Így moziztunk Budapesten a XX. században

Így moziztunk Budapesten a XX. században

Aki a XX. századi magyar mozik feltérképezésére vállalkozik, nehéz dolga akad. A mozik költözködtek, nevet változtattak, sőt több mozi is ugyanazon név alatt működött, akár egy időben is. Vetítő fülkék homálya, szélesre feszített vásznak, szabályosan szétterülő padsorok, ikonikus épületek előtt sorban álló férfiak, nők és a belépőjegyeket gyűröttre szorongató gyerekek képei kísérik a mozik történetét. A Fortepan képei a budapesti mozik 1930-as és 1980-as évek közötti világát elevenítik fel.

A legrégebbi filmszínházak már a századforduló előtt működtek. Budapest első mozija az Andrássy út 41. alatt 1896-ban megnyílt Ikonográf volt, amely azonban egy hónap múlva érdeklődés hiányában bezárt. Éppen 105 évvel ezelőtt, 1915. október 31-én nyitotta meg kapuit az Erzsébet körúton az első mozipalota Royal Apollo néven.

Az első nagy fénykort az 1910-es évek hozza el. Az 1914-es címjegyzék 81 fővárosi mozit sorol fel. A némafilmet az 1930-as években felváltó hangosfilm hatalmas változást hozott a vászon mindkét oldalán, a filmgyártásban és a filmnézés élményében egyaránt. A két világháború között a magyar közönség dúskált a választékban, amerikai filmeket is nézett. A világháború és az államosítás ehhez képest sok változást hozott. A mozik következő felfutása az 1970-es években jött el.

Hírdetés


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »