A szerzetes, a tanár és a vállalkozók bemennek a kocsmába

A szerzetes, a tanár és a vállalkozók bemennek a kocsmába

És ráadásul nem is egy vicc kezdődik így, hanem a beszámoló egy különös vitaestről, melynek témája az üzleti élet és a hit kapcsolata volt. Május 28-án Debrecenben került sor a „Szólj be a papnak!” beszélgetéssorozat legújabb, Business & Biblia címmel meghirdetett alkalmára.

A résztvevőket tekintve nem csak a nem mindennapi egyházi személyek kapcsán voltak nagy várakozásaink. Kiss Ulrich, aki többévi topmenedzserkedés után lett jezsuita szerzetes, és manapság Management by Jesus címmel tart vezetői szemináriumokat, valamint Kókai Nagy Viktor, aki debreceni református teológiai tanári állása mellett nyaranta fesztiválok biztonsági vezetőjeként dolgozik, önmagukban is elvittek volna egy másfél órás beszélgetést a „hátukon”. A találkozás sava-borsát viszont mégis az adta, hogy a moderálást elvállaló, főállásban vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Kiss Ákos „vallása” – bemutatkozása szerint – ateista. Ákos korábban zsigeri ellenérzést táplált a kereszténységgel szemben, de nemrégiben elkezdte egy kicsit nyitottabban figyelni; egy fesztiválon találkozott a „Szólj be a papnak!” kezdeményezéssel; a beszélgetés során az androidok üdvözülésének kérdése és a szexrobotok megítélése is szóba került. Emellett egyre többször találkozott munkája során a vallásos üzletember karakterével. Beküldött egy írást a „Szólj be a papnak!” blogra, és innen már csak egy lépés volt a moderálás elvállalása. A további résztvevőket Ákos hívta meg; Tassi Viktor IT/üzleti tanácsadó az Egyháztól távolabb állók csapatát erősítette, míg Horváth-Bokor Erik értékesítési szakértő lelkes baptista gyülekezeti tag.

Hogyan működhet jól egy ilyen csapat? Ennek a titka talán a közös vacsora volt a beszélgetés előtt, ahol egy-egy pohár sör vagy bor mellett az egymást még nem ismerők bemutatkoztak, fakultatívan csatlakozhattak Ulrich atya nem szokványos asztali áldásához, és közös témákat kerestek – ami könnyen ment.

„Fiatal voltam, és kellett a pénz” – magyarázta tréfásan Kókai Nagy Viktor, hogyan került a fesztiválok vonzáskörzetébe színpadépítőként, és mivel nem találtak jobbat nála, a ranglétrán lépegetve mára már biztonsági vezető a Szigeten. Így telik a bibliai teológiai és vallástörténeti tanszék docensének nyári szünete. Azt is elárulta, hogy a fesztiválokon nem hozza fel a hitét, talán azért, mert a mai társadalom kiüresíti, „politikai lózunggá” teszi a dolgot.

Tassi Viktor azzal döbbentette meg az est moderátorát évekkel korábban, hogy arról beszélt egy konferencián, hogy az üzleti etika hosszú távon megtérül. Kiss Ákos számára az „áfa-visszaigénylős, »megoldjuk valahogy« mentalitású” hazai vállalkozói életben ez megdöbbentően hangzott; azóta együtt próbálnak tenni az ügy érdekében.

Kiss Ulrich kalandos életútjából kiemelte, hogy bombatámadás közepén született Berlinben, és egy 1968-as zarándoklat során (miközben Daniel Cohn-Bendit épp „felgyújtotta Párizst”) már érezte a hívást a szerzetesi életformára, de különböző kifogásokkal 1988-ig halasztgatta a belépést.

Hírdetés

Az első téma a hazai vállalkozási kultúra volt. Kókai Nagy Viktor azt emelte ki, hogy míg egy német kőműves tudja, hogy a neki való autó a Volkswagen Passat, addig a magyar vállalkozó inkább a tömbházak „szarkofágjában” él, de azért lent egy Mercedes áll. Felülünk a fogyasztói társadalomnak, és inkább még egy tévét veszünk, mint egy könyvet. Tassi Viktor szerint a nyugati vállalkozási minta átvétele segíthet. Kiss Ulrich azt említette, hogy miután 36 évnyi emigrációból tért haza, azt látta, hogy van vállalkozói szellem Magyarországon, de ez nem jelentette azt, hogy az egészséges fejlődést elősegítő struktúrák, jogi keretek is meglettek volna hozzá.

A közönség soraiból érkezett a kérdés a démonizált vállalkozó közkeletű sztereotípiájáról, aki „lehúz, miközben tukmál”: Mikor kezdődött ez az értékválság? Kókai Nagy Viktor szerint a boldog ember nem fogyaszt. Ez persze azt is felveti, hogy a vállalkozásoknak érdekükben áll-e a fogyasztójuk valódi jóléte. Tassi Viktor optimistább volt, szerinte jó termék jó médiamegjelenéssel párosulva elhozhatja az áttörést (pl. Prezi). Kiss Ulrich a családi vállalatokra hívta fel a figyelmet, ezek a német, svájci és japán gazdaság alapjai, és a következő generációknak is igyekeznek megteremteni a jó feltételeket. Horváth-Bokor Erik már egy új generáció tagjának tartja magát, amelynek számára az értékteremtő vállalkozás gondolata már nem ismeretlen.

A következő kérdező azt vetette fel, hogy hiába van értékteremtő ötlet és egy kis kezdőtőke, a járulékok olyan nagyok, hogy sokan nem jelentik be az alkalmazottakat, ezért sok dilemmát tartogat egy keresztény számára olyan piacon dolgozni, ahol nagy a feketemunka aránya. Kiss Ulrich szerint vállalkozónak lenni hivatás, nem függhet attól, hogy például mennyi az áfa. Példaként a Lyonban tartott keresztény vállalkozói konferenciát emelte ki, ahol

Számos téma felmerült még, például a korrupció elleni közdelem, az, hogy előny-e kereszténynek lenni az üzleti életben, az üzleti közösségek működése, az állami juttatások az egyházaknak, illetve a gazdasági növekedés bálvány szerepe, a vezetői hivatás szolgáló jellege.

Forrás és fotó: Szólj be a papnak! blog

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »