Majdnem a Bitcoin éve lett

Majdnem a Bitcoin éve lett

Csak nem kellett volna egy nap alatt 30 százalékot esnie az árfolyamnak… Az ezt megelőző 20-szoros árfolyamnövekedés mesébe illő volt, a zuhanás meg újra rámutatott a gazdaságtörténet egyik nagy tanulságára: a fák nem nőnek az égig, előbb vagy utóbb minden lufi kidurran vagy leereszt.

Rothschild báró mondta egyszer, amikor a meggazdagodásáról kérdezték, hogy „mindig túl korán adtam el”. Vagyis akkor szállt ki, amikor a többség további emelkedésben bizakodott, és még javában áramlott a pénz a piacra. Amikor már a szomszéd is Bitcoint vesz, amikor az újságok (és újabban az internet) tele vannak a kriptovalutából meggazdagodott emberek sztorijaival és a vásárlásra ösztönző hirdetésekkel, akkor most is igaz, hogy itt az ideje kiszállni. Ez pár befektetőnek sikerülhetett, de a többségnek sosem szokott összejönni, mert egyszerűen ilyen a pénzügyi buborékok természete.

Legtöbbször az is csak a múltba visszanézve látszik, hogy a korábbi növekedés buborék volt, a kriptovaluták esetében erről még két hete is javában zajlott a vita, sőt még ma sem zárult le igazán. De azért nagy biztonsággal állítható, hogy a Bitcoin árfolyamának év eleji alig 1000 dolláros szintjéről a karácsony előtti 20 ezer körüli értékre való szárnyalása tipikus piaci buborék, amikor a befektetők többsége azért vásárol, mert további árfolyam-növekedésben bízik, és az egész piaci mánia öngerjesztő folyamattá válik. A tetőfokon decemberben 10 ezer dollárról csaknem 20 ezerre kúszott az árfolyam két hét alatt, majd jött a hatalmas korrekció.

Azt, hogy a hullámvasút mögött spekulációt kell keresni, több tényező is alátámasztja. Ha az ember ingatlanba fektet, akkor abban lehet lakni vagy bérbe adni, ha részvényt vásárol, osztalékot kaphat, ha kötvénybe fektet, vagy bankba teszi a pénzét, akkor kamatot kap stb. A kriptovaluták esetében azonban semmi ilyen „hozam” nem létezik, egyedül az árfolyam-növekedésbe vetett hit. Ráadásul, az is kétséges, hogy a Bitcoin meg a többi kriptovaluta képes-e betölteni eredeti fő célját.

Hírdetés

Amikor az előző pénzügyi válság kellős közepén, 2008–2009-ben Satoshi Nakomoto (valószínűleg egy vagy több személyt takaró álnév) megalkotta a Bitcoint, az főleg a kormányok és a jegybankok által agyonmanipulált hivatalos papírpénzek és kereskedelmi banki számlapénzek libertariánus alternatívája akart lenni, afféle központi ellenőrzés, elszámolás és hierarchia nélküli, az interneten egyenlő számítógépek által termelt („bányászott”) kriptovaluta, amellyel eladó és vevő közvetlenül kereskedhet (az úgynevezett peer-to-peer rendszerben).

Csakhogy a Bitcoin a pénz hagyományos funkciói közül egyet sem tud igazán betölteni hatalmas értékingadozásai és korlátozott elfogadottsága miatt.

Többnyire nem lehet vele fizetni, ebben megtakarítani vagy hitelezni óriási kockázatot jelent, könyvelési egységként használhatatlan, még pontos árfolyama sincs. Eleinte a technikai zsenik, libertariánus megszállottak használták, majd valószínűleg (főleg anonimitása miatt) rákaphatott a szervezett alvilág és később alighanem pár latorállam (Észak-Korea) titkosszolgálata és hekkerei is (bár a két utóbbi csoportnak mindig ott van alternatívaként a készpénz). Később beszálltak a spekulánsok, és a végén már az intézményi befektetők is (Bitcoin-tőzsdék és határidős kereskedés megindulása a chicagói értéktőzsdén). Ez utóbbiak azonban csak korlátozottan, ezért a kriptovaluták piaca (a csúcson mintegy 650 milliárd dollár) eltörpül a globális részvény-, kötvény- vagy ingatlanpiacok mögött, összeomlása nem okozott pénzügyi válságot. Ha magához tér a piac, akkor persze egy újbóli összeomlás elindíthat akár egy globális pénzügyi válságot is.

A Bitcoin vége azonban ugyanaz lehet, mint egykoron a hagyományos aranypénzé. A kormányok, jegybankok, kereskedelmi bankok betiltják, kisajátítják, leszabályozzák, megalkotják a maguk blokklánc-technológiára épülő kriptovalutáit stb. Mert a Bitcoin alapját képező blokklánc igazi technológiai áttörés (alighanem nagy jövő áll előtte), a dolog pénz része meg alighanem megint a jó öreg gazdaságtörténet ismétlődése lesz.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »