Természetvédelmi Világszövetség: Mintegy 230 ezer tonna műanyag kerül évente a Földközi-tengerbe

Mintegy 230 ezer tonna műanyag hulladék kerül évente a Földközi-tengerbe, és megfelelő intézkedések hiányában 2040-re ez a mennyiség megduplázódhat – figyelmeztetett kedden a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Természetvédelmi Világszövetség: Mintegy 230 ezer tonna műanyag kerül évente a Földközi-tengerbe

A legnagyobb mennyiségű hulladékot Egyiptom engedi a Földközi-tengerbe, évi 74 ezer tonnányit, aztán Olaszország és Törökország következik a sorban évi 34 ezer, illetve évi 24 ezer tonnával – derül ki a IUCN jelentéséből.

A tanulmány a Földközi-tenger medenceterületéhez tartozó 33 országból származó adatokra alapoz. A partvidék, illetve a Földközi-tengerbe ömlő folyók menti területek népsűrűsége miatt, illetve a tenger földrajzi elhelyezkedéséből adódó félig zárt jellege miatt ezt a területet világviszonylatban a műanyagszennyezés által leginkább érintett térségnek tekintik, amely fokozottan ki van téve a műanyag felhalmozódásának – mutat még rá a tanulmány.

A Földközi-tengerbe juttatott műanyag hulladék lakosonkénti leosztását tekintve Montenegró áll az élen fejenként 8 kilogrammos éves mennyiséggel, majd Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia következik, mindkettő fejenként 3 kilogrammos éves mennyiséggel.

Összesen mintegy 229 ezer tonna műanyag hulladék kerül évente a Földközi-tengerbe, azaz 500 áruszállító konténernek megfelelő mennyiség – mutatott rá közleményében a IUCN, hangsúlyozva, hogy a műanyag 94 százaléka a hulladék nem megfelelő kezelése miatt jut a tengerbe.

Hírdetés

A tanulmány becslései szerint az évente a tengerbe kerülő 229 ezer tonna műanyag 94 százalékát nagyobb műanyag tárgyak (makroműanyag), 6 százalékát pedig mikroműanyag részecskék teszik ki.

Jelentős intézkedések hiányában a szennyezés mértéke tovább nő, 2040-re a tengerbe jutó műanyag hulladék mennyisége megduplázódhat, elérve az 500 ezer tonnát – figyelmeztet a szervezet, hangsúlyozva, hogy sokkal „ambiciózusabb intézkedésekre van szükség”, mint amilyenekre jelenleg az országok elkötelezték magukat.

„A műanyagszennyezés a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a biodiverzitás hosszú távú romlásának forrása”, és rendkívül káros hatása van a tengeri állatokra, amelyek a különböző műanyagdarabok fogságába kerülhetnek, vagy lenyelhetik azokat és elpusztulnak – emlékeztetett Minna Epps, a IUCN Tengeri és Sarki Kutatóprogramjának igazgatója. A szervezet kidolgozta az úgynevezett vörös listát, amelyre a kihalófélben levő állatfajok kerültek fel.

A jelentés szerint évente 50.000 tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő műanyag hulladék mennyiségét, ha a 100 legszennyezőbb nagyvárosban fejlesztenék a hulladékkezelés gyakorlatát. Bizonyos termékek – például a műanyag zacskók – betiltása szintén 50.000 tonnával csökkentené a vizekbe kerülő hulladék mennyiségét.

„A kormányoknak, a magánszektornak, a kutatóintézeteknek, vállalatoknak és a fogyasztóknak együtt kell működniük a folyamatok és az ellátórendszer átalakításában, be kell ruházniuk az innovációba, át kell váltaniuk fenntartható fogyasztói szokásokra és fejleszteniük kell a hulladékkezelés gyakorlatát annak érdekében, hogy a műanyagszennyezést megállítsák” – nyomatékosította Antonio Troya, a IUCN Mediterrán Együttműködési Központjának igazgatója.

Agerpres


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »