Reális Zöldek levele az MTA elnökének

A kutatások irányítását az MTA zárta kalodába!

A kutatások irányítása és értékelése kérdéskörében a Reális Zöldek a Kormány, Palkovics László miniszter által képviselt álláspontot támogatják.

Az ALAPTÖRVÉNY szerint tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A kutatás értéklelője azonban egyúttal nem lehet a kutatás iránytója is!

A Reális Zöldek levele az MTA elnökének

Freund Tamás úr
elnök
Tisztelt Elnök úr!

Szó sincs arról, amit Lovász László az MTA volt elnöke és egyes akadémikusok állítanak!

Hazánkban 1983-ban 1274 szervezeti egységben 169 kutató-fejlesztő intézetben, 918 egyetemi és főiskolai tanszéken, 207 vállaltnál és 80 egyéb kutatóhelyen folytattak kutató-fejlesztő tevékenységet.

Az 1963-ban magalakult Magyar Villamos Művek Tröszt és vállalatainál nem folyt önálló kutatás, de minden megtermelt kilowattóra megtermelt villamos energia után 2 fillér került a K+F alapba. Az összegyűlt alap minden évben a TRÖSZT központ és vállalatai tevékenységéhez szükséges szakterületek vezetői között felosztásra került.

A szakterület vezetője egy személyben volt felelőse a rábízott K+F fejlesztési alap felhasználásának.

Hírdetés

A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. Köztestületként a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el. Az önkormányzatiság elve szerint a képviselő- testület bizottságának, vagy hivatalának, nincs saját hatásköre.

Ezzel a megállapítással összhangban fogalmaz az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény.

A törvényt előkészítésében meghatározó munkát végzett néhai Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter úr.

A törvény 3.§ -ban a következő áll az Akadémia feladatáról:

Tv.3.§
(1) Az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy
a) támogassa a tudományok művelését és a tudományos kutatások végzését; támogassa a tudományos könyv- és folyóirat kiadást;
b) őrködjék a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadságán;
c) rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását;
d) feladatainak megfelelő körben képviselje a magyar tudományt a hazai közéletben és a nemzetközi tudományos fórumokon.

A Törvényhozó fenti akaratát erősíti meg az Akadémia Alapszabályának 1. § (1) bekezdése: (1) Az Akadémia olyan köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, elősegítése. Az Akadémia véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalmi élet alapvető kérdéseiben.

A kutatás tervezése felosztható alapkutatás, alkalmazott kutatás, műszaki fejlesztés és az alkalmazástechnika tervezésére. Ha az akadémikus azt mondja, hogy életének valódi célja a közszolgálata a reális zöldeknek úgy tűnik, alkalmanként mégis igen szívesen tölti az akadémikus az idejét magánszolgáltatásban, jövedelmének növelése érdekében. Hogy az MTA forrásait értelmesen használja-e fel, az Akadémia lehetőségét meghaladja, mert annak eldöntéséhez alternatívák kiválasztásához igen sok embert kell bevonni, és erre csak a Kormány képes. A reális zöldek szerint a tudós már eleve nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg téved. Ez különösen a számokhoz, matematikát művelő tudósokra igaz, aki számviteli szakember módján kezeli az adatokat, helyezi a mátrixba.

Mádl Ferenc miniszter úrhoz az akadémiai törvény előkészítésének a szakaszában az akadémikusok köréből javaslat nem érkezett, kivéve néhány akadémikuson kívül. Néhány akadémikus azt javasolta, hogy a törvénybe kerüljön bele az a passzus, hogy az akadémikus halála esetén az özvegyének a tiszteletdíj kifizetése folytatódjon.

A közszolgálati médiaszolgáltatónak többször megküldte a reális zöldek civil szervezet a fenti véleményét. Minden esetben Dobos Menyhért vezérigazgató úr azt a választ küldte, hogy a reális zöldek véleménye nem releváns.

Budapest, 2020. július 12.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »