A tisztességes baloldal egyben nemzeti is

A tisztességes baloldal egyben nemzeti is

A liberális tőke olyan totális diktatúrát valósíthat meg, mint Hitler. A nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban.

– Világjelenség, hogy a napjainkra fősodrúvá vált szélső- és balliberális világnézet lassan teljesen háttérbe szorítja a hagyományos baloldali értékrendet. Ilyen körülmények között van jövője a baloldaliságnak, amit egyszerűen a kisemberek és az elesettek képviseleteként lehet leírni?

– Természetesen van. Mi valós problémákkal, és az emberek túlnyomó többsége számára fontos ügyekkel foglalkozunk, mint amilyen a minimálbér emelésének a szorgalmazása, vagy a gazdagok erősebb megadóztatása. Az elmúlt évtizedekben végig a társadalmi egyenlőség elveit vallottuk, kevés párt mondhatja el, hogy ilyen konzekvensen képvisel egy adott értékrendet. Továbbra is a nemzetközi nagytőke és a bankok befolyásával szembeni fellépést tartjuk fontosnak, ugyanis ezek a – jellemzően liberális – érdekcsoportok nem az emberek, a lakosság érdekeit tartják szem előtt.

 

– A tőkés és a munkás szembenállása nem inkább korábbi korszakok jellemző konfliktusa?

– Nyilván a nyugati világban az emberek többsége nem él már olyan rossz körülmények között, mint az iparosodás hajnalán, de a nagytőke ugyanúgy érvényesíti az érdekeit, mint akkoriban. Csak ezt nem annyira feltűnően teszi, hanem különböző kifinomultabb destabilizációs kísérletek formájában.

– Mit ért destabilizációs kísérletek alatt?

– Ennek lehetnek szellemi, politikai, vagy más egyéb formái is. Például a politikailag korrekt nyelvezet, a PC társadalomra erőltetése is olyan dolog, ami a józan gondolkodást befolyásolja, torzítja. Hasonló a mechanizmusa az úgynevezett genderelméletnek is, amely megkérdőjelezi a hagyományos nemi szerepek létjogosultságát, köztük a házasság intézményét is. Ez is egy komoly destabilizációs kísérlet, hiszen végeredményben azt akarja alaptételként elfogadtatni, hogy nincs eleve adott emberi természet, hanem az ember szabadon alakítható lény az őt uraló hatalom érdekei szerint. A liberális tőke, és a bankok befolyásán alapuló ideológia pedig végső soron olyan totális diktatúrát valósíthat meg, mint annak idején Hitler, csak kevésbé feltűnő formában.

– Destabilizációs kísérletnek tartja a liberális elit migrációpárti ágendáját is?

– Több szempontból is. A bevándorlók jelentette olcsó munkaerő leveri a munkabéreket, ezáltal lerontja az emberek önszervező képességét. Emellett, mivel jellemzően nem az Európai Unió országai közti lakosságcserét szorgalmaznak a nyílt társadalmak hívei, hanem egész más kultúrkörből érkező migránsokat látnának itt szívesen, az ilyen bevándorlók tömegei az identitásunkat lúgoznák ki, ami szintén a társadalom ellenálló képességét csökkentené le.

– Furcsa, hogy ezt mondja, hiszen a baloldalt hagyományosan internacionalizmussal kötik össze.

– Természetesen fontos a nemzetközi perspektíva is. Tudomásul vesszük, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk. Ugyanakkor már erősen nem értek egyet a liberálisok által szorgalmazott Európai Egyesült Államok ötletével, hiszen már túlzottan összeolvadnának a tagállamok, veszítenének az önazonosságukból, az érdekérvényesítő képességükből. Ez pedig megint csak a nagyvállalatoknak, a bankoknak, és egyéb üzleti köröknek jönne jól.

– A magyar baloldal mégsem nemzeti alapon gondolkodik az elmúlt évtizedek tapasztalata szerint.

– A baloldal, ha tisztességes, egyben nemzeti is. Mi is ezt a világot akarjuk jobbá tenni a magyar emberek számára. Számítógépes hasonlattal élve, csak a szoftvert szeretnénk megváltoztatni, a hardverrel semmi bajunk. Egyébként a Munkáspárton kívül kiket ért magyar baloldal alatt?

– Például az MSZP-t, és a DK-t. Utóbbi elnöke, Gyurcsány Ferenc már a szocialisták miniszterelnökeként is a határon túli magyarok ellen kampányolt, és máig ellenzi a trianoni határokon kívül rekedt honfitársainknak adott támogatásokat.

Hírdetés

– Az ön által említett mindkét párt álbaloldali. A Gyurcsány és a Horn Gyula által vezetett MSZP-s kormányok egyaránt multiközpontú, színtiszta liberális gazdaságpolitikát képviseltek. Az pedig sokatmondó, szimbolikus dolog, hogy a 2018-as országgyűlési képviselőválasztás előtt a szocialisták rögtön félreállították a miniszterelnök-jelöltjüket, Botka Lászlót, amikor az a „fizessenek a gazdagok” politikáját hirdette meg.

A Munkáspárt elnöke szerint a nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban Fotó: Teknős Miklós

– Amennyiben valóban önök képviselik az igazi baloldaliságot – szemben a különböző liberális alakulatokkal – akkor miért maradt tartósan alacsony a támogatottságuk?

– Ennek számos oka van. Egyrészt az olyan ellenzéki, liberális lapok mint a Népszava, vagy az Index utálnak bennünket, mivel tudják, hogy szavazókat veszünk el a kedvenc pártjaiktól. A konzervatív sajtó pedig még nem ismerte fel kellőképpen ezt a folyamatot, vagyis hogy a Munkáspárt szavazókat szív el a liberális pártoktól.

– Akár egy választás kimenetelét is befolyásolhatná ez a jelenség?

– Szolnokon lehet, hogy nem Szalay Ferencnek hívnák most a polgármestert, ha nem indít a Munkáspárt is saját saját jelöltet. Ha pedig kaptunk volna két-három megjelenési lehetőséget a közszolgálati televízióban, és ennek a publicitásnak a segítségével Budapesten is tudtunk volna saját jelöltet állítani, akkor lehet, hogy Tarlós István maradt volna a főpolgármester, akit sokkal jobb városvezetőnek tartok Karácsony Gergelynél.

– Ezek szerint a kormánypártokban látja a Munkáspárt természetes szövetségesét?

– Nem erről van szó. Ha egy adott párt számunkra is elfogadható politikát és értékeket képvisel, akkor tudjuk támogatni.

– Mely ügyek mentén gondolkodnak azonosan a Fidesz–KDNP-vel, és melyekben nem értenek egyet?

– Például az említett migrációs válság kapcsán helyeseltük a kormány döntéseit, mi is ellenezzük az illegális bevándorlást, s ezt nyomatékosítottuk a témában kiírt népszavazáson is. A koronavírus-járványt is megfelelően kezelte a kabinet. A gazdaságpolitika terén nem ilyen egyértelmű a dolog, mert bár például a bankokat megadóztatták, a mi értékrendünkhöz képest még mindig sokat kedveznek a multiknak. A béremelések terén szintén többet várnánk. Bár jelentős emelések történtek az utóbbi években, ezt nem tartjuk elegendőnek a versenyszférán kívüli ágazatokban. Mi elsősorban a pedagógusoknak, a szociális és egészségügyi dolgozóknak adnánk többet. Emellett kétszázezer forintos minimálbért szeretnénk.

– Hogyan vélekedik az egészségpolitikáról?

– Ezen a területen is történtek nagy beruházások, sok pénzt ad a kormány ennek az ágazatnak, de ebből túl sokat fordítanak a magánegészségügyre. Utóbbi szolgáltatásokért viszont sokat kell fizetni, erre pedig nincs mindenkinek pénze. Azt szeretnénk elérni, hogy a GDP tíz százalékát fordítsa az ország az egészségügyre.

– A szervezetépítéssel hogy állnak, hogyan készülnek a 2022-es választásra?

– Jelenleg azon dolgozunk, hogy legyen országos listánk, és mindenütt lehessen szavazni a Munkáspártra. 2022-ben talán jobb esélyekkel indulhatunk mint eddig, a szétesőben lévő MSZP szegényebb szavazói ugyanis esetleg vonzónak találják a programunkat, és minket tüntetnek ki a bizalmukkal az urnáknál. Emellett több időközi önkormányzati választás is lesz a közeljövőben, ezeken is szeretnénk jól szerepelni, most üléseznek a megyei vezetőink. Több önkormányzatban ülnek képviselőink, és tovább szeretnénk növelni a számukat.

– Apropó, MSZP. Úgy tudom, a Munkáspárt több pert is folytat a szocialisták ellen, mert önök szerint jogtalanul tettek szert az MSZMP vagyonára. Hogy állnak ezek az eljárások?

– Valóban folyamatban vannak pereink, de eddig nem tudok kedvező ítéletről beszámolni. Egyébként a pártvagyon egészét gyakorlatilag lehetetlen visszaperelni, hiszen számos ingatlan esetében már több tulajdonosváltás is történt. Ingatlanonként próbálkozunk a bíróságon, és reméljük, hogy lesz olyan, amelyet végül visszakapunk, de valójában az erkölcsi igazságtétel a legfontosabb. Találtunk ugyanis olyan bizonyítékokat, amelyek szerint a rendszerváltás idején az akkori törvényeket megsértve hozták létre az MSZP-t, amely így semmiképpen sem tekinthető az MSZMP jogutódjának.

Elvtársi kitartás

Thürmer Gyula 1953-ban született. Felsőfokú tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte 1976-ig. Hazatérése után a Külügyminisztériumban kezdett el dolgozni. 1980-ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakon. Tagja lett a Correspondence International nemzetközi folyóirat igazgatótanácsának, majd 1980 és 1982 között a moszkvai magyar nagykövetségen teljesített külszolgálatot. 1982-től az MSZMP KB Külügyi Osztályánál dolgozott, majd 1988-ban a párt főtitkárságának külpolitikai tanácsadója lett. 1989-ben részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (amely mára a Magyar Munkáspárt nevet vette fel) újjászervezésében. A párt alakuló kongresszusán, 1989. december 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé, mely posztot azóta is megtartotta. A választásokon a párt listavezetője, egyéni választókörzetben Csepelen szokott indulni. A 2014-es budapesti főpolgármesteri választáson főpolgármester-jelöltként indult, de nyilvántartásba vételét elutasították. 2016-ban indult a február 28-i salgótarjáni időközi önkormányzati választáson, ahol mindössze 275 szavazatot kapott, és alulmaradt Simon Tiborral, a Fidesz és Hulitka Istvánnal, a Jobbik jelöltjével szemben is.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »