Szijjártó a KMKF-ülésen: a külhoniak álláspontja határozza meg a nemzetpolitikát

Szijjártó a KMKF-ülésen: a külhoniak álláspontja határozza meg a nemzetpolitikát

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt. „A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek, erőforrásként tekintenek rájuk, továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell” – sorolta Szijjártó Péter.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok – azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika – szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.

Kövér László a KMKF ülésén kitért arra: a posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők – úgy tűnik – napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok. Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki folyamatosan egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös lélektani és politikai felismerésében gyökerezik, hogy „mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek – sem nyugati, sem keleti barátainknak – a cselédei”.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »