Közeleg a tanévkezdés, de egyre nagyobb a tanárhiány

Közeleg a tanévkezdés, de egyre nagyobb a tanárhiány

A Nemzeti Pedagógus Kar számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezer, az ezt követő 5-5 évben pedig 30-30 ezer pedagógus mehet nyugdíjba, azaz 15 év alatt 60-70 ezer tanár távozhat a közoktatásból. Rétvári Bence államtitkár szerint ezek az adatok nem adnak okot pánikra, ezt pedig azzal támasztotta alá, hogy 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre – írja a 24.hu.

Sokat elárul a tanárhiány méretéről, hogy a Magyar Nemzetben megjelent írásban még a kormánypárti lap is indokoltnak érzi, hogy megjegyezze: arra már egyik válaszában sem tért ki Rétvári Bence, hogy a pályakezdők mekkora százaléka hagyja el rövid időn belül a köznevelést, az igazi probléma ugyanis ezek szerint nem az, hogy nincs, aki tanár akarna lenni, hanem az, hogy ezek a fiatalok a munkába állás után nem sokkal végül mégis más területre vándorolnak át.

Ezt erősítette meg lapunknak Szűcs Tamás is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke tavaly szeptemberben azt mondta: ma 100 olyan emberből, aki tanárszakra jelentkezik, huzamosabb ideig 27-re számíthatunk. 45 százaléka be sem fejezi az egyetemet, további 30 százalék egy-két év után, a maradék 30 százaléka pedig 5-6 éven belül hagyja ott a pályát. Így jön ki ez a 27″

A 24.hu megnézte, hogy az aktuális számok alapján indokolt-e Rétvári nyugalma. Mint ismert, a tanév végén több mint 2300 aktív álláshirdetés volt a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, a tanító szóra 593, a tanár szóra 1825 találatot dobott ki a rendszer.

Azóta csak rosszabbodott a helyzet:  a Közigálláson, a közszféra állásportálján ugyanis pénteken csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött szembe. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek.

Ez több mint 3600 üres álláshelyet jelent.

Hírdetés

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, sok iskolának ugyanis hatalmas erőforrás-hiánnyal kell szembenéznie: Már 2017-ben lehetett találkozni olyan pedagógusoknak szóló álláshirdetésekkel, amelyekben nem volt megadva, milyen szakos oktatóra lenne szükség az adott iskolában, hanem egyszerűen csak „bármilyen szakos” tanárt kerestek az intézmények. A jelenség az elmúlt években nem tűnt el, sőt, egyre több iskolában találkozhatunk hasonló felhívással, a probléma pedig nem csak a kistelepüléseken létezik.

Rétvári Bencének néhány nappal ezelőtt sikerült beleszállnia (páros, nyújtott lábbal) a komplett magyar tanári karba, amikor az egyébként jogász végzettségű államtitkár azt találta mondani, hogy a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel: mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra.

Ezzel a kijelentéssel egyébként csupán az a baj, hogy nem csak, hogy nem igaz, de pontosan az ellenkezője igaz: 

A Pedagógus Szakszervezet számítása szerint egy tanár 864 órát dolgozik, és ez csak a tantermekben eltöltött idő, erre jön a háttérmunka és a felkészülési idő.  A PSZ számítása szerint a magyaroknál csak az orosz pedagógusok tanítanak többet, átlagosan heti 25 órát, de a nyugati államokban mindenhol kisebb a közoktatásban dolgozó pedagógusok terhelése.

Persze hozzátehetjük némi gúnnyal, hogy ott a fizetések is mások.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »