Fokzódik a hangulat: Kijev még a héten kiutasítja a beregszászi magyar konzult, ha Budapest nem hívja vissza

Fokzódik a hangulat: Kijev még a héten kiutasítja a beregszászi magyar konzult, ha Budapest nem hívja vissza

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Magyarország között. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy még ezen a héten kiutasítják a beregszászi magyar konzult – amennyiben Budapest nem hívja őt vissza. Közben már a szlovák sajtó is felfigyelt a kettős állampolgárság körül kialakult diplomáciai konfliktusra.

Az MTI az UNIAN ukrán hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán diplomácia vezetője leszögezte, hogy Kijev “udvariasan, de nagyon keményen és következetesen” fog cselekedni Magyarországgal szemben.

Klimkin jelezte, hogy ha ezen a héten a magyar kormány nem hívja vissza a beregszászi konzult, akkor Kijev kiutasítja őt. Hangsúlyozta, hogy várhatóan Oroszország saját céljaira, Ukrajna destabilizására fogja kihasználni a helyzetet.

Klimkin ezért figyelmeztetett mindenkit, hogy tartózkodjon a kárpátaljai magyarokkal szembeni támadásoktól és zaklatásoktól. “Éppen ellenkezőleg, segítenünk kell magyar közösségünknek. Át kell vennünk a kezdeményezést, és nagyon következetesen kell cselekednünk”.

Húzd meg ereszd meg? 

Az ukrán diplomáciai vezető kijelentései részben tehát igyekeztek mérsékeltek maradni. Nyilván már nem hátrálhattak meg, heteken keresztül kemény retorikát folytattak az „útlevéosztogatás” kapcsán. Ugyanakkor Magyarországnak EU- és NATO-tagként lehetősége van blokkolni Ukrajna nyugati betagozódását, sőt, joga van kérni Brüsszeltől az ukrán állampolgároknak biztosított könnyített vízumeljárás felfüggesztését, amely csak néhány hónapja indult el. Ezek együttesen pedig közvetve kihagyhatnak az új IMF-csomag megszerzésében.

Semmiképp sem szabad azonban elfelejteni, hogy az ukrán elnökválasztási kampány még nem ért véget, és a kijevi kormányzat magyar kisebbség körében végzett „ellenségkeresése” sem zárult még le. Petro Porosenko ukrán elnök esélyei a legutóbbi felméréseken messze elmaradtak riválisától, Julija Timosenkoétól, és igyekszik minden eszközt megragadni a politikai pontok megszerzésére.

Hírdetés

A feszültség még fokozódhat, tekintve az ukrán elnökválasztás tétjét: ennek eredménye fogja meghatározni Oroszország következő lépéseit a polgárháború kapcsán.

Figyelmetlen szlovák sajtó

A szlovák sajtó is felfigyelt a magyar-ukrán viszony elmérgesedésére. A Pravda baloldali napilap úgy fogalmazott: Magyarország és Ukrajna viszonya fagyponton van. A cikk azonban számos helyen pontatlan. A szlovák napilap internetes kiadása azt írja, hogy Klimkin szerint a kettős állampolgárság intézménye ütközik az ukrán törvényekkel. Valójában szó sincs róla, ugyanis maga Klimkin is elismerte, hogy nem szankcionálható egy állampolgár sem egy másik ország útlevelének megszerzése miatt (mint ahogy például az Szlovákiában van). Az ottani törvények egyáltalán nem kezelik a kettős állampolgárság intézményét, egyesek szerint azért, mert a képviselők fele is többes állampolgár.

Az egyetlen jogi alap, amelyre Kijev a viták során végig hivatkozott, az a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Kérdés azonban, hogy egy konzuli egyezmény megsértése mennyiben lehet nemzetbiztonsági kérdés, és mennyiben igazolhatja az ukrán titkosszolgálati eljárások elindítását.

Az ukrán kormány ugyanakkor nehezményezte a Magyarországról érkező támogatásokat is. Klimkin szerint „magyar tevékenységet” finanszíroznak Budapestről azzal, hogy 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban – más szavakkal: minden ötödik kárpátaljai magyar család kap támogatást az anyaországtól.

Ukrajna külügyminisztere pénteken úgy fogalmazott, hogy Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot, és nem fogják manipulálni az ukrán állampolgárokat, az ukrán kormány már vizsgálja a Kárpátalján folyó magyar tevékenység finanszírozási mechanizmusait…

Körkép.sk

Nyitókép:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »