Aki Horthy menyét és Kádár feleségét is öltöztette: Rotschild Klára

Aki Horthy menyét és Kádár feleségét is öltöztette: Rotschild Klára

Magyarországon sokszor – tévesen – az utca emberének megvetése övezi azokat, akik politikai rendszereken átívelő karriert tudhatnak maguk mögött. Különösen téves ez az attitűd akkor, ha olyan politikamentes szakmának voltak a „nagyágyúi”, mint például a divat. Rotschild Klára egy ilyen asszony volt, akinek életéről, de főleg munkásságáról Clara – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel pénteken nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Geraldine kertészházban. A sajtótájékoztatón jártunk.

A világhírű divattervező 1903-ban zsidó szabó házaspár gyermekeként, a legenda szerint szó szerint a szabóasztalon született. Fiatalon vitte is tovább szülei üzletét, majd 1934-ben nyitotta meg első önálló divatszalonját. Villámgyors karriert futott be: 1935-ben már országosan ismert volt, 1940-ben pedig már

ő maga öltöztette menyasszonyi ruhába Horthy István aráját, Edelsheim-Gyulai Ilonát.

A kormányzó és menyének családjához azonban ekkor már szoros kapcsolat fűzte, ugyanis megnyerte Leading Ladynak (mai szóval: influenszer) Ily asszony édesanyját, gróf Edelsheim-Gyulai Lipótnét. Az ő közreműködésével terjedt el az igazi párizsi divat hazánkban.

1941-ben a zsidó vagyonok kisajátítása során a kor befolyásos politikusának, Eckhardt Tibornak felesége próbálta megszerezni Rotschild Klára szalonját, de nem járt sikerrel. A kommunista hatalomátvétel azonban már nem kegyelmezett neki: 1949-ben államosították a Rotschild-szalont. Klára a szakmába csak 1953-ban térhetett vissza, ő vezethette az ekkor Különlegességi Női Ruhaszalon elnevezésű boltot a Váci utcában, mely csak 1961-ben kaphatta vissza a Clara Rothschild (így, „h” betűvel) nevet.

A szalon a luxust csempészte a kádári Magyarországra,

és bár árai a „dolgozó nép” számára elérhetetlenül magasak voltak, még mindig bőven alatta maradtak a nyugati versenytársak árfekvésének.

A Clara szalon azután a keleti blokk státuszszimbóluma is lett. Nála készített ruhát számos diplomatafeleség, jól menő ügyvédek és orvosok feleségei, a művészvilágból pedig többek közt Psota Irén, Váradi Hédi és Darvas Lili színésznők, Fischer Annie zongoraművész, valamint Kovács Margit keramikus is.

Kádárné, Rotschild
Kádár Jánosné kosztümje

Kádár János feleségének kosztümjeit is Rotschild Klára készítette, és bár a divatkirálynő igyekezett meggyőzni Kádárnét, a pártfőtitkár felesége elutasította, hogy kövesse a divatot. Kuncsaftjai között tudhatta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter feleségét éppúgy, mint Farah Pahlavit, a perzsa sah nejét, a legnagyobb vevő pedig nem más volt, mint a „keleti Jackie Kennedy”, azaz Jovanka Broz, a jugoszláv vezető, Tito felesége.

Sajnos Rotschild Klára élete tragikus véget ért. Ínysorvadását implantátummal próbálták kezelni, de a seb nem gyógyult. Kínok közt szervezte meg utolsó bemutatóját, majd 1976-ban öngyilkos lett.

Több érzékszervet megmozgató kiállítás

Ennek a tényleg figyelemre méltó életútnak állít emléket a kiállítás, melynek megnyitó sajtótájékoztatóján a díszvendég egy Rotschild Klára révén befutott manöken volt: Pataki Ági, az egykori Fabulon-lány.

Pataki Ági
Pataki Ági, az egykori Fabulon-lány is Rotschild Klára felfedezettje

Simonovics Ildikó divattörténész, a tárlat kurátora a sajtótájékoztatón azt mondta, doktori munkájának egy fejezete szólt a divatkirálynőről, és a védés során merült fel, hogy ezt a témát érdemes lenne tovább kutatni. Ennek a három évig tartó munkának az eredménye lett a mostani kiállítás. Mint elmondta, eddig három Rotschild-ruha volt közgyűjteményben, ennek száma már százra emelkedett, ebből válogattak a kiállításra.

Simonovics Ildikó – a parfümvilágból vett kifejezéssel – úgy fogalmazott, ez egy „niche kiállítás”, egy kis ékszerdoboz, ahol megpróbálja a korabeli Rotschild-szalon luxusvilágát feleleveníteni. Ebben volt segítségére a Le Parfum vezetője, Zólyomi Zsolt, aki a kiállítást a Juliette Has a Gun parfümcsalád Citizen Queen parfümjével illatosította. Mint a kurátor asszony ismertette, a korabeli szalonoknak megvolt a „sajátos ájerük” – köszönhetően a rúzsok, a kőpúder szagának, illetve akkoriban még cigarettázni is lehetett. Ennek semlegesítését oldották meg parfümmel, és ennek a felidézésére

valóban kellemes parfümillat volt érezhető a kiállítótermekben is.

Egy kiállítás akkor izgalmas és interaktív, ha a kiállított tárgyak megérinthetők. Az itt megtekinthető Rotschild Klára-ruhák ugyan nem érinthetők meg, de Hegedűs Zsanett, aki az AIAÉ haute couture ruháival foglalkozik, egy több tucat anyagmintából álló, megtekinthető és megtapintható összeállítást is készített a tárlat számára.

Simonovics Ildikó köszönetet mondott a Daalarna vezető ruhatervezőjének, Benes Anitának is, aki két Rotschild-ruha rekonstrukcióját is elkészítette. Ezek pedig – nyilván hölgyek számára – a próbafülkében felpróbálhatók.

A kurátor asszony arra is felhívta a figyelmet, a kiállítás úgynevezett fekete termében jelenleg a téli-nyári Rotschild-kollekció ruhái tekinthetők meg, de az ismertető táblán már látható és olvasható, hogy

február végén a tavaszi-nyári kollekció mely darabjára fognak átöltözni a próbababák.

Hírdetés

A fehér teremben pedig a Rotschild-szalon egykori berendezéseinek felújított, muzealizált garnitúrája tekinthető meg.

Külön érdekessége a kiállításnak, hogy olyan filmrészetek is megtekinthetők, melyekhez a ruhákat Rotschild Klára készítette: Esős vasárnap, Gyerekbetegségek, Szent Péter esernyője, illetve egy-egy divatbemutató a ’60-as és a ’80-as évekből.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében (a főépület mögött) álló Gerladine-házban látogatható 2020. április 30-ig.

A megnyitó sajtótájékoztatón Béli Balázs fotós kollégánk is ott volt, képeit alább tekinthetik meg:

Koktél- és alkalmi ruhák

Koktél- és alkalmi ruhák

16


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »