A Karcsa településnév eredetének nyomában

A Karcsa településnév eredetének nyomában

Dunaszerdahely közelében 12 apró csallóközi község nevében is szerepel a Karcsa megnevezés. Április 10-én ennek eredetvizsgálatáról tartottak előadást Dunaszerdahelyen. Ott jártunk.

 

A Karcsa település nevének eredetvizsgálati eredményeit Nagy Iván etnológus mutatta be a jelenlévőknek a Csallóközi Múzeumban.

A név eredetével kapcsolatos kérdésekre az etimológia segítségével kaphatunk választ, mely azt vizsgálja, hogy nézhetett ki az adott szó régen és milyen nyelvi közegben alakult ki. Ez ad viszonyítási alapot ahhoz, hogy megtudjuk, hogy az adott szavat melyik társadalmi csoport alkalmazta, s mikor.

A Karcsa településnév vizsgálatát Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című könyve is segíti, amelyben a szerző többféle megoldást is feltüntet.

Vámbéry szerint a név török eredetű, méghozzá a karaca, azaz fekete víz jelentésű, vagy a karuca, koruca, azaz kisudvar szavak által. Gombocz Zoltán és Pais Dezső etimológusok  a szavat török sólyommal azonosította. Bartal Aurél viszont úgy vélte, hogy mivel a környéken egykor avarok laktak, majd később a területre a magyarok is megérkeztek, az avar maradványokkal együtt képződhetett a szó.

Makkai László történészként elkészítette a csallóközi települések történeti vázlatát, melyben 140 helyiséget sorolt fel, s mindegyiknek etimológiát adott. Karcsát így magyar eredetűnek és személynévnek tartotta, de magyarázatot nem társított hozzá. A szlovákok szláv gyökeret adtak a szónak, majd a 2011-es vizsgálatuk szerint a görcs, majd az irtás szlovák szavakhoz társították.

A Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet szintén ezt a fajta megállapítást teszi.

A Karcsa név rekonstrukciója szerint a 13. századról vannak írott adatok a településről – Corcha, Caracha, Karasha, Karchan, stb. formában -, a helyről a meglévő dokumentumok ekkor már, mint magyar helyről beszélnek. Ha feltételezzük, hogy a Karcsa helynév a honfoglalás előtt jött létre, akkor a névalkotás oka a tájékozódás. Ha úgy véljük, hogy honfoglalás után keletkezett, akkor viszont személynév eredetű, ugyanis a névadás folyamat korszakonként különválasztható.

A magyarokra jellemző volt, hogy egy-egy embercsoportot neveztek meg, s annak vezetőjéről kapott nevet az adott helyiség: „Ki van ott? Éte. (Éte egy személynév, így Éte népét értették alatta.) Ott ki van? Karcsa. Tehát Karcsa népét ezzel az elnevezéssel illették” – Magyarázta Nagy Iván. A Csallóközben számtalan személynévvel kapcsolatos településnévvel találkozunk, ami így kézenfekvő megoldás.

Karcsa személynéveredetét vizsgálva Nagy Iván Fehértói Katalin és Tóth Valéria témában írt könyveit is bemutatta. „A vizsgált név már az Árpád-korban is létezett.” – fogalmazott az etimológus. Jóval később, 19. században is léteztek ilyen nevek. A Görcs név eredeti jelentése háttérbe szorul. A Péterrel kapcsolatos településnevek magyarázata által, az előadó megjegyezte, Sólymoskarcsa régen Sólymospetény volt.

A etnológus szerint a kutatás végén fel kell tenni a kérdést, hogy valóban hasznos eredetre vezethető-e vissza a Görcs szavunk és az általunk kikövetkezetett korč helynév. Az értelmező-szótárban lévő magyarázatok szerint a két szó ugyan nem hasonlítható össze, de Nagy Iván véleménye szerint „a Karcsa egy személynév, ami a korč szóból származik, amelynek bizonyítéka a helyben lévő Görcs család, akik továbbvitték mintegy pszeudonévként a korč, gorč kifejezést. Úgy gondolom, itt az a különleges, korča az –a– betűs képzővel bukkanhatott fel és a Görcs család továbbvitte az eredeti változatot, kicsi, vézna” – magyarázta.

A hallgatóság részéről később a Padány község nevének eredetére vonatkozó kérdésre Nagy Iván elmondta, hogy elképzelhető annak személynév eredete, hiszen Padány besenyő település volt, ezért számtalan településnév –an– végződésű, ami török eredetre vezethető vissza.

Laky Erzsébet

Nyitókép: Az etimológiai vizsgálat alapján készült térkép


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »