Szellemi kétlakiság gyümölcse a bajor útikönyv

Kucsera János, a müncheni Széchenyi Kör elnöke tartott előadást június 17-én, hétfőn Rimaszombatban, bemutatva Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban című útikönyvét.

Magyarország nyugati viszonylataiban a német a legrégebbi, ezen belül pedig a bajor a legősibb kapcsolat. Őseinknek több évszázadon át, egészen 1156-ig közös határuk volt Bajorországgal. Jelentős szerepe van a sikeres szövetségeknek, házasságoknak, dinasztikus próbálkozásoknak a bajor-magyar kapcsolathálókban.

Ez az útikönyv felderíti és turisztikai útravalóként tárja az érdeklődők elé ezeket a magyar-bajor érdekességeket.

Az évszázadainak látnivalóit személyesen is megtapasztalhatta Benedek László, a Gömöri Fotóklub vezetője, a Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl társulás tagja, aki előadóként járt Münchenben, ezúttal pedig meghívta bajorországi vendéglátóját Gömörbe.

Kucsera János a kádári Magyarországot elhagyva, 1969-ben talált új otthonra Bajorországban. Mint vallja, nyitott szemmel járta ezt az új világot, s mindeközben a szíve a magyar hazáért dobogott. Nem meglepő hát, hogy magyar vonatkozású kincsek után kutatott.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett szerző az ezeréves magyar-bajor kapcsolatok tárgyi emlékeit, helyszíneit, a magyar vonatkozású épületeket, szobrokat, emléktáblákat, sírhelyeket, festményeket, éremgyűjteményeket, kódexeket dokumentálta.

Hírdetés

A Rimaszombatban tartott virtuális utazás során vetített képek segítségével járta végig a bajor városokat, több mint 200 helységről ír. A kíváncsiságot megfelelőképpen felkeltve bemutatta a magyar kultúra nagy alakjainak bajor emlékeit, így például Liszt Ferenc, Benczúr Gyula, Ady Endre kötődéseit.

Passau nemcsak három folyó, hanem három királyné városa is. Innen indult el Ildikó Attila hun királlyal, itt hunyt el Gizella királyné, s itt búcsúzott a népszerű Sisi is. Bajorország 25 templomának névadója Szent Erzsébet. Nünbergben megfordult Balassi Bálint is. Az egyetemi könyvtár két corvinát őriz, az egyik a Hunyadiaké, mely talán a legértékesebb a megmaradt corvinák közül.

Megtudhattuk, Rákóczi talán soha nem járt bajor földön, mégis szobra van itt, illetve Rákoczy-Fest néven minden évben háromnapos fesztivált szerveznek Bad-Kissingen fürdővárosban, és még forrást is elneveztek róla. Regensburgban az óvárosi építkezések során magyar pénzérme is előkerült Szent László lovagkirály alakjával. Gizella és István házasságkötését 3,5 méteres freskón örökítették meg.

A történeti és kulturális összefüggések megismerése, a művészeti értékek megbecsülése általában nemes foglalatosság. Ha külföldön magyar vonzatokat tár fel, akkor egyenesen alkotói munka, mely egyben segít megtelepedni, megszeretni a környezetet, ahová a sors vetette – írja ajánlójában dr. habil K. Lengyel Zsolt, a Hungaricum – Magyar Intézet ügyvezető igazgatója.

Az előadó leszögezte, sokat kellett utánajárni, archívumokban kutatni, hogy ez a mű megszülessen. Csokorba kötötte az eddig szerteágazó formákban létező személyi és tárgyi utalásokat. Így bejárhatják Passauból indulva, a bajor-osztrák határ mentén délnek, később nyugat felé tartva Münchent és környékét. Majd nyolcvan színes kép is megtalálható a könyv mellékleteként ezekről a magyar vonatkozású emlékekről.

Több helyen megoszlanak a történészek véleményei is a kalandozó és fosztogató hadjáratok, a Habsburgok vezette kényszerbesorozott magyarok csatározásai kapcsán. „Ennek dacára nagyon szeretik egymást a magyarok a bajorok, több százszor megbocsájtottak” – mondta végül Kucsera János, aki a müncheni Széchenyi Körben annak alapításától tevékenykedik. Elnökként azon munkálkodik, hogy magyar nyelvünk az irodalom és a történelem segítségével Bajorországban is megmaradjon.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »