Évközi 15. vasárnap “B” év (2018)

JÚLIUS 15. ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP – „B” ÉV

Sarut kössenek

római saru

Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, bizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt űztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak. Mk 6, 7- 13

 

Két hétnyi tartalék

Mottó: Sarut kössenek . – ez első pillantásra meglepő kitétel, hisz az utasítás, mellyel a Mester útra küldte apostolait, amúgy csupa tilalom: az útra ne vigyenek semmit… Csupán a vándorbotot engedélyezte. Ez érdekes, mert a világhódító római légiók felszerelésének lényeges eleme volt Marius szamara, amit a katonák hátukon vittek. Egy T alakú bot volt. Ezen vitték menetfelszerelésüket: egy pár katonai sarut, a, menetbatyut, azaz caligae-t; ásót, azaz sarcinat  és két sudist, vagyis cölöpöt a védelmi sáncok felépítéséhez. A felszerelés része volt továbbá egy vizesbutykos, egy fonott kosár és körülbelül 14 napra elegendő élelem, melyet a legionárius hátán cipelt egy vízszintes hátizsákban. Ugyanebben a hátizsákban tartotta a személyes holmiját is. A felszerelés összesen 20–30 kg volt. Volt mit cipelniük. S persze nem említettem a fegyvereket, amit szintén a katonák hordtak. Jézus tanítványai fegyvertelenek és eszköztelenek voltak. S tartalékot egyetlen napra sem vittek, nemhogy két hétre valót! Még kenyeret sem vittek, ellátásukat a helyi lakosok biztosították. Vagy nem. Érdekes, hogy a felsorolásból kimaradt a butykos, így bizonyára gyakran kínozta őket a szomjúság! De az ő fegyverük az ima volt, azt nem tarisznyában, hanem szívükben hordozták! S győztek! Betegség és ördögök felett!

A jezsuita novíciusok kipróbálják az eszközmentes apostoli életet. Ez az úgynevezett zarándok-probáció[i]. Kettesével mennek, mondjuk Czestochowából Csíksomlyóra. Batyu és pénz nélkül. Ott szállnak meg, ahol befogadják őket: egy pajta, néha egy ortodox kolostor… Néha kapnak enni, néha nem. Egy biztos: a lábukat feltörik az első napokban. Nekik nem kell mondani, miért volt gondja Jézusnak a sarura. Ez a párhetes út kiképzésük legemlékezetesebb szakasza. S ha ördögöt nem is űznek, a kényelem, az unalom és a torkosság ördögeit legyőzik magukban.

[i] http://www.parbeszedhaza.hu/rendunk/kepzes/bevezeto


Forrás:ulrichblog.wordpress.com
Tovább a cikkre »