A magyar kulturális élet újjászervezése a Csemadok és a Népművelési Intézet által II. rész

A magyar kulturális élet újjászervezése a Csemadok és a Népművelési Intézet által  II. rész

Emlékeztetőül álljon itt az előző rész befejezése, miszerint: „Az 1949-ben megalakított Csemadok apparátusa a szervezeti élet irányításával párhuzamosan fokozatosan építette ki a kulturális élet irányításának a struktúráját is. Mintául az ország adminisztratív irányítása, területi felosztása, valamint más társadalmi és politikai szervezetek szolgáltak. Ez a szervezetépítési séma volt az uralkodó az országban a többi társadalmi, kulturális, sport- és egyéb szervezeteknél is.  Területileg: központi, kerületi és járási titkárságok – fizetett apparátus irányításával s végül, helyi szervezetek (alapszervezet, klub, raj, őrs, stb.) – a társadalmi tevékenység összefogására.”

Nézzük meg ezt a felépítési sémát a Csemadok vonatkozásában. Központi titkárság kiépítése: politikai adminisztrációs titkárság; szervezési-politikai osztály; kulturális osztály népművelési és népművészeti tagozattal, amelyek 1960-tól, az ország területi átszervezésétől  önálló osztályokká váltak; gazdasági osztály; önálló szerkesztőség, élén főszerkesztővel a Fáklya havilap, később a Hét hetilap részére.

A kerületi titkárságokon a munkát 3-5 személy látta el: kerületi titkár, politikai beosztott, kulturális instruktor, irodavezető-titkárnő, gépkocsivezető, aki egyéb fizikai munkát is végzett. Az ötvenes-hatvanas években érdemdús munkát végző kerületi titkárok voltak: Szarka Béla, majd Gőgh László Pozsonyban, Sebők Dezső, majd Kántor Miklós Nyitrán, Koncz Béla, majd Csák István Losoncon, Béres József, majd Görcsös Mihály Kassán.

A járási titkárságokon, két-három-négy mindent végző dolgozó volt: járási titkár, kultúrpolitikai instruktor, adminisztrációs titkárnő, gépkocsivezető.

Nem szeretnék neveket sorolni, mert biztosan kifelejthetnék valakit, de azért annyit megjegyeznék, hogy ők voltak a Csemadok igazi „melósai”, akik csodákat műveltek, tömegeket mozgósító tettekre váltották a központi fórumok gondolatát, melyekből az ország magyarságát megmozgató rendezvények: népművészeti fesztiválok, országos méretű kulturális seregszemlék, magyar tanítási nyelvű nemzetiségi iskolák, irodalmi és társadalmi fórumok lettek.

Több éven keresztül szervezte a falusi színjátszó csoportok szlovákiai versenyét, a szocialista dráma országos seregszemléjét, 1956 decemberében pedig az első országos dal- és táncünnepélyt. Az 1960-as években a Népművelési Intézet segítségével fokozatosan minden amatőr művészeti ág részére kiépítette a négylépcsős – települési, járási,  kerületi, illetve központi (országos) versenyfórumot. Később részletesebben foglalkozunk e kérdéskörrel, viszont megjegyezzük, hogy a Csemadok minden esetben segítőtársa volt a magyar kulturális intézmények/fórumok létrehozásának. Néhány konkrét példa:

1950-ben segített megszervezni a Szlovák Falujáró Színház Magyar Társulatát, mely szeptember 30-án Pozsonyligetfaluban Jozef Gregor Tajovský Ha az asszonynál a gyeplő című vígjátékával mutatkozott be. Vezetője Ondrás László volt. A Csemadok főleg a színészek toborzásában és az előadások megszervezésében tudott segíteni. Több színész a Csemadok helyi szervezeteinek színjátszó csoportjaiból – Pozsonyból, Somorjáról, Komáromból, Léváról, Losoncról, Rimaszombatból, Szilicéről, Rozsnyóról, Kassáról a sikeres hazai előadásokból került a társulathoz.

Hírdetés

Az 1950-es évek első garnitúrájából többen a színészi pályáról mentek nyugdíjba. 1951. december 26. – 1952. január 5-én Ág Tibor és Takács András a Csemadok KB keretében megvalósította az első magyar dal- és tánckutató néprajzi gyűjtőútját. A Zoboraljáról Kolon, Nyitragerencsér, Zsére, Egerszeg, Lédec, valamint a Zsitva és Nyitra között található Martos voltak a kutatott falvak. A két világháború közötti időszakban a jelzett községekben már Kodály Zoltán, Manga János, A. Arany László, Fél Edit és mások végeztek helyi kutatásokat. A Zoboralji kutatásokból könyv is napvilágot látott, Putz Éva tollából Kolonyi lagzi címmel. A többiek 1945 után hozták nyilvánosságra a kutatások könyvbe, illetve tanulmányba foglalt eredményét.

Ekkor 1952-ben került fel Pozsonyba a Csemadokhoz Ozsvald Árpád, a szárnyait bontogató költő is. Ott lettünk kollégák.

1945 után, hogy folytathassa a középiskolai tanulmányait, ő is Magyarországra kényszerült gimnáziumba, Csurgón érettségizett. Fónod Zoltánnal ketten voltak ott. 1950-ben „éretten” jöttek haza és beálltak tanítani az újra megnyílt magyar iskolákba.

Ozsvald szülőfalujában, Nemesoroszin, Nyírágón, majd Fegyverneken tanítóskodott. A Csemadok onnan emelte ki az Új Szóban már verseit közölgető fiatal tehetséget a Magyar Könyvkiadóhoz.

Akkor lett társunk Gyurcsó István, a Csehországba gyári munkásnak Garamkövesdről elhurcolt költő is. Nyugdíjaztatásukig mindketten a Csemadok dolgozói maradtak. A kiadó 1960-ban, az ország területi átszervezésekor önálló osztályként beolvadt a szlovák szépirodalmi könyvkiadóba, majd belőle lett a Madách Lap- és Könyvkiadó.

A Csemadok az 1960-as területi átszervezés előtt négy magyarok által is lakott kerületben működtetett titkárságot, ezt a felépítést 1952-re már sikerült kiépítenie: Pozsonyban, a Pozsonyi kerülethez tartozó nyugat-szlovákiai járások irányítására, Nyitrán, a Nyitrai kerülethez tartozó járások irányítására, Losoncon, a Besztercebányai kerülethez tartozó közép-szlovákiai járások irányítására – a kerület politikai székhelye Besztercebányán volt, de a Csemadok kerületi titkársága Losoncon, a magyarok által is lakott járási székhelyen kapott helyet –, Kassán a kelet-szlovákiai – beleértve az Eperjesi kerülethez tartozó járásokat is – járások irányítására.

Pozsonyt, valamint a cseh országrészekben működő járási apparátusokat – Karlové Vary, Marianske Lázne, Tábor járásokban járási titkárságok működtek – a központ közvetlenül irányította, illetve felügyelte a működésüket. A központ vezető dolgozói előszeretettel jártak ezekhez a járási titkárságokhoz, rendszeresen megjelent valaki a konferenciájukon.

(Folytatjuk)

A szerző az MMA Köztestületi tagja.  


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »