, alacsony bérleti díjú lakást lehetne behozni a piacra.

Megemlítette, elképzeléseik szerint az ezekbe költözők hat-nyolc évnyi problémamentes ott élés után bekerülési áron megvásárolhatnák addigi lakásukat.

Szavai szerint a 2021-es költségvetés végszavazásánál kiderül, hogy a Fidesz-KDNP “képes-e, hajlandó-e magyar munkavállalókra, kisvállalkozókra, fiatalokra építeni a magyar jövőt, vagy folytatódik a gyarmati státusz, folytatódik az, hogy Magyarországot kiszolgáltatják multicégeknek, bankoknak, miközben az óriásplakátokra kiírják és össze-vissza hazudják ennek ellenkezőjét”.

A főpolgármester és települési önkormányzati vezetők tiltakoznak az elvonások ellen

A főpolgármester, valamint ellenzéki és független önkormányzati vezetők tiltakoztak az önkormányzatokat sújtó költségvetési elvonások ellen, egyben szorgalmazták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) megerősítését pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: az Országgyűlés egy olyan költségvetésről szavaz, “amelynek nyilvánvaló politikai célja, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatiságot”.

Arra szólította fel az országgyűlési képviselőket, hogy “ne álljanak a sötét oldalra” és ne szavazzák meg ezt az önkormányzat- és Budapest-ellenes költségvetést.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a költségvetés éppen akkor von el forrásokat az önkormányzatoktól, amikor nem sarcolni, hanem segíteni kellene a településeket: Európa szinte minden kormányához hasonlóan be kellene vonnia a kormánynak a válságkezelésbe az önkormányzatokat és segítséget nyújtani számukra, pártállástól függetlenül. Ám Orbán Viktor és kormánya ezt az időpontot használja fel arra, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatokat – vélekedett.

Felhívta a figyelmet: amikor megbüntetnek egy önkormányzatot, akkor nem a polgármestert büntetik meg, hanem az őt megválasztó polgárokat.

Kijelentette: az önkormányzatok erejének megsokszorozása érdekében a településeknek össze kell fogniuk. Ezért a MÖSZ megerősítésére szólít fel minden települést, és azt fogja javasolni a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a fővárosi önkormányzat is lépjen be a szövetségbe.

Gémesi György a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési javaslat “bezárja az önkormányzatok mozgásterét”, vagyis hamis az az állítás, hogy az önkormányzatok jövőre több forrással rendelkezhetnek, mint korábban.

A költségvetés az idei keretnél valóban 119 milliárd forinttal több állami támogatást juttat az önkormányzatok számára, ám a pénzt rögtön elvonják a szolidaritási adó formájában, miközben kiesik a gépjárműadó, 35 milliárd forinttal szűkül a Modern városok program kerete, illetve a többletforrás nagy része elmegy a béremelésekre – hangsúlyozta a politikus. Ez összességében “alsó hangon” mínusz 100 milliárd forintot jelent, és ezt kellene túlélnie az önkormányzati rendszernek a koronavírus-járvány után – fűzte hozzá.

A MÖSZ az önkormányzati érdekképviselet erősítése érdekében nyitott további települések csatlakozására – mondta Gémesi György.

Tóth József (DK), Polgár polgármestere úgy vélekedett, a költségvetés nemcsak Budapestnek okoz hátrányt, hanem a vidéki Magyarországnak is.

Példaként említette, hogy Polgár minden egyes lakosának 6500 forintnyi elvonást jelent a büdzsé.

Közlése szerint a válság miatt egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz. Eközben az emberek “azt látják, hogy például egy Mészáros nevű ember annyi pénzt kap, mint az összes álláskeresési ellátott együttvéve Magyarországon” – fogalmazott Tóth József.

Csőzik László (LMP, Jobbik, DK, MSZP, CÉL, Momentum, Mindenki Magyarországa, Párbeszéd, Liberálisok), Érd polgármestere arról beszélt: a költségvetés tervezete lehetőséget ad arra, hogy a kormány bármikor “megnyomhatja azt a nyomógombot, amivel előidézheti a magyar önkormányzatok akár tömeges csődjét is”.

Ám az biztos – folytatta -, hogy minden saját fejlesztési lehetőséget elvesznek a településektől.

Ismertetése szerint Érd 14 milliárdos költségvetéséből egymilliárd forint használható fel szabadon, ez utóbbi legnagyobb részét a gépjárműadó jelenti. Az elvonások 450 millió forint kiesést jelentenek, aminek következtében kizárólag az alapvető működésre marad pénz – fűzte hozzá.

“Úgy tűnik, csípjük a hatalom szemét” – mondta Csőzik László.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »