Döntött a kormány: maradnak a mérgek!

Döntött a kormány: maradnak a mérgek!

A magyar kormány hivatalos álláspontja, hogy korlátozó intézkedések mellett, de nem kell kivonni sem a glifozát tartalmú növényvédő-szereket, sem pedig a neonikotinoid rovarölő szereket. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az agrártárca, a politikusok, illetőleg a környezetvédelmi szervezetek egy dologban egyetértenek, szükség van a hazai agráriumban a felvilágosító, használható tudást átadó programokra.

Hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságát tájékoztatta a vegyianyag-politika és a kémiai biztonság emberi egészséggel és mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális kérdéseiről prof. dr. Darvas Béla, a GMO-Kerekasztal vezetője, Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője valamint Kökény Attila biogazda. A kormányt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) részéről Szalkai Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) főosztályvezető-helyettese, illetőleg dr. Bíró Krisztina, a Közegészségügyi, Járványügyi, Egészségügyi Igazgatási és Védelmi Osztály vezetője (Emberi Erőforrások Minisztériuma) képviselte.

Ahogy arról beszámoltunk, az agrártárca nem csupán a glifozát használatával megengedő, de a neonikotinoid növényvédő-szerekre is derogációt kért az Európai Bizottságtól. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács pályázatára a Greenpeace hívta fel a figyelmet korábban. A Fazekas Sándor minisztériuma alá tartozó Nébih ugyanis nem találta olyan fontosnak azt, hogy meg nem nevezett 32 ezer hektár területen, 2016. február 1. és május 30. között csávázott magok használatát engedélyezi.

Most viszont ütköztethették szempontjaikat a környezetvédők és a kormány emberei, ám ahogy ez borítékolható volt, egyik fél sem győzte meg a másikat az igazáról.

A kormány már döntött

Szalkai Gábor leszögezte, a magyar kormány célja, hogy a mindenkor egészséges élelmiszert tudjunk előállítani, de ez véleménye szerint magas fokú tudatosságot, és felelősségvállaást igényel. Hangsúlyozta, hogy a növényvédelemnek a növényvédő-szer a legutolsó eleme. Ahogy lapunknak fogalmazott:

“nem tervszerűen, nem programszerűen, hanem okszerűen, csak szükség esetén használjuk a növényvédő-szereket”.

Viszont – folytatta – fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy korlátozó, kockázatcsökkentő intézkedések mellett, de a glifozátot is használhassák a gazdálkodók.

Szalkai ugyanakkor elismerte, hogy ezek valóban veszélyes anyagok, éppen ezért használatukhoz megfelelő szakértelemre van szükség, a Nébih ezért több fórumon is próbálja átadni a szakmai információkat, ezzel is elősegítve azt a szemléletváltást, amivel a magyar mezőgazdaság

“visszaszerezheti a becsületét”.

Ugyanakkor az is egy magyar specialitás, hogy környezetvédelmi kérdésekről egy olyan szakpolitikussal kell egyeztetni, akinek a feladata az agrárfejlesztés. De mint ismert, Orbán Viktor nem tartja fontosnak, hogy a magyar környezet védelmének az ügye önálló minisztériumot, vagy legalább államtitkárságot kapjon.

Szalkai elismételte az FM azon állítását is, miszerint a korlátozások egyetlen látványos hatása az volt, hogy jelentősen megnőtt más típusú vegyszerek forgalma, így például a méhekre veszélyes klórpirifosz felhasználása is növekedett.

Már a tamponokban sem bízhatunk?

Darvas Béla a glifozáttal kapcsolatban rámutatott, hogy bár a hatóanyag rákkeltő voltára van kihegyezve a vita, azonban ez csak egy, a számos egészségkárosító hatása közül. Nem mellesleg elszennyezi a felszíni és a talajvizeket, elpusztítja a talajban élő mikroorganizmusokat, a vízi élőszervezeteket (pl.: algák, kétéltűek), az állományszárítás (deszikkálás) révén pedig elszennyezi az élelmiszereket is.

Így kerülhet például a német sörökbe is a növényvédő-szerből, de például a gyapottermékeknél is szokás használni a hatóanyagot, így fordulhat elő, hogy Argentínában a tamponok 85 százalékában kimutatták a glifozátot.

Méhek nélkül

Simon Gergely neonikotinoidokról megállapította, hogy komoly szerepük van a méhek és más beporzó rovarok fogyatkozásában, de a hatásuk messze túlmutat ezen fajokon: teljes táplálékláncokat veszélyeztetnek.

Mi lesz a méhekkel?

A magas akut toxicitású készítményektől (knockdown hatású piretroidok) a helyszínen elpusztulnak a méhek és nem gyűjthető méhhulla a kaptároknál; a tájékozódási képességet rontó hatóanyagoknál (ilyenek a neonikotinoidok) eltévednek és a területen pusztulnak el az állatok; a lassan kifejeződő hatású, kevésbé mérgező hatóanyagoknál visszajönnek a mérgezett állatok és a kaptárban/kaptárnál pusztulnak el; az adott dózisban hatástalan hatóanyagok felhalmozódnak a mézben, a virágport tartalmazó rekeszekben és a viaszban. A méhek immunkárosodása miatt télen sokkal nagyobb veszteséget szenvednek el azok a kaptárok, ahol a rovarok neonikotinoiddal csávázott kukoricásról gyűjtenek.

A gyűrűsférgek fogyatkozása egyébként hasonló csapás a világ élelmiszer ellátására, mint a méhek eltűnése. Nem helyettesíthető a szerepük a talaj termőképességének megőrzésében. Ugyanakkor a vegyszeres termelés őket is tönkreteszi.

Eközben hazánk vészhelyzeti derogáicót kért a neonikotinoid csávázószerek eseti használatára méhek számára vonzó kukorica és napraforgó vetőmag termeléshez. Eseti engedély keretében pedig itthon csávázzuk ukrán exportra vetőmagokat ezen szerekkel.

A vegyianyag-szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a szerek hosszútávú hatásaival is foglalkozni kellene, mert így nem lehet teljes mértékben felmérni a problémát. Simon Gergely arra pedig nem talált nemzetközi példát, hogy azokban az országokban, ahol szintén korlátozták a neonikotinoid, megnövekedett volna a talajfertőtlenítők alkalmazása.

A szakmai háttér, avagy hogyan lesz egy gázszerelőből földműves?

Olvasóink láthatják, hogy a korábban már megismert álláspontok nem változtak, ugyanakkor egy fontos szempontra mégis fel kell hívnunk a figyelmet, amelyet végül is minden érintett kiemelt.

Szükség lenne visszaállítani korábbi szintjére a hazai mezőgazdasági szakmai képzést, akár a közoktatásban is. Ahogy erre rámutatott Turi-Kovács Béla, a Fidesz kisgazda képviselője: néhány hét alatt, néhány százezer forintért nem lehet ezt a tudást megszerezni az Aranykalászos képzéseken (még ha így a gázszerelőből földműves is lehet). A szintén kormánypárti Bencsik János ehhez hozzáfűzte, hogy az Aranykalászos képzéseknek többről kellene szólnia, mint hogy meg tudjuk különböztetni a búzát az árpától.

“A tudást kell növelni”

– jelentette ki az országgyűlési képviselő, aki figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás okán egyre szélsőségesebb időjáráshoz is sikeresen tudnunk kell alkalmazkodni.

Persze, miközben politikai okokból olyan szakmai műhelyeket lehetetlenít el a kormány, mint a Kishantosi Mintagazdaság, ahol a földművelők megismerhetik az ökogazdálkodás csínját-bínját, nehéz lesz tovább adni ezt a minden szempontból életbevágó tudást.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »