Vádak és remények II.

Milyen eredményei vannak a V4-ek kettős élelmiszerminőség elleni közös fellépésének? Miért védi, miért nem vádolja az érintetteket? Miért nem segíti a kormány a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok választásokon való részvételét? Hogy is volt ez?

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat” dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat” dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

MOTTO: Az azonnali kérdések órája  párbajhoz hasonlatos: a számonkérés műfaja, csupa szín, csupa legenda!A mentelmi jog birtokában, amit lelket üdítő dalként üdvözöltek az egyik oldalon, károgásnak minősítették a másikon. „Beszólásokat” dicsérő és elmarasztaló zajokat száműzve, – szerényen stilizálva – közvetítjük legutóbbi szónoklataikat.

Milyen eredményei vannak a V4-ek kettős élelmiszerminőség elleni közös fellépésének?

FONT SÁNDOR, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az utóbbi években egyre több olyan vizsgálati anyag került elő, amelyben egyértelműen a nyugat-európai piacokon forgalomba hozott élelmiszerek és a kelet-közép-európai piacokon forgalomba hozott élelmiszerek közötti különbségek összehasonlítására került sor. A bolgár, román, horvát, illetve litván vizsgálatok azt is mutatják, hogy a multinacionális élelmiszer-vállalatok továbbra is élnek azzal a felháborító gyakorlattal, hogy azonos terméknévvel és csomagolással különböző minőségű termékeket forgalmaznak egyes piacokon, előnyben részesítve természetesen a nyugat-európai fogyasztókat.

– Az eddigi tapasztalatok szerint nem ritka, hogy az egész Európában ugyanolyan csomagolásban forgalmazott termékeket a szegényebbnek tartott keleti tagállamokban még drágábban is adják, holott azok gyengébb minőségű alapanyagból készültek. Ez nem más, mint kontinensnyi léptékű diszkrimináció! Véleményünk szerint elfogadhatatlan, éppen ezért a V4-ek összehangoltan és kellő erővel lépnek fel a jelenséggel szemben az Unió különböző fórumain. Nyugodtan kimondhatjuk: a közös fellépésnek köszönhető, hogy az Európai Bizottság ma már valóban uniós szintű, komoly problémaként tekint az ügyre, és folyamatosan magas szinten foglalkozik vele. Még nagy barátunk, Jean-Claude Juncker is azt mondta, hogy ez így tarthatatlan, ezen a gyakorlaton változtatni kell. Kérdezem ezért államtitkár urat: 

– Hogyan ítéli meg a kormány az Európai Bizottság eddigi lépéseit.

– Mit vár ezektől?

– Nemzetközi fellépésen túl itthon milyen lépéseket tervez a kormány, van-e egyáltalán eszköz a kezünkben, és hogyan szeretnénk megvédeni a magyar fogyasztókat ezzel a nemkívánatos jelenséggel szemben?

– Nemzetközi fellépésen túl itthon milyen lépéseket tervez a kormány, van-e egyáltalán eszköz a kezünkben, és hogyan szeretnénk megvédeni a magyar fogyasztókat ezzel a nemkívánatos jelenséggel szemben?

ZSIGÓ RÓBERT, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Először is köszönöm, hogy ezt a témát, ezt a minden magyar családot érintő témát itt szóba hozta a parlament előtt. Sok kérdést tett föl, amire tudok, válaszolok.

– Nagyjából egy esztendővel ezelőtt a szlovák miniszter által, az ottani vizsgálat nyilvánosságra kerülését követően, került újra az érdeklődés középpontjába a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett korábbi vizsgálat. Eredménye valóban azt bizonyította, amit ön is elmondott: a nagy élelmiszergyártó cégek ugyanazon termékei más összetételben, sok esetben más minőségben, többször rosszabb minőségben kerültek például a magyar boltok polcaira és onnan a magyar vásárlók kosarába.

– A kettős minőségű élelmiszer ügye azért is felháborító, mert másodrendű állampolgárként kezelték a magyar vásárlókat. Mi kezdettől fogva azt mondtuk, hogy erre a felháborító ügyre az Európai Bizottságnak kell jogi megoldást találnia, a brüsszeli bürokraták kezében van a jogi megoldás. A vizsgálatok napirendre kerülését követően Szlovákiával közösen 2017 márciusában az Európai Unió halászati és mezőgazdasági bizottságának ülésén is fölvetettük a problémát. Valóban, a V4-ek közös miniszterelnöki tanácskozásán is szóba került ez az ügy, és valóban, a V4-ek, illetve azok az országok, amelyek érintettek, Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia, ahol szintén végeztek az ottani hatóságok vizsgálatokat, csatlakoztak hozzánk.

– Igen, sikerült elérni a V4-ek közös fellépésének köszönhetően, hogy a Bizottság elnöke és maga a Bizottság is komolyan veszi ezt a problémát, holott még a márciusi Európai Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén az Európai Unió legtöbb vezetője azt mondta, hogy ez a probléma nem létezik, ezzel nem kell foglalkoznunk.

– Igen, sikerült elérni a V4-ek közös fellépésének köszönhetően, hogy a Bizottság elnöke és maga a Bizottság is komolyan veszi ezt a problémát, holott még a márciusi Európai Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén az Európai Unió legtöbb vezetője azt mondta, hogy ez a probléma nem létezik, ezzel nem kell foglalkoznunk.

FONT SÁNDOR: – Államtitkár Úr! Köszönöm a biztató válaszát. Ugyanakkor a múlt héten tartott V4-es mezőgazdasági bizottsági elnöki ülésen külön napirendi pontra kértem ezt a témát, amit alaposan kiveséztünk. Ott a vita során felmerült az is, hogy ha az európai uniós jogszabályokat nézzük, akkor inkább a gyártókra fókuszálnak ezek a jogszabályok, mintha az ő érdekeiket képviselnék egyes vitatott helyzetben. Tehát roppant nehéz lesz változtatni, az egész jogrendszert el kell tolni a fogyasztók védelme érdekében, – vélekedtünk mi a múlt héten megtartott ülésünkön – különben ez a nem túl szerencsés és a felháborító élelmiszer-megkülönböztetés továbbra is megtörténik. Sőt, felvetettük, hogy úgy tűnik, a ruhafélék mosószereinél, öblítőszereknél és az edények tisztítására használt mosogatószereknél is ugyanez a megkülönböztetés megvan, ebben is kérnénk szépen eljárni.

FONT SÁNDOR: – Államtitkár Úr! Köszönöm a biztató válaszát. Ugyanakkor a múlt héten tartott V4-es mezőgazdasági bizottsági elnöki ülésen külön napirendi pontra kértem ezt a témát, amit alaposan kiveséztünk. Ott a vita során felmerült az is, hogy ha az európai uniós jogszabályokat nézzük, akkor inkább a gyártókra fókuszálnak ezek a jogszabályok, mintha az ő érdekeiket képviselnék egyes vitatott helyzetben. Tehát roppant nehéz lesz változtatni, az egész jogrendszert el kell tolni a fogyasztók védelme érdekében, – vélekedtünk mi a múlt héten megtartott ülésünkön – különben ez a nem túl szerencsés és a felháborító élelmiszer-megkülönböztetés továbbra is megtörténik. Sőt, felvetettük, hogy úgy tűnik, a ruhafélék mosószereinél, öblítőszereknél és az edények tisztítására használt mosogatószereknél is ugyanez a megkülönböztetés megvan, ebben is kérnénk szépen eljárni.

ZSIGÓ RÓBERT: – Valóban, a V4-eknek közös fellépésére van szükség továbbra is ahhoz, hogy ezt a problémát meg tudjuk oldani. Az elején még kérdezte, hogy mi lehet a megoldás? Nos, a Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt esztendőkben egyik fő feladatának tartotta az élelmiszerek minőségének emelését, a helyi termékekre való figyelemfelhívást, a helyi termelők segítését, illetve a helyi termelői piacok létrehozását.

– Tavaly júliusban a kormány elfogadott egy határozatot, ez 20 pontos akciótervként vonult be a köztudatba. Ez az élelmiszerek minőségének növeléséről, a vásárlói tudatosság erősítéséről és a hatékony hatósági munka megerősítéséről szól. 2 milliárd forintot rendelt e kormányhatározat végrehajtásához, mert azt gondoljuk, hogy a legerősebb fegyver a kettős minőség ügyében is a vásárlói tudatosság erősítése. Mi továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek kerüljenek!

Miért védi, miért nem vádolja az érintetteket?

TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Korábban a legfőbb ügyész úr képviselőtársamnak adott egy tájékoztatást, hogy 3 millió euró, azaz közel 1 milliárd forint a gyanú szerint az elkövetési érték abban a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozásban, amely a pécsi Tüke Busz Zrt. 2015. évi buszbeszerzését érinti. Röviden a történet: egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör elérte, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz. Megszervezték, hogy a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel, és azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez problémamentesen hozzájuthassanak.

– Tudjuk, hogy a nyomozásnak hollandiai és szerbiai szálai is vannak, illetve sajtóhírek alapján ma már azt is tudjuk, hogy thaiföldi érintettség is kimutatható. Ebben az esetben felmerülhet a terrorizmus finanszírozásának a gyanúja is! A sajtó értesülése szerint az ügy már olyan szinten van, hogy vannak benne közszereplő kiemelt személyek is, azok neve a hollandiai ügyészségi iratokban konkrétan említésre kerültek, ezek az iratok pedig már önöknél vannak. Kérdezem legfőbbügyész-helyettes urat:

– Mi kell még ahhoz, hogy ebben az ügyben az ügyészség végre lépjen és gyanúsítással éljen? – Kiket védenek a nyomozás idejének elhúzásával?

– Kik az érintett közszereplők?

– Kik vannak a thaiföldi offshore számlák mögött?

– Kik vannak a thaiföldi offshore számlák mögött?

LAJTÁR ISTVÁN, (legfőbb ügyész helyettese):- Képviselő Úr! Kérdésének címében olyan, konkrétumot nem tartalmazó megfogalmazással élt, amelyből a most említett ügyre következtetéseket levonni nem lehetett. Tudni kell, hogy évente mintegy 250-300 ezer bűncselekmény, csaknem 100 ezer bűnelkövető válik ismertté, az ügyészség büntetőügy-érkezése pedig csaknem 900 ezer, ezért kérem, nézze el nekem most, hogy az ön által hivatkozott ügyet teljes részleteiben nem ismerem.

– Általánosságban annyit el tudok mondani, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti, üldözi és nem védi a bűnt és a bűnösöket. Akkor emel vádat, ha a szakmai meggyőződése szerint történt bűncselekményt, azt a gyanúsított követi el, és szakmai meggyőződése szerint meg tudja dönteni az ártatlanság vélelmét. Képviselő úrnak azt tudom megígérni, hogy a konkrét ügyről 15 napon belül írásban tájékoztatást fog kapni.

– Általánosságban annyit el tudok mondani, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti, üldözi és nem védi a bűnt és a bűnösöket. Akkor emel vádat, ha a szakmai meggyőződése szerint történt bűncselekményt, azt a gyanúsított követi el, és szakmai meggyőződése szerint meg tudja dönteni az ártatlanság vélelmét. Képviselő úrnak azt tudom megígérni, hogy a konkrét ügyről 15 napon belül írásban tájékoztatást fog kapni.

TÓTH BERTALAN:- Hogyha ilyen sok bűncselekménnyel kell foglalkoznia az ügyészségnek, akkor indokolt az a javaslatunk, amelyet a tisztelt Ház elé is terjesztettünk: létre kell hozni egy antikorrupciós ügyészséget, függetlenül az ügyészségtől, hiszen itt a sajtóhírek szerint közszereplők érintettek ebben a bűncselekményben, közel egymilliárd forint értékben. Tehát azt gondolom, hogy ha ennyire leterhelt az ügyészség, azért kiemelten érdemes lenne foglalkozni a közszereplők által elkövetett bűncselekményekkel, illetve talán a miniszterelnök vejével kapcsolatos gyanút is érdemes lenne egy ilyen ügyészségnek kivizsgálni! Várom a választ 15 napon belül, írásban!

TÓTH BERTALAN:- Hogyha ilyen sok bűncselekménnyel kell foglalkoznia az ügyészségnek, akkor indokolt az a javaslatunk, amelyet a tisztelt Ház elé is terjesztettünk: létre kell hozni egy antikorrupciós ügyészséget, függetlenül az ügyészségtől, hiszen itt a sajtóhírek szerint közszereplők érintettek ebben a bűncselekményben, közel egymilliárd forint értékben. Tehát azt gondolom, hogy ha ennyire leterhelt az ügyészség, azért kiemelten érdemes lenne foglalkozni a közszereplők által elkövetett bűncselekményekkel, illetve talán a miniszterelnök vejével kapcsolatos gyanút is érdemes lenne egy ilyen ügyészségnek kivizsgálni! Várom a választ 15 napon belül, írásban!

LAJTÁR ISTVÁN: – Csak megismételni tudom, amit mondtam: az ügyészség minden ügyben, így a képviselő úr által említett ügyben is a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint jár el. A korrupció elleni fellépés az ügyészi szervezet kiemelkedő feladata, mindent megtett ennek érdekében eddig is és megtesz a jövőben is!

Miért nem segíti a kormány a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok választásokon való részvételét?

Miért nem segíti a kormány a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok választásokon való részvételét?

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik):- Miniszter Úr! Az önök, illetve az önöket megelőző kormányok katasztrofális gazdaságpolitikája több mint félmillió, de inkább háromnegyed millió embert, köztük többségében fiatalokat űzött el ebből az országból az elmúlt évek során! Ők nem egyenlő esélyekkel tudnak részt venni az országgyűlési választásokon, nekik csak személyesen van lehetőségük a nagykövetségeken, illetve a különböző külképviseleteken szavazni, ellentétben azokkal a külhoni magyar testvéreinkkel, akik számára a Fidesz könnyedén, levélben biztosította ezt a lehetőséget.

– Miniszter Úr! Hiába beszéltünk erről a kérdésről számos alkalommal itt az Országgyűlésben, hiába a Magyar Állandó Értekezlet két zárónyilatkozata, hiába több a határozati javaslatunk, önök ezt az elképesztő diszkriminációt nem voltak hajlandók feloldani! Nagyon egyszerű oka van ennek, bármit is magyarázzanak itt alkotmányos kérdésekről meg egyéb olyan ügyekről, amellyel az Alkotmánybíróság döntését próbálták értelmezni ‑ amely egyébként azt mondta, hogy ez a különbségtétel nem alkotmányellenes, de lehetőséget lehetne biztosítani további részletszabályok megalkotására ‑, önök erre nem voltak hajlandóak, azért nem, mert félnek ezektől a szavazóktól, félnek azoktól a százezrektől, akik döntést mondhatnának az önök politikája fölött.

– Sajnos ezen most túlléptünk, ezen változtatni nem tudunk, de lehetőség lett volna arra, hogy legalább valamilyen módon segítsük az ő választásokon való részvételüket, hogy több helyszínt biztosítsunk arra, hogy szavazni lehessen. A világnak számos olyan pontja van, számos olyan nagy régiója, ahol erre nincsen lehetőség, hiszen csak a külképviseleteken és a konzulátusokon lehet ezt megtenni. Egy szépségtapasz van, ezt nyilván el fogja majd mondani miniszter úr, ez pedig Manchester és Edinburgh, ahol ilyen lehetőség most nyílik, ugyanakkor a világ számos pontján több tízezer-, de inkább százezerszámra vannak olyan magyar emberek, akiknek lehetetlen feladatot jelent a távolság, az utazás és az ezzel kapcsolatos költségek.

– Direkt volt ez, miniszter úr, direkt teremtettek ilyen helyzetet?

– Amennyiben nem akkor miért nem próbálták ezt a kérdést valahogy orvosolni és több lehetőséget biztosítani a szavazásra?

– Amennyiben nem akkor miért nem próbálták ezt a kérdést valahogy orvosolni és több lehetőséget biztosítani a szavazásra?

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): – Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy mindannyiunknak az az érdeke, hogy a magyar nemzet valamennyi tagja, függetlenül attól, hogy hol él a világon, részt tudjon venni a parlamenti választáson. Számunkra rendkívül fontos, hogy a magyar nemzet valamennyi tagja, aki szeretne, részt vehessen a hazánk jövőjéről szóló közös, legfontosabb döntésben. Éppen ezért szeretném önt tájékoztatni arról, hogy amióta a külgazdasági és külügyminiszteri munkát végezhetem, azóta mindig figyeltem arra, hogy a konzuli szolgáltatásainkat legjobb tudásunk szerint folyamatosan bővítsük.

– Képviselő Úr! Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy míg 2014-ben összesen 97 helyszínen volt lehetőség arra Magyarországon kívül, hogy magyar állampolgárok leadhassák a szavazatukat a parlamenti választáson, úgy 2018-ban már 118 helyen, tehát 21 hellyel több helyszínen van lehetőség arra, hogy leadják a szavazataikat a magyar állampolgárok. Az ön által említett Manchester és Edinburgh valóban két kiemelkedő nyugat-európai példa, de akár Stuttgartról, Düsseldorfról vagy az azóta megnyitott chicagói főkonzulátusról is beszélhetünk.

A nyugati világban úgy nyitottuk meg egyébként ezeket a külképviseleteinket, hogy mindig azt figyeltük, hol van olyan szignifikáns magyar közösség, akinek a számára segítséget jelenthet egy magyar külképviselet. Ezen túl pedig szeretném önt arról is tájékoztatni, hogy a személyes szavazást lebonyolító külképviseleteken természetesen arra is lehetőség van, hogy a levélben szavazók leadják a szavazati levélcsomagjaikat, és azok a külképviseleten keresztül jussanak el a Nemzeti Választási Irodához.

A nyugati világban úgy nyitottuk meg egyébként ezeket a külképviseleteinket, hogy mindig azt figyeltük, hol van olyan szignifikáns magyar közösség, akinek a számára segítséget jelenthet egy magyar külképviselet. Ezen túl pedig szeretném önt arról is tájékoztatni, hogy a személyes szavazást lebonyolító külképviseleteken természetesen arra is lehetőség van, hogy a levélben szavazók leadják a szavazati levélcsomagjaikat, és azok a külképviseleten keresztül jussanak el a Nemzeti Választási Irodához.

SZÁVAY ISTVÁN: Örömmel hallottam miniszter úr elkötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy fontos a választásokon való részvétel, de akkor kellett volna a levélszavazás lehetőségét biztosítani mindenkinek egyenlően, nem csak azoknak a határon túli magyaroknak, akik többségében önökre szavaznak, ráadásul olyan feltételek között, ami azért erősen megkérdőjelezhető! Tudjuk, hogy halottak nevében vissza lehet élni a szavazásokkal, nincsen pontosan megoldva, hogy biztosítva legyen az, hogy a kétséget ki lehessen zárni, hogy valóban az regisztrál a szavazásra, akinek a levélcsomagot ki fogják küldeni. Tehát itt visszaélésekre van lehetőség, erre itt tág teret hagytak; azok számára pedig, akik Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra menekültek, ez a lehetőség nincsen meg. Nagyon sok ilyen része van a világnak: Kanadában például csak Torontóban vagy Ottawában lehet szavazni, az Egyesült Államokban csak a két parton, például egy floridai magyar már nem fog tudni szavazni, vagy Ausztráliában is csak három dél-ausztrál nagyvárosban van erre lehetőség.

– Az a gond, miniszter úr, hogy miközben önök folyamatosan azzal riogatnak, hogy másfél millió embert akar Soros betelepíteni Magyarországra, aközben önök ténylegesen az elmúlt években százezreket telepítettek ki Magyarországról!

SZIJJÁRTÓ PÉTER: – Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan képviselő úr az utolsó mondatát nem gondolhatta komolyan. Ami a kérdésének érdemi részére vonatkozik, szeretném újra elmondani: négy év alatt 97-ről 118-ra növeltük azoknak a helyeknek a számát a világon, ahol magyar állampolgárok szavazhatnak. Lehet, hogy nem egyezik az ízlésünk, és ön azt mondja, hogy a majdnem egynegyedével történő megnövelése a helyszíneknek kevés.

– Képviselő Úr! Én mindig örömmel veszem azt, ha valaki a külképviseleti hálózat bővítéséért kardoskodik, én magam is ilyen vagyok. Amióta ezt a munkát végezhetem, azóta 130 fölé emelkedett a magyar külképviseletek száma. Örültem volna annak, hogyha ehhez némi támogatást az ellenzék részéről is kapunk.

– Képviselő Úr! A célban természetesen egyetértünk: fontos, hogy minél több magyar vehessen részt a parlamenti választáson, éljenek ők a határ közelségében, a határon túl vagy a világ bármely más pontján!

Hogy is volt ez?

TÓTH BERTALAN, (MSZP): – Alelnök Úr! Amikor három éve kirobbantak a fideszes brókerbotrányok, bedőlt a Buda-Cash, majd a Quaestor és a Hungária Értékpapír Zrt., akkor azt mondták, hogy a Magyar Nemzeti Bank ura a helyzetnek, és hatékonyan látja el a pénzügyi szektor felügyeletét. Most kiderült, hogy évekig törvénysértő határozatokat hozott a bankszektor törvényessége felett őrködő Magyar Nemzeti Bank. A Kúrián ugyanis két felülvizsgálati eljárásban is kimondták: jogsértőek, és ezért semmisek azok a nemzeti banki határozatok, amelyeket Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozott a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Zrt. ügyében.

– Igencsak kínos hiba a Nemzeti Bank részéről, amely folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi szervezetek törvényes működése felett. Havonta több száz határozatot hoz, oszt ki milliárdos nagyságrendű bírságokat,  miközben a Kúrián született ítéletek alapján a brókerbotrányok kapcsán, legalábbis a Hungária Értékpapír Zrt. kapcsán a Windisch által jegyzett határozatokat sikerrel lehet megtámadni.  Ezt a hibát látva óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy az MNB vezetői összejátszanak-e a csaló brókerekkel, vagy egyszerűen csak alkalmatlanok a pénzügyi felügyeleti munkára. Windisch László munkáját ennek ellenére nagyra tartja az MNB, hiszen a havi 4,5 millió forintos fizetése mellé havonta bő 2,4 millió forint bruttó jövedelmet bezsebel négy, a jegybankhoz kötődő cégben vagy szervezetben betöltött posztért, ráadásul kedvezményes hitelt is felvett az MNB-től. Alelnök Úr!

– Hogy is volt ez, hogy is van ez?

– Tudatos ügyetlenkedés zajlik-e az ügyben, és az MNB titokban a csaló brókerek pártjára állt, vagy alkalmatlanok a pénzügyi szektor felügyeletének ellátására?

– Tudatos ügyetlenkedés zajlik-e az ügyben, és az MNB titokban a csaló brókerek pártjára állt, vagy alkalmatlanok a pénzügyi szektor felügyeletének ellátására?

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): – Képviselő Úr! Windisch László alelnök úr munkáját igenis nagyra értékeljük. Nagyon fontos személy, nagyon jól ellátja a felügyeleti kérdéskört és annak vezetését, döntései megfelelnek a szakmai elvárásoknak. Amit ön felhozott, az egy technikai kérdés, és nem gondoljuk, hogy a technikai kérdésekből ilyen következtetéseket kell levonni, amiket ön tesz. Vissza is utasítjuk ezeket a következtetéseket, mind a kettőt!

– Képviselő Úr! A Kúria ítéletét a Nemzeti Bank tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel azt gondolja, hogy a törvény alkalmazását a Kúria félreértette, és az Alkotmánybíróság ezt a helyzetet tisztázni tudja. Mindenféleképpen azt látjuk, hogy a jelenlegi döntés nyilvánvalóan ellehetetlenítené a PST működését, és ezt orvosolni kell. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte is, hogy ezt orvosoljuk, ezért az Alkotmánybíróság mellett a jogalkotóhoz és a jogszabály felelőséhez is fordult. Ebben az esetben a Nemzetgazdasági Minisztériumnál és az Igazságügyi Minisztériumnál is kezdeményezte azt, hogy a jogszabályt vizsgálja felül, és ha kell, módosítsa!

– Ugyanakkor továbbra is nyomatékosítom: ez egy technikai kérdés. A technikai kérdést gyorsan meg lehet oldani, de azokat a következtetéseket, hogy a Nemzeti Bank nem látná el jól a feladatát, a döntések hibásak vagy nem megfelelőek, illetve a Windisch László személyét illető támadást mindenféleképpen visszautasítom, visszautasítjuk!

– Ugyanakkor továbbra is nyomatékosítom: ez egy technikai kérdés. A technikai kérdést gyorsan meg lehet oldani, de azokat a következtetéseket, hogy a Nemzeti Bank nem látná el jól a feladatát, a döntések hibásak vagy nem megfelelőek, illetve a Windisch László személyét illető támadást mindenféleképpen visszautasítom, visszautasítjuk!

TÓTH BERTALAN:  – Igen, volt már olyan ügy a Magyar Nemzeti Bank környékén, ami az Alkotmánybíróságon kötött ki. Ez akkor volt, amikor el akarták tüntetni a Nemzeti Bank pénzének közpénzjellegét. Ezt az Alkotmánybíróság végül is nem engedte. Ráadásul egy ilyen technikai hibáért most az Országgyűlést hozzák működésbe! Fogjuk tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy folyamatban lévő ügyekben lehessen kijavítani az önök által elkövetett hibákat. Ám nem vagyok benne biztos, hogy a törvényhozásnak kellene ezt megoldania, hanem a megfelelő személyi következtetéseket a Nemzeti Banknál kellene levonni! Ráadásul úgy, hogy a Nemzeti Bank tevékenységét ismerjük, tudjuk jól, hogy milyen nyereséget könyveltek el a devizahitelek átváltásánál, ami ott lenne a magyar emberek zsebében, és a magyar embereket kellene ebből kártalanítani. Ehelyett önök alapítványokon keresztül jógatanároknak, barátoknak, ismerősöknek, mindenféle oktatónak és vudubajnoknak osztják ezt a pénzt! Azt gondolom, hogy ennek véget kell vetni!

TÓTH BERTALAN:  – Igen, volt már olyan ügy a Magyar Nemzeti Bank környékén, ami az Alkotmánybíróságon kötött ki. Ez akkor volt, amikor el akarták tüntetni a Nemzeti Bank pénzének közpénzjellegét. Ezt az Alkotmánybíróság végül is nem engedte. Ráadásul egy ilyen technikai hibáért most az Országgyűlést hozzák működésbe! Fogjuk tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy folyamatban lévő ügyekben lehessen kijavítani az önök által elkövetett hibákat. Ám nem vagyok benne biztos, hogy a törvényhozásnak kellene ezt megoldania, hanem a megfelelő személyi következtetéseket a Nemzeti Banknál kellene levonni! Ráadásul úgy, hogy a Nemzeti Bank tevékenységét ismerjük, tudjuk jól, hogy milyen nyereséget könyveltek el a devizahitelek átváltásánál, ami ott lenne a magyar emberek zsebében, és a magyar embereket kellene ebből kártalanítani. Ehelyett önök alapítványokon keresztül jógatanároknak, barátoknak, ismerősöknek, mindenféle oktatónak és vudubajnoknak osztják ezt a pénzt! Azt gondolom, hogy ennek véget kell vetni!

NAGY MÁRTON ISTVÁN: Képviselő Úr! Én nem tudom, hogy ön milyen hibákra utal, és milyen alapon kritizálja a Magyar Nemzeti Bank működését! Szerintem érteni kell, érteni kéne, hogy ez a Kúria-döntés mit jelent. Érteni kellene ennek a következményeit is, és érteni kellene azt is, hogy ez egy technikai ügy, és a technikai ügyet egy gyors törvénymódosítással el lehet intézni. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank üdvözli a kormány által majd benyújtandó törvénymódosítást, ami lehetővé teszi a jegybank számára, hogy a felügyeleti határozataira vonatkozó, vele szemben indított, nem felülvizsgálati jellegű perek során külön eljárást folytathasson le. Tehát ennek megfelelően ezt a jogi helyzetet lehet tisztázni, de még egyszer mondom: ez technikai ügyként kezelendő! Kérem tisztelettel, hogy ön is így kezelje! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »