Aljasságok, pofátlanságok és trükkök, amelyek egy célt szolgálnak: csak a Fidesz!

Aljasságok, pofátlanságok és trükkök, amelyek egy célt szolgálnak: csak a Fidesz!

Pontokba szedve összegeztük, hogy miért lejt durván a küzdőtér a Fidesznek. Nem azért, hogy ezek után úgy gondolja a szavazó, hogy nincs is értelme voksolni, hanem éppen ellenkezőleg: azért, hogy átgondolhassa, mi minden következhet az újabb négy orbáni esztendőben, ha most nem teszi ki a többség a Stop táblát. 

Brutális mennyiségű pénz segíti a Fidesz kampányát

Orbán Viktor permanens, vagyis végtelenített kampányt folytat 2010 óta. Harcot hirdetett már az elmúlt nyolc év, az államadósság, a multik, Brüsszel, a kvóták, ja, és persze Soros ellen.

Nyolc éve folyamatosan háborús retorikát folytat, mindig újabb és újabb ellenségképet kínálva saját táborának.

Ezekhez kapcsolódtak a megrendelt plakátkampányok, tv-s hirdetések és nemzeti konzultáció is.  

Az erre szánt pénzek leginkább Rogán szomszédjának, Szijjártó ismerősének cégeinél, valamint Mészáros Lőrinc és Andy Vajna médiumainál landoltak. Feltehetnénk azt az ostobácska kérdést, hogy mi értelme annak, hogy az adófizetők pénzét olyan orgánumokhoz folyatják hirdetésként, amelynek fogyasztói amúgy is a Fidesz táborához tartoznak, vagyis nem kell meggyőzni őket arról, hogy Soros rossz, de ezt nemcsak ostobaság, hanem naivitás is lenne megválaszolni. 

Beszéljük meg!

2011-ben az Alaptörvényről kezdeményezett levélváltást a kormány. Központi forrásból, 800 millióért. 2011-ben szociális kérdésekről is konzultált a kabinet. 860 milliót emésztett fel, hogy megtudja a kormány nem akarunk többet vizetni a rezsiért.  2012-ben a gazdaságról fecserészett a kormány 976 millióért.  2015-ben a bevándorlás, terrorizmus témakörében érkeztek a háztartásokba a levelek 960 millióért. 2017-ben Állítsuk meg Brüsszelt! tematikára 950 milliót költöttek. 2017 őszén még Sorosról is lezavart egy konzultációt a kormány 950 millióért.   Ezek az összegek csak töredékei annak, amit valójában elköltenek. Hiszen a hirdetések útján nyílik igazán tág tér a közpénzek baráti körben történő elköltésének. Csak a menekült és Soros elleni plakátok, reklámok, állampolgári tájékoztatók 28,7 milliárd forintot emésztettek fel.  Tavaly, vagyis egyetlen évben a Rogán Antalhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal az állami intézmények kommunikációjára, nyomdára, Pr-költésekre 46,7 milliárdot osztott ki. Hogy milyen hőfokon pörög a propaganda arra rávilágít a Magyar Nemzet összesítése, ami szerint az Orbán-kormány 2010-14 között összesen 81 milliárdot költött kormányzati hirdetésekre, míg csak tavaly közel 50 milliárdot.  

A kormánykedvenc civilek pénzelése 

Feljelentést tett a Jobbik ismeretlen tettes ellen közérdekű adattal való visszaélés miatt, mert az állami Magyar Villamosművek (MVM) az adatvédelmi biztos felszólítására sem tette közzé azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, hogy mi alapján adott a vállalat 508 milliós támogatást a Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött álló Civil Összefogás Közalapítványnak (CÖKA). Aztán az MVM kommunikációs vezetőjével, Benczik Rékával készült interjúból kiderült, hogy idézzük:

„A támogatások megítélése minden egyes esetben azonos szabályok szerint történik, és minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá.”

Utóbbi szervet Rogán Antal igazgatja propagandaminisztériumán belül. Bár a CÖF-CÖKA azt állítja, hogy nem költöttek az adófizetői félmilliárdból a Vona Gábort és Gyurcsány Ferencet ábrázoló bohócos plakátokra, mindenesetre érdekes, hogy éppen abban az időben írták alá az MVM-mel a szerződést, amikor a lejárató kampányuk indult. 

Az eset eleve botrányos, az pedig különösen az, hogy

a CÖF és kormány több tagjai szerint az MVM pénze nem közpénz. Ám, ennek ellentmondott még korábban Lázár János, aki szerint a kérdéses összeg igenis közpénz.

Arra pedig már tényleg nehéz szavakat találni, ahogy az RTL Klubnak reagált az ügyben a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs kijelentette: 

Helyes, hogy állami pénzből tüntet a Civil Összefogás Fórum a kormány mellett.

Külön pikáns, hogy a civil szervezeteknek jutó állami támogatásokról a CÖF alapítója, Csizmadia László is dönthet, mint a Nemzeti Együttműködési Alap elnöke. Mellette kilenctagú tanács is van, amelynek kétharmadát a parlament és a kormány delegálja. Lejt a pálya… 

Állami Számvevőszék bevetése 

A téma hetekig uralta a közbeszédet. A Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Domokos László által elnökölt Állami Számvevőszék megbírságolta az összes ellenzéki pártot. A Fideszt pedig nem is ellenőrizte. A legsúlyosabb büntetést. több, mint 660 millió forintnyit, a Jobbikra szabták ki. 

A választójogi törvény átírása

A napokban került nyilvánosságra Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnökének egy tavalyi beszéde, amelyben elismerte azt, amit már mindenki tud.

„Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt” 

Hozzátette azt is, hogy: a bizalmas beszélgetés során, hogy a kormánypárti politikusok úgy gondolják, csak nem merik nyilvánosan kimondani, hogy 
„az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába (…) Én is csak ebben a körben teszem. Isten őrizz, hogy ők labdába rúgjanak.”

Nézzük meg röviden, miről beszél Kövér! A Fidesz a 2010-es győzelme után a kétharmad birtokában átalakította az egész választási rendszert. Egyfordulóssá tette a szavazást, jelentősen csökkentette a parlament létszámát, a 199 mandátumból 106-ot tesznek ki az egyéni képviselők. A választókerületeket újrarajzolták.

Az átszabás lényege, hogy a Fidesz szavazatait maximalizálják, az ellenzék mandátumszerzési lehetőségét minimalizálják.

Rések a fideszes pajzson 

Az időközi országgyűlési képviselőválasztások megmutatták, hogy a kormánnyal elégedetlen választók arra a jelöltre szavaztak, akiben látták az erőt a fideszes jelölt legyőzésére. Veszprémben, a független, de a baloldal által támogatott Kész Zoltánra, Tapolcán a jobbikos Rig Lajosra. Az újpesti időközin sem tudtak labdába rúgni kormánypártok. Sőt, bár nem országgyűlési, hanem polgármester-választások, de Salgótarján, és Ózd is azt mutatta meg, hogy a választók képesek kiválasztani az esélyes ellenzéki jelöltet, és ezzel padlóra küldeni a Fidesz-KDNP aspiránsát.

A manipulált körzethatárok mellett a Fidesz úgy alakította ki a rendszert, hogy a győztest nyerővé is tegye. A győzteskompenzálás lényege, hogy miután a párt jelöltje megnyeri egy körzetben az egyéni mandátumot, vagyis személyére a legtöbb szavazat érkezett, utána az első helyen végző jelöltre leadott szavazatszámból kivonják a második helyen végző szavazatinak számát és a különbséget beszámítják a győztesnek a listás mandátumok elosztásánál is. Ez azt jelenti, hogy egyes választópolgárok szavazatai, több parlamenti helyet is hozhatnak a körzet legerősebb pártjának. 

Szavazók az ország határain túl 

A választási küzdelmet torzítja, hogy a Fidesz nem engedi, hogy a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok a határon túli magyarokhoz hasonlóan levélben szavazzanak.

Sok választónak így jelentős összeget és időt kell arra fordítania, hogy eljusson az adott országban abba a városba, ahol a külképviseleten leadja szavazatát, vagy haza kell, hogy utazzon. 

A Jobbik hívta fel a figyelmet arra, hogy egy névjegyzékbe felvett, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, tehát jellemzően az elszakított területeinken élő választópolgár halála esetén, a hozzátartozónak kell kérni a névjegyzékből való törlést. Ha ez valamiért elmarad, akkor a Nemzeti Választási Iroda akár tíz évig is postázza neki az éppen aktuális szavazási levélcsomagot, mivel addig érvényes a regisztrációja.

Extrém esetben tehát az is előfordulhat, hogy valaki 2014-ben regisztrál, 2015-ben meghal, ám a családja még a 2022-es választásokon is visszaküldheti a levélszavazatát,

vagy bárki más az ő nevében, aki ezt a csomagot megszerzi, tehát a regisztrációja újabb tíz évvel, 2032-ig meghosszabbodik, amikor már 17 éve halott lesz. Hiába jelezte ezt több alkalommal is a párt, nem küszöbölte ki a kormány a visszaélésre lehetőséget adó körülményt. 

Koordinált jelöltállítás megnehezítése

Komoly kihívás elé állította a kisebb pártokat, illetve a választási koordinációt a Nemzeti Választási Bizottság. A testület úgy határozott, hogy azoknak a pártoknak törölni kell az országos listáját, amelyik nem tud 27 jelöltet állítani vagy a területi elosztásra – kilenc megye és a főváros – vonatkozó szabályokat teljesíteni. 

Korábban elég volt a kampány indulásakor igazolni a listaállítás feltételeinek teljesülését, az utólagos visszalépések nem számítottak. Az a párt, amelyik elveszíti országos listáját 149 millió forintos támogatástól is elesik. Ez elsősorban vidéken komoly kihívást jelenthet a kisebb pártoknak, akik a koordinált jelöltállításban gondolkodnak.

Azoknak az erőknek, akik 106 körzetben egyéni jelöltet állítanak 597 milliós támogatás jár. A parlamenti bejutásért küzdő pártok számára tehát nem mindegy, hogy hol és hány jelöltjüket léptetik vissza egy másik szervezet javára, hiszen ezzel súlyos milliókról is lemondanak. 

Plakátfoglalás

A Fidesz az elmúlt nyolc évben durván átrajzolta a médiapiac erőviszonyait. Gyakorlatilag szinte a teljes magyar tömegtájékoztatás az érdekeltésgi körükben van.

A Jobbik a köztéri plakátolással próbálta felvenni a kormánypárti gőzhengerrel szemben a küzdelmet. A kormánypártok azonnal reagáltak, saját Alaptörvényük paragrafusaival is szembementek, amikor elfogadták a plakáttörvényt. Biztos, ami biztos, az Orbán Viktor baráti köréhez sorolható Garancsi István felvásárolta az egyik legjelentősebb köztéri plakátkihelyezéssel foglalkozó céget.  

Pszichikai hadviselés

A Fidesz törvényessé tette a szavazók szervezett szállítását is a szavazóhelyiségekbe. Ez korábban törvénytelen volt. Rendszeres bukkannak fel a híradásokban, olyan, arcuk kitakarását kérő nyilatkozók,

akik arról beszélnek, hogy megfélemlítették őket, hogy elveszítik a közmunka programban a helyüket, állásukat az önkormányzatnál, elesik lakóhelyük a hazai- és uniós támogatásoktól, ha nem a döntéshozók utasítása szerint cselekednek. 

A kormánypártok a számos hazugságot tartalmazó, gyűlölködő kampánnyal arra törekednek, hogy minél több emberben undort keltsen a politika. A Fidesz fölényének, legyőzhetetlenségének hangoztatása ráadásul azt az érzetet is keltik a kormányváltást óhajtó választóban, hogy felesleges szavaznia, hiszen úgy sem buktatható meg Orbán. Maga a miniszterelnök is arra építi a kommunikációját, hogy a belpolitikában nincsenek ellenfelei, – ennek alaposan alávág az ellenzék pártvezetőit ábrázoló drótvágos plakát – csak Soros és a brüsszeli bürökraták jelentik számára a kihívást. 

Uniós források kiosztása előre

Tavaly március 31-ig megjelentették az összes uniós pályázatot és a tervek szerint a kormány 2018-ig mindent teljesen egészében ki is fizet a nyerteseknek, pedig a fejlesztési keret felhasználására 2020-ig lenne lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a választási évben 2700 milliárd forintot osztanak el.  

A recept

Alig több mint ötven nap van a választásig. Már most látszik, hogy az elmúlt 28 év legdurvább, legmocskosabb két hónapja áll előttünk politikai szempontból.

A kormánypárti propaganda hazugságai, gátlástlansága viszont azt az érzetet keltik, hogy a Fidesz korántsem lehet biztos a győzelmében.

A darabokra hullott baloldal továbbra is egymással vitatkozik. Egymás után fordítanak hátat pártjuknak neves politikusok. Egyre gyakrabban elhangzik, hogy sem a DK, sem az MSZP nem akar igazából kormányváltást. Egymás legyőzésével és a parlamenti küszöb megugrásával vannak elfoglalva. A Jobbik, mint az ellenzék legerősebb pártja miniszterelnök-jelölttel, programmal, nyugodt hangvételű kampánnyal, 106 egyéni jelölttel vág neki a küzdelemnek. 

A kormányváltó választónak nincs más dolga, csak figyelni és arra szavazni, akiben látja az erőt, az elszántságot arra, hogy az Orbán-korszakot, s egyben az eltékozolt elmúlt 28 évet is lezárja.  

S, hogy a szándéka megvalósulhasson nincs más feladata, mint a környezetében minél több embert biztatni a szavazásra. 
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »