Magyarként lett a grúzok nemzeti festője Zichy Mihály

Magyarként lett a grúzok nemzeti festője Zichy Mihály

Zichy Mihály és Madách Imre művészete előtt tisztelegtek kedden a Tbilisziben megrendezett magyar napokon – tájékoztatta a helyszínről Kránitz Péter Pál, a Magyarország Georgiában című kiállítás kurátora.

A Tbiliszi Művészetek Palotájában könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitót rendeztek abból az alkalomból, hogy több mint harminc év után megjelent ismét Madách Imre műve, Az ember tragédiája grúz nyelven, Zichy Mihály illusztrációival díszítve. A kötetbemutatón Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár javasolta, hogy a kötet megjelenésének napja, december 5-e, a jövőben legyen a magyar szépirodalom idegen nyelvre ültetésének ünnepe, a műfordítás napja.

Megnyitották továbbá a Zichy Mihály illusztrációit bemutató tárlatot. Az intézmény igazgatója, Dzsabraili Szaszahlidan köszöntőbeszédében arról beszélt, hogy Zichy Mihályt „minden grúz ismeri, és minden grúz szívében él.”

Földi Eszter művészettörténész, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy Grúziában Zichy Mihályt nemzeti hősként tisztelik, életművét tanítják az iskolákban. A legismertebb grúz hősi eposzt, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című művét ugyanis az ő képei illusztrálták, és magyarként a 19. század végi grúz alkotóművészet egyik meghatározó szereplője volt. A kurátor hozzátette, a tárlat célja az, hogy a grúzok megismerjék a művész más munkáit is, ezért Arany János és Madách Imre balladáihoz készült illusztrációiból is láthatnak egy válogatást az érdeklődők.

A nap folyamán megkoszorúzták Zichy Mihály szobrát. Kiss Sándor alkotását 1987-ben adományozta a magyar állam Grúziának. A tiszteletadáson Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész hegedűn játszotta el a himnuszt, majd Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet. A koszorút Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár helyezte el.

Az Ivane Dzsavakisvili Tbiliszi Állami Egyetemen Kránitz Péter Pál tartott előadást az erdélyi betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós életéről és grúz betűmetszői munkásságáról. Az egyetem rektora, Giorgi Sarvasidze méltatta a két nép hosszú évszázadokra visszanyúló kulturális kapcsolatait, amelyre kiváló példa Misztótfalusi életműve. A magyar napok rendezvénysorozatot a Magyar Állami Népi Együttes táncelőadása zárja a Mardzsanisvili Színházban.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »