Cél a segítségnyújtás, nem a büntetés

Mindannyian tudjuk, miről van szó: a városok parkjait, közterületeit, Budapest metróaluljáróit, utcáit hajléktalan emberek életvitelszerűen használják.

Az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdése módosításának hatálybalépését követően – 2018. október 15. – tilos lesz a közterületen életvitelszerűen tartózkodni. Az Alaptörvény módosulása alapján megszűnik az a szabályozási jogi keret, amely kimondta, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítse az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés tényállásának jelen módosítása szükséges ahhoz, hogy az Alaptörvény jelzett módosításával összhangban legyen a szabálysértési szabályozás.

Az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdése módosításának hatálybalépését követően – 2018. október 15. – tilos lesz a közterületen életvitelszerűen tartózkodni. Az Alaptörvény módosulása alapján megszűnik az a szabályozási jogi keret, amely kimondta, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítse az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés tényállásának jelen módosítása szükséges ahhoz, hogy az Alaptörvény jelzett módosításával összhangban legyen a szabálysértési szabályozás.

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a törvényjavaslat vitájában nem titkolta:

– Reményemet fejezem ki abban, hogy ezzel a szabályozással sikerül eredményt elérni a hajléktalanság megoldásában. Ennek sikeréhez azonban mind a rendőrség hatékony közreműködésére, mind a hajléktalanokat segítő intézményrendszer, beleértve a civil és karitatív szervezeteket, valamint az egyházakat is, mind a hajléktalanok együttműködési készségére is szükség van.

– Mindannyian tudjuk, miről van szó: a városok parkjait, közterületeit, Budapest metróaluljáróit, utcáit hajléktalan emberek életvitelszerűen használják. Mindannyian tudjuk azt is, hogy amit látunk, az nem jó sem az érintett hajléktalanoknak, sem pedig a szintén érintett közterületet használóknak. Nem mehetünk el e társadalmi probléma mellett, hiszen a hajléktalanoknak is emberhez méltó életkörülményeket szükséges biztosítani, az érintett közterületet használóknak pedig a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmét. A hajléktalan emberek méltóságát nem azzal segítjük, ha hagyjuk, hogy az utcán éljenek, hanem azzal, ha megfelelő körülményeket és hozzáférhető ellátórendszert biztosítunk a számunkra. Aligha tudnánk kimerítően felsorolni, mely okok vezetnek a hajléktalansághoz. Okozhatja egy megromlott egészségi állapot, alkoholizmus, kábítószer-használat, válás vagy akár erőn felül vállalt hitel bedőlése is.

– A KDNP-frakció egyetért azzal, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, közös gondolkodás és számos intézkedés szükséges a megoldás érdekében. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés tényállásának jelen módosítása szükséges ahhoz, hogy az Alaptörvény módosításával összhangban legyen a szabálysértési szabályozás.Ha a helyszíni intézkedés során az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személy a jelen lévő hatóság vagy más szerv felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében, akkor a szabálysértés nem valósul meg. Tehát az intézkedés célja nem a hajléktalan büntetése, hanem a hajléktalan számára megfelelő intézményi segítség felajánlása, segítségnyújtás. A kormány és a karitatív szervezetek jelenleg is több ezer hajléktalan számára tudnak ellátási lehetőséget biztosítani, aminek igénybevétele sok esetben a hajléktalanok elutasítása miatt hiúsul meg. A szociológiai kutatások lényegében kivétel nélkül megállapítják, hogy a hajléktalanok nagy része nem azért nem megy szálláshelyre, mert nincs hova, hanem azért, mert nem akar. Ez azonban nem választás kérdése, az utcán élést senki nem választhatja. A mi felelősségünk, hogy ettől megóvjuk a rossz helyzetbe kerülőket, vagy éppen kiemeljük őket ebből az állapotból.

– Magyarországon 9800 éjjeli menedékhely és átmeneti szállás áll a hajléktalanok rendelkezésre, ezeken kívül télen még további 1500 többletférőhelyet biztosítanak. Emellett országosan több mint 7600 nappalimelegedő-kapacitás áll rendelkezésre, a tartósabb ellátást igénylő személyek részére 218 férőhellyel hajléktalanok rehabilitációs intézménye és 446 férőhellyel hajléktalanok otthona. A kormány a jövő évi költségvetésben is biztosítja az ellátórendszer működéséhez szükséges feltételeket, a kellő számú szálláshelyet és a megfelelő férőhelyet.A KDNP-frakció támogatja az előterjesztett törvényjavaslatot! (Szövege: PDF.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »