Középkori templomok Nógrádban és Gömörben

Történelmünk fontos része az épített örökség, nagy része ezeknek szakrális emlék. A magyarság Kárpát-medencébe érkezése után felvette a kereszténységet, és megkezdődött a templomok építése, majd felgyorsította az építkezéseket István király templomépítési rendelete is. Ezeket a templomokat mutatja be Kovács László és Görföl Jenő. Ezúttal Nógrád és Gömör középkori templomairól jelent meg összeállítás.

A 2019-ben megjelent könyvben a leírások mellett színes fényképek mutatják be a 11-12. századból származó román és a 13-15. századból származó gótikus stílusban épült templomokat, amelyek nagy részében a magyar szentek életét bemutató freskók is fennmaradtak, érdekesek a háromkirályokat ábrázoló faliképek, amelyeken az Árpád-házi szent uralkodókkal helyettesítették a napkeleti bölcseket.

Nógrád vármegye a 10. század végén a már álló Nógrád vára köré szerveződött még államalapító királyunk idejében. A terület Ipolytól északra eső része az esztergomi érsekség része volt, a déli terület a váci püspökséghez tartozott. Az előbbi az első világháború után Csehszlovákia része lett.

Gömör és Kishont vármegye két korábbi megye összevonásából alakult ki, a gömöri rész a nagyobb és jelentősebb, de épített örökségben mindkét tájegység nagyon gazdag. A középkori templomok faliképekkel való díszítésében a régió jeles családjai jeleskedtek, a Perényiek, Bebekek, Jolsvaiak, Csetnekiek. A tájegység az első világháború után – egy kis részt leszámítva – Csehszlovákiához került.

Hírdetés

A kötetből megismerjük Óbecse Szent György-templomát, a Szinóbányához tartozó Etrefalva templomát.

Írnak a kötetben Süvéte Antiochiai Szent Margit-templomáról, az ochtinai-martonházai késő román stílusú templomról. Megtudjuk a kötetből, hogy Köviben eredetileg Szent László-templom volt, amit a 16. századtól az evangélikusok használnak. Rimabrézón a legfontosabb emlékek az eredeti szentélyben és hajóban található freskók. Újvásár romos templomát 2014-ben kezdték felújítani, freskódíszei megmaradtak. Csetnek Szűz Mária-templomát ma az evangélikusok használják.

Pelsőc a 18. század elejétől 1848-ig Gömör vármegye székhelye volt, Szent György temploma a 13. században épült. Rozsnyón a Szűz Mária mennybevétele templom a 13. században épült, freskóin a bányászatot is ábrázolták. Zsíp templomát 1332-ben már a pápai tizedjegyzék is említette, itt Szent Istvánt ábrázolták. Berzétén a három magyar szent királyt a szentély külső falán láthatjuk. Nagyrőce templomának érdekessége a hajóban megmaradt Kálvári freskótöredék, amely egy teljesebb freskódíszítésre utal. Csoltó faluvá válása a templom megépítésének köszönhető, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. Gömöralmány Medvesalján fekszik, síkmennyezetű hajóját festett kazetták díszítik. Hárskúton a johannita rend kolostortemploma a 12-13. század fordulóján épült. Jánosiban a Keresztelő Szent János-templom egy nemzetiségi alapítású monostorral együtt épült, néhány forrás szerint ebben a bencés kolostorban másolták a Pray-kódexet és írták bele a Halotti beszédet. Lekenye református templomának szentélye szokatlan módon szabálytalan szögletes záródású.

A gombaszögi pálos kolostor és templom romjainak feltárása a Sine Metu Polgári Társulás önkénteseinek köszönhető, a kolostor és a templom jelentős részét ők tárták fel, ahol értékes freskótöredékék is előkerültek. A közeli Szilicén a reformátusok használják a tizenharmadik századi templomot, amelyben a Szent László-legenda töredékét is feltárták. A tornaljai református templom is a középkorban épült, a 15. századból származik. A rimaszécsi 14. században épült templomot már 1560-tól használják a reformátusok. Lucskán romokban látható a 13. század második felében épült templom.

Ha meg akarjuk ismerni Gömör és Nógrád épített örökségét, hasznos olvasmányul szolgál a tavaly év végén megjelent Középkori templomok – Nógrád és Gömör középkori templomai című kötet.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »