Isten „vírusirtót” adott nekünk – Idén is csordultig megtelt fiatalokkal a Szent István-bazilika

Isten „vírusirtót” adott nekünk – Idén is csordultig megtelt fiatalokkal a Szent István-bazilika

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén, december 9-én Marton Zsolt váci megyéspüspök főcelebrálásával a Szent István-bazilikában szentmisét mutattak be a Regnum Marianum családi főünnepén. A szertartáson Michael August Blume SVD nuncius, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti megyéspüspök és Balás Béla nyugalmazott kaposvári püspök mellett részt vettek a regnumi atyák és más segítő paptestvérek.

A már hagyományos családi ünnepen csordultig megtelt a bazilika, a szentbeszédet követően hangzott el a fogadalmak megújítása, illetve Monostori László házfőnök név szerint szólította az új fogadalomtévőket az oltár elé, hogy ott vallják meg hitüket, hűségüket a közösség és Krisztus iránt.

Az advent második vasárnapját követő hétfőn a délutáni csúcsforgalomban kellett eljutnom a bazilikába. Az esőben, a szokásosnál is nagyobb forgalomban, a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön egy idő után reménytelennek tűnt a pontos érkezés. Heringként voltak összezsúfolva a munkából hazatérők és a karácsonyi bevásárlásra igyekvők a járműveken. Egy fiatal lány telefonált mellettem. Beszédéből kiderült, ő is a szentmisére igyekszik, kétségbeesetten jelezte valakinek, minden bizonnyal késni fog. Szóba elegyedtünk, kiderült, hogy az egyetemről megy társaihoz, akik már a bazilikánál vannak. Elmondta azt is, hogy szülei még bőven a rendszerváltoztatás előtt lettek regnumiak, ottani ismeretségükből lett házasság. Gyermekeik számára teljesen természetes volt, hogy ők is a közösség tagjai lettek. Mint mondta, a Regnum Marianumban közösséget, barátokat, hitet, lelkiséget kap. Fontos számára, hogy a megbolondult, rohanó világban „normális”, hasonlóan gondolkodó, önzetlen és vidám emberek közt lehet. Beszélgetés közben megérkeztünk a bazilikához, s közösen állapítottuk meg, hogy csodával határos módon – nem késtünk el. A lány a hatalmas tömegben eltűnt, a zsivaj pedig a szentmise kezdetét jelző csengőszóra hirtelen elhallgatott. Vidám, ám méltóságteljes ének töltötte be a bazilikát a papság és az asszisztencia bevonulása alatt.

A szentmise kezdetén Monostori László házfőnök köszöntötte a főcelebráns Marton Zsolt püspököt, a koncelebráló Michael August Blume nunciust, a regnumi püspököket, atyákat, vezetőket és vezetetteket – minden megjelentet.

A nuncius magyar nyelven szólt a családi ünnepen megjelentekhez. Köszönetet mondott a meghívásért, kiemelte a Regnum Marianum különös küldetését az ifjúság nevelésében. Hangsúlyozta, ez azért is különösen jelentős, mivel a fiatalok jelentik az Egyház jövőjét. Szólt a közösség korábbi megpróbáltatásairól, az elnyomatás éveiben végzett kitartó és eredményes munkájáról. Többek közt figyelmeztetett, hogy a jövőben is tanúságot kell tenniük erről a hűségről, hogy a fiatalok Szűz Mária segítségét kérve egyre nagyobb egységre jussanak az ő szeretett fiával, Jézus Krisztussal.

Homíliájában Marton Zsolt püspök a közösség fogadalmi napján – mely Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepéhez kapcsolódik –, a Boldogságos Szűz üdvtörténeti jelentőségéről szólt. Mint mondta, Mária, az áteredő bűntől és minden más személyes bűntől mentes asszony vált alkalmassá a Megváltó befogadására, világra szülésére. Az ősbűnben az ember maga akart az isten lenni, de Ádám és Éva bűnbeesése óta tudhatjuk, az nem mi vagyunk.

Hírdetés

Egy a mai, digitális világban érthető hasonlatot mondott Zsolt püspök: vírusosak lettünk, mint egy számítógép. Vírusos programmal pedig nem lehet dolgozni – vírusirtót kell használnunk. Vírusos lett az emberi természet az áteredő bűn következtében: elfáradunk, féltékenyek vagyunk, harcolunk egymás ellen, s még a hívő ember is a halált kudarcnak, bukásnak éli meg. Isten azonban annyira szereti az embert, hogy „vírusirtót” küldött nekünk a Megváltó, Jézus Krisztus személyében. Életünk általa tisztulhat meg, s léphetünk majd az örökkévalóságba úgy, ahogyan minket Isten megálmodott. Ehhez pedig szükséges volt Mária igenje, amikor azt mondta az angyalnak: legyen nekem a te szavad szerint… Máriának, a legkedvesebb szentnek ezért jár különös tisztelet.

Szentbeszédében a püspök arról is beszélt, hogy miként vehetünk Máriáról példát. Mint mondta, például alázatból. Ez azt jelenti, hogy tisztában vagyok a tulajdonságaimmal, képességeimmel, lelki és szellemi kincseimmel, de tudom, hogy mindezt Istentől kaptam. De Mária a türelemben is példaképünk lehet, hiszen felgyorsult világban élünk. Gyakran mindent azonnal akarunk. Ebben segíthet bennünket az adventi várakozás, hiszen igazi kincseket a várakozásban kapunk. A várakozás azonban nem tétlenséget jelent – hangsúlyozta a szónok. Legyen tehát Mária a pártfogónk, segítőnk, közvetítőnk – különösen a regnumi közösségnek ezen a szép ünnepén, fejezte be tanítását Marton Zsolt váci megyéspüspök.

A szentbeszédet követően Monostori László név szerint szólította azokat, akik a fogadalmi imát első ízben mondták el, majd minden jelenlévő hitének megvallása után fogadalmukat elmondták, megújították. Ezt követően a hagyományoknak megfelelően Somogyi Sándor, azaz Soma atya vezetésével elénekelték a Mária, édesanyánk kezdetű regnumi himnuszt.

A szentmise végén adták át a közösségért végzett kiemelkedő szerepvállalás elismeréseként odaítélt díjakat. Az év vezetője díjat Szekér Domonkos kapta. Az év embere díjat egy házaspár, a Műhely vezetőképző vezetői, Michels Anna és Borbély Márton kapták. Az idei esztendőben a Pro Regno Mariano díjat pedig Dörnyei Kristóf vehette át.

A szentmisét követően az altemplomban a fiatalok és idősebbek agapéra voltak hivatalosak. A fiataloktól hangos teremben ismét összehozott a sors azzal a fiatal lánnyal, akivel együtt igyekeztem nem elkésni a bazilikából. Bemutatott a barátainak is. Köztük egy fiatal házaspárnak is, akik elmesélték történetüket. A fiú kisgyerekként a közösség tagja lett. Az egyetemen találkozott későbbi feleségével, aki viszont hitetlen családban nőtt fel. A lány egy idő után furcsállva aziránt érdeklődött, vajon barátja miért nem ér rá vasárnap délelőttönként vele találkozni. A fiú elmondta neki, hogy templomba jár, ahová elhívta a lányt is. Pár alkalom után a hittel csak ismerkedő megjegyezte: furcsa, hogy ti mennyit beszéltek a halálról és a bűnről a miséken. Az ember elszomorodik, szinte kellemetlenül érzi magát – tette hozzá. Utóbb a regnumi közösségnek is bemutatta barátnőjét, akik közt vidámságot, örömöt, jókedvet és élő hitet tapasztalta meg. Lassan-lassan megkérdezte a lány későbbi férjétől, miként lehetne megkeresztelkednie, s miként lehetne majd a közösség tagja. Megdöbbentem Michael August Blume nuncius szavainak azonnali bizonyítékára: a fiatalok az Egyház jövője.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »