Egyháztörténeti szabadegyetemet tartottak az egri szemináriumban

Egyháztörténeti szabadegyetemet tartottak az egri szemináriumban

A korábbi évekhez hasonlóan augusztus 1. és 4. között idén is megrendezték a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport hagyománnyá vált programját, a Fraknói Nyári Akadémiát.

A sorban immár ötödik egyháztörténeti szabadegyetemnek méltó otthont adott az Egri Érseki Papnevelő Intézet Szent János Háza. Az évről évre jelentősebbé váló eseményen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Pécsi és a Debreceni Tudományegyetem oktatói, doktoranduszai és hallgatói mellett számos, a magyar és egyetemes egyháztörténetet kutató történész is részt vett.

A Fraknói Akadémia a korábbi évek hagyományainak megfelelően Tusor Péter és Gárdonyi Máté – mint az akadémia kurátorai –, valamint Kanász Viktor, az esemény igazgatója megnyitó szavaival vette kezdetét.

Az előadások nagyobbik része a helyszínt adó Eger városa és az Egri Főegyházmegye történetéhez kapcsolódott. A nyitó előadást Bitskey István akadémikus tartotta, aki arra kereste a választ, hogy a 16. század második felében végvárrá váló Egerben milyenek voltak a katolikus felekezetszervezés lokális esélyei. Összegzésként arra a megállapításra jutott, hogy Eger török általi elfoglalásáig megmaradt az 1550–1560-as években kialakult multikonfesszionális jelleg, 1596 után azonban, az oszmán uralom eredményeképpen, a katolicizmus erősen visszaszorult a városban.

A nyitó előadás után Tusor Péter kérdezte Bitskey Istvánt pályájának indulásáról, egyetemi éveiről, s arról, miképpen kezdte Pázmány Péter irodalmi munkásságával kapcsolatos kutatásait.

A hallgatóság emellett betekintést nyerhetett a pártállam tudománypolitikájának kulisszái mögé, továbbá megismerkedhetett Klaniczay Tibor pozitív szerepével és izgalmas személyiségével. A résztvevők Buda Péter rektor vezetésével bejárhatták a szeminárium épületét, és megismerkedhettek az egri papnevelés múltjával is.

Második nap elsőként Fazekas István tartotta meg előadását, melyben a 16–17. századi egri püspökök működését ismertette. Kiemelte, hogy Nyitra és Győr főpapjai után az egri püspökök szerepe volt a legmeghatározóbb a helytartói és kancellári hivatalban a Habsburgok trónra kerülése után.

Véghseő Tamás előadásában azt mutatta be, hogy a 17–18. században a Kelet-Magyarországon élő bizánci rítusú keresztények milyen folyamat eredményeképpen jutottak el a Rómával való egységre, majd később – az egri püspökök ellenzése ellenére – hogyan sikerült létrehozniuk saját önálló püspökségüket. 

Hírdetés

Mihalik Béla Vilmos doktori kutatásait ismertette Hangsúlyok és fordulópontok az egri egyházmegye történetében (1699–1761) címmel; a forrásadottságokat, a források feltárásának nehézségeit, az egyházmegye újjászervezésének folyamatát, valamint az egri székeskáptalan korabeli történetét, a Kassáról visszaköltözés feszültségeit mutatta be a hallgatóságnak.

A délelőtti szekció zárásaként Verók Attila a 17. század végén, a török kiűzése után Kassáról Egerbe visszatérő püspökök könyvgyűjtését, könyvtárat létrehozó tevékenységét ismertette. Kiemelte, hogy az egyházmegye jeles püspöke, Esterházy Károly könyvtárát elsőként nyitotta meg a nagyközönség előtt, s hogy a pécsi Klimó-könyvtár után ez volt Magyarország második nyilvános magánkönyvtára. 

A délutáni program könyvbemutatóval kezdődött. Fedeles Tamás és C. Tóth Norbert Domokos György könyvét (A jámbor Herkules. Estei Hippolit bíboros egri kormányzója, Ercole Pio beszámolói Magyarországról, 1508–1510) méltatták. Kiemelték a kötet forráskiadvány voltából fakadó jelentőségét, s kitértek a kiadott leveleknek köszönhetően ismertté vált, a vadászatra használt leopárdtól az 1510-es tatai országgyűlésig terjedő művelődés-, egyház- és politika-/diplomáciatörténeti adalékok fontosságára.

Sági György Brezanóczy Pál későbbi egri érsek püspökké szentelését mutatta be a hallgatóság számára Brezanóczy Pál és püspöktársainak felszentelése 1964-ben (Bepillantás Esty Miklós világi pápai kamarás hagyatékába) címmel megtartott előadásában. Bácsatyai Dániel a Szent Sámson-lovagrend magyarországi megjelenésének és működésének körülményeit ismertette. Nemes Gábor Bakócz Tamás bíróságának működését, valamint személyzetének tagjait s az ő életpályájukat mutatta be. Az akadémia utolsó két előadása egy folyamatban lévő kutatást, illetve egy levéltárszervezés munkálatainak nehézségeit tárta a hallgatóság elé. Kanász Viktor és Oláh Róbert készülő kiadványukat s az ahhoz kapcsolódó munkálatokat, előzményeket ismertették, a kötet Pázmány Péter leveleinek kritikai kiadását fogja tartalmazni. Zárásként Jonica Xénia az Erdélyi Ferences Rendtartomány szétszóródott iratanyagának összegyűjtését, rendszerezését és feldolgozását ismertette.

Szombaton az egri Főegyházmegyei Könyvtár megtekintésére került sor, így a Fraknói Nyári Akadémia tagjai a Verók Attila előző nap tartott előadásából megismert gyűjteményt Balogh Ferenc igazgató jóvoltából saját szemükkel is megtekinthették. Ezt teljesítménytúra követte, mikor is tanárai és Urbán Márta érseki levéltáros vezetésével a lelkes egyetemi hallgatóság az Eger felett emelkedő 537 méteres Nagy-Eged hegyet hódította meg. Este a szemináriumban rendezték meg az akadémia programpontjai között immár hagyományosnak számító egyháztörténeti vetélkedőt.

A Fraknói Nyári Akadémia utolsó napján az egri Főegyházmegyei Levéltár, valamint az Érseki Látogatóközpont felkeresése volt napirenden. A négynapos rendezvény lezárásaként a résztvevők a bazilikában vettek részt szentmisén, melyet Vizi János káplán celebrált.

A Fraknói Nyári Akadémia megrendezését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az MTA, az Egri Érseki Szeminárium és Gárdonyi Máté kurátor támogatta. A szervezésben közreműködött a PPKE Kubinyi András Történész Műhelye.

Az írás teljes egészében, valamint további részletek, videók, képek a Fraknói Kutatócsoport honlapján találhatók.

Forrás és fotó: Fraknói Kutatócsoport

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »