Átlagon aluli az idei méztermés

Átlagon aluli az idei méztermés

Régóta nem tapasztalt gyenge évet tudhatnak maguk mögött a hazai méhészek. Szövetségük elnöke már augusztus közepén jelezte, hogy egyéb gondok mellett az idén rendkívül alacsony mézhozamra lehet számítani.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása nagyon megviselte a szlovákiai méhállományt. Nem kedveznek nekik a túl forró nyarak és az enyhe telek sem, hiszen a gyenge telek után a méhek ösztönösen túl korán kirepülnek.

Az árnyékos helyeken meg is hűlhetnek, ez pedig árt az állománynak, amit a betegségek amúgy is sújtanak. Pedig a méhek jövője a mi jövőnk is, hiszen száz élelmiszerből hetvennek az előállításához szükség van a méhekre. A vegyszerek okozta terhelés miatt is rövidülhet a méhek élettartama, a külföldről behozott betegségeket pedig étizedek óta sem lehet teljesen kiirtani a méhészetekből.

Ezek ismeretében arra voltunk kíváncsiak, hogy a bodrogközi méhészek hogyan élték meg az idei évet. Először a Bolyban élő Balogh Sándort kérdeztük, aki harminchat éve foglalkozik méhészkedéssel.

Az akác elvirágzását követően már csak a napraforgóban bízhattak, mondja Balogh Sándor, de azzal sem volt az idén szerencséjük. Mindenütt egyszerre vetették a napraforgómagot, a júniusi esőzések nyomán hirtelen embermagasságúra nőttek, egyszerre értek be, ráadásul a virágzásuk idején 25 fok alá csökkent a hőmérséklet, így a virágok nem mézeltek.

Hírdetés

– Nem húzódott el a virágzás ideje, a napraforgó gyorsan elvirágzott, a méhek mindössze 2-3 napig tudtak hordani. Pedig a napraforgós terület az utolsó méhlegelő, ahol a méhek még elvehető mézet tudnak termelni. Augusztus vége, szeptember eleje már a télre való felkészülés ideje. Méheim a megszokott éves mézmennyiségnek a harmadát sem tudták az idén begyűjteni. Számomra az év legnagyobb csalódását mégis az akácszezon jelentette. Az ilyen éveknek megvan az a veszélye is, hogy a fiatalabb kollégák méhészkedési kedve is alábbhagy.

A kiskövesdi Máté Zoltán csak néhány éve foglalkozik méhészkedéssel, de azt nagyon szakszerűen teszi, hiszen annak fortélyait iskolai képzésen sajátította el.

A Szentmárián élő Thökölyi Imre bácsi és felesége 55 éve méhészkedik, de az idei évnél gyengébbre nem emlékeznek.

Végezetül említsük meg, hogy amíg Nyugat-Európában kultusza van a mézfogyasztásnak, addig nálunk az európai átlagnál jóval kevesebb méz fogy. Pontos adatok nem állnak a rendelkezésemre, de gyanítom, hogy nálunk sem lehet jobb a helyzet a magyarországi átlagnál. Amíg Európában a fogyasztás átlagosan évi 1,7 kg/fő, addig Magyarországon alig haladja meg a fejenkénti 0,9 kg-ot. A német és a görög háztartásoktól még távolabb vagyunk, hiszen ott minden család asztalán ott van a méz, amit rendszeresen fogyasztanak. Pedig elég lenne napi 10 grammnyit fogyasztani, hiszen ez a mennyiség már fedezi a szervezet napi vitamin-, nyom-elem- és tápanyagszükségletét. Ráadásul a méz erős vírusölő és immunerősítő. Pozitív élettani hatásai tehát vitathatatlanok.

A Szlovákiai Méhészek Szövetsége 143 alapszervezetbe tömörülve 15 112 tagot számlál, a méhcsaládok száma pedig meghaladja a 240 ezret.

(Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/39. számában)


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »