A Vona-JOBBIK jelenség:

Igaz az a tapasztalat, hogy sok-sok év kell, mire egy embert így-úgy megismerhetünk,… Egyesek akár évtizeden át képesek leplezni valódi énjüket. Gondoljunk csak a nem is kevés számú kettős családi életet élő emberre, amikor 10-20 év után derül ki, hogy valakinek két családja van,… azaz kettős életet él.

Igazán sokszor beszélgettem Vona Gáborral, többször nagyon szűk körben együtt is vacsoráztunk, és egészen az utóbbi időkig azt hittem, hogy egy egyenes, tisztességes emberrel van dolgom. De kiderült, nagyot tévedtem. Rossz ezt 63 évesen beismerni, hiszen eddigre már komoly emberismerettel kellene bírnia az embernek. De tudomásul kell vennünk, hogy a másik fejébe nem láthatunk bele.

Kiderült, hogy a pénz utáni sóvárgás, de még inkább a hatalom utáni reszketés kihozta Vonából is a pitiáner szerencsevadászt! Ha csak egy kis ideig képes lett volna még féken tartani a hatalom utáni őrült sóvárgását, s megmarad azon az úton, amin járni kezdett, s valóban azt próbálja beadni nekünk, hogy őt a Haza és a benne élő magyarok sorsa érdekli, akkor valósággal ölébe hullott volna a miniszterelnöki poszt! Ez a mostani őrületes, felkorbácsolt Orbán ellenesség, a liberális hergelés, cukkolás neki segített volna, az ő malmára hajtotta volna a vizet.

De bele esett a Gonosz csapdájába. Nem véletlenül nevezte Jézus Embergyilkosnak a Sátánt. Először behálózza, megszédíti, hazugságba viszi, akit kiszemelt, majd hagyja belefulladni a hazugságába. Vona Gábor is igazi keresztyén, magyar embernek hazudta magát. Aztán jöttek a figyelmeztető jelek, amiket sajnos, én se értékeltem megfelelően, mert azt hittem, csak be akarják sározni. De kiderült, hogy nem,… csupán egy belülről rohadó ember szaga volt, amit az én orrom nem érzékelt. Naivitásom nagyobb volt óvatosságomnál. Jöttek a házasságával, hűtlenségével kapcsolatos hírek,… de nem vettem komolyan. Pedig észre kellett volna vennem. Hiszen már az gyanús kellett volna legyen, hogy egy több gyermekes képviselője mellett kiállt, amikor kiderült, hogy az egy kiskorú pártaktivistával folytatott szexuális kapcsolatot. A dühítő számomra, hogy az illető képviselőt is személyesen ismerem. Aztán jött Vona zűrje, hűtlensége. Kár, hogy nem láttam korábban, hogy tetováltatja magát. Ugyanis az ilyen emberekkel bizalmatlan vagyok. Hiú és egészségtelen lelkű embereknek tartom őket, akik a testüket istenítik. Be is ismerte, hogy hiú ember. Ha ez pusztán igényességet, önmagára való egészséges odafigyelést jelent, nincs semmi gond. De ha már ennél sokkal több, az nem jó jel.

Amikor pedig kiderül, hogy egy ember tisztessége csak hazugság volt, attól kezdve bármi elképzelhető róla. Végül kiütközött a valódi Vona Gábor. Kiderült, hogy egyáltalán nem érdekli őt a Hazám sorsa, sem a benne élő honfitársaim (köztük természetesen én sem). Ezt is látnom kellett volna, amikor a Parlamentbe kerülése után soha nem tudtam elérni, holott előtte bármikor hívhattam, s ha akkor nem is tudta felvenni a telefont, de hamar visszahívott.

Honfitársaim! Vegyétek nagyon komolyan Pál és János apostolok figyelmeztetését:

“Mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!” (1Thessz 5: 21-22)

“Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba.” (1Jn 4:1)

Mára kibukott, hogy a JOBBIK jelenlegi elnökének semmi erkölcsi tartása nincs. Hiszen aki olyan kompromisszumokra képes, mint ő tette (és nem fordul ki a bele), az megbízhatatlan ember!

Hírdetés

Soha nem fogok arra a JOBBIK-ra szavazni, amelyikben Vona Gábor vezető pozícióval benne van!

Mint már írtam, Vona Gábort személyesen, igen jól ismerem (??? – mára ez már nem igaz). Sokat beszélgettem vele, sok rendezvényen találkoztunk, többször együtt vacsoráztunk. Olyan is volt, hogy balról Morvai Krisztina, jobbról meg Vona Gábor fogott közre, és úgy beszélgettünk a vacsora alatt. Aztán, amikor felvitte az Isten a dolgukat, kiderült, hogy ki, kicsoda. Krisztina mai napig maradt a barátom, meghívott és vendégül látott egy 3 napos brüsszeli kirándulásra is, de Gáborral azóta sem sikerült beszélnem, hogy bekerült a parlamentbe. Pedig – mint már mondta – előtte vissza is hívott, ha kerestem. Ez már meglepő volt számomra.

Éppen ezért megrökönyödve olvastam azt a váltást, amit ma is látunk. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan volt a számomra. Van egy barátom, aki épp úgy jól ismeri Gábort, mint én, s Ő próbált győzködni engem, hogy nincs itt semmi baj, ez csak addig van így, amíg meg nem nyeri Vona a JOBBIK-kal a választásokat, de a zsigereim nem ezt mondták. Minden esetre nagyon elbizonytalanodtam, hisz azt kezdtem gondolni, hogy én nem látom jól a dolgokat, s én lettem a hülye. De aztán több nagyra becsült barátommal beszélgetve teljesen megnyugodtam, s kiderült, hogy a megérzéseim helyesek, nincs a józan ítélőképességemmel semmi baj. Tudom én, hogy Vona Gábor a hatalmat akarja megszerezni, de az az út, amit választhatott, szerintem a lehető legrosszabb taktikai húzás volt. Hiszen minden elfogadható magyarázat és indoklás nélkül köpte le azokat, akik korábbi nézetei miatt teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Ezek most megalázva, becsapva érzik magukat.

Mindezek mellett pedig olyan alkukat kötött, amilyeneket gerinces, tisztességes ember nem köthet, semmilyen indokkal, és ezzel a halvány esélyét is elvetette magától annak, hogy valaha miniszterelnök legyen. Azokkal szövetkezni, akik hazánk ellenségei, s már a múltban is rettenetes károkat okoztak Hazánknak, igazán súlyos és elfogadhatatlan tett, egyenesen utálatos bűn! Nem beszélve arról, hogy egy Gyurcsány vagy a többi – hatalomért reszkető – gazember mellet Vona Gábor soha nem fog labdába rúgni. Hiszen Gyurcsány; az összeköttetései révén – mert Ő mégiscsak ült már a miniszterelnöki bársonyszékben -; szerintem minden terhelő adatot összegyűjtött már Vona Gáborról. S jóllehet, talán semmi súlyos dolgot nem követett el (a hazugságot és házasságtörést leszámítva), ezek a gazemberek a kicsi semmiségeket is képesek úgy felturbózni, hogy Vonát egy erkölcstelen, megbízhatatlan embernek fessék le (a házasságtörését tekintve nem is alaptalanul). De ha kell, a hazugság gyártástól sem riadnak vissza. Ezekkel pedig a markukban fogják tartani Vona Gábort. Ne feledjük, hogy Gyurcsány nem csak miniszterelnök volt, de már a Kádár idejében is benne volt a brancsban! Kitanulta az aljasság minden iskoláját!

Gábor pedig a pálfordulásával nem csak addigi híveit csapta be, de elvesztette minden hitelességét is.

Emlékezzünk csak Orbán régi hülyeségére, amikor pökhendin kivonult a trianoni megemlékezés alatt a Parlamentből. Az egy nagy baromság volt. Sokan meg is haragudtunk rá ezért, s vélhetően ez is hozzájárult Horn akkori győzelméhez (hiszen ezek után akkor Orbán nem lehetett Antall alternatívája). De Ő szépen, lassan, visszaszerezte az emberek bizalmát, és a mai – az akkorival merőben ellentétes – magatartása nem okozott semmi komoly megbotránkozást, hiszen elfogadhatóan indokolta meg a korábbi nézeteitől való elfordulását! Sőt, ma azt látják, hogy végre egy felelősségteljesen gondolkodó emberré és politikai vezetővé vált, aki ráadásul példás családi életet is él.

A pálfordulás – sokak téves elképzelésével szemben – nem cirkuszi ringlispílt, körhintát, forgót jelent. Olyat nem lehet tenni, hogy hátat fordítok, majd egy idő múlva visszafordulok a korábbi irányba, mint aki jól végezte dolgát. Pálfordulást, azaz hátraarcot egyszer lehet tenni. Hiszen a tévedés minden ember „joga”. De komoly, felelősen gondolkodó ember a korábbi tévedéséből levonja a tanulságot. Becsapni – sajnos – többször is lehet egy embert, attól függően, mennyire hiszékeny, másokban megbízó az illető. De olyat az sem tesz, hogy bizalommal visszatér korábbi átverőjéhez. Mert aki már becsapott bennünket, annak később már roppant nehezen hisz el bármit is az ember.

Az egyszerű népnek (a tömegnek) van lendülete, amit nem lehet villámgyorsan bekontrázni, megállítani. Létezik a lelki lendület-megmaradás törvénye is, azaz ha valakire lelki hatást gyakorlok, akkor azt nem könnyű megállítani. Legyen az bizalom, szeretet, vagy éppenséggel harag! Éppen ezért, ha egy tömeget egy bizonyos irányba felgyorsítok, akkor nem lehet velük éles hátraarcot csinálni, mert az egész csapat vagy agyontapossa egymást (épp a lendület miatt), vagy elszáll, szétszakad ezer felé!

Végül is, a bizalmat könnyű elveszíteni, de visszaszerezni iszonyatosan nehéz, de leginkább lehetetlen! Egy bizalmát vesztett, ezerfelé széthullott tömeget újra összeszedni és magunk mögé állítani, szerintem lehetetlen.

Debrecen, 2018. március 14.

(Czakó István)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »