Felmérés, vagy félremérés – egy titkos közvélemény-kutatás margójára

Felmérés, vagy félremérés – egy titkos közvélemény-kutatás margójára

Ha tegnap este valaki megnyitotta a közösségi oldalát, könnyen megjelenhetett számára az AKO és a Focus ügynökségek közös felmérése, amelyen közreadják a legújabb közvélemény-kutatást, abban az időben, amikor már a törvény tiltja mindezek közzétételét. Mivel ennek a felmérésnek az elkészítésére mintegy 10 ezren adtak össze néhány eurót, ennek eredményét csak az adakozóknak küldték szét, azzal, hogy ezt nem a nyilvánosságnak szánják.

Így tehát itt sem tesszük közzé az eredményeket, mert a választási kampányról szóló törvény szerint ez 14 nappal a választás előtt már büntetendő.  

A teljes felmérést, annak metodikáját, részeredményeit elolvasva viszont valós kétségeket kelt az egész közvélemény-kutatás, mennyire volt valós a felmérés, mennyire volt jó a mintavétel – már ami a magyar közösségünket illeti.

Persze a közösségi oldalon csak a végeredmények jelennek meg, ami alapján majd a jóindulatú szlovákiai választó esetleg módosíthatja voksát, hiszen senki sem akarja, hogy az elvesszen a szavazata. És miért is tesz így? Mert – Deák Bill után szabadon – a felmérésre is elénekelhetjük:  „hiszek, az asszonyban, mint a vezércikkben”.  

Nos, a felmérés nem csak egy táblázat, egy grafikon, ahol feltüntetnek tizenakárhány hasábot a pártokról, hanem egy 67 oldalas tanulmány. Ha ebbe belemélyedünk, találunk pár érdekes adatot.

Láttunk már tavaly szeptemberben tőlük egy hasonló mérést, ahol szintén nemek, korcsoportok, kerületek szerint is kimutatták a magyarok szavazókedvét. Akkor a félremérés legkifejezőbb példája az volt, hogy Kassa megyében kevesebb darab szavazatot jósoltak az akkor mért MKP-nak, mint amennyit négy hónappal a felmérés előtte darabra elért ugyanabban a kerületben az EU-parlamenti választásokon. Ennek az eredménynek a hitelességét eléggé kétségbe vonja, hogy az EP-választásokon a részvétel 20 százalék körül volt, míg a parlamenti választásokon mégiscsak hatvan százalék körüli szavazókedvre várunk.

Az első megdöbbenésem az volt, hogy míg a szeptemberi felmérésben az MKP-nak kétszer annyi férfi szavazót jósoltak, mint nőit, ez február második felére megfordult. A szeptemberi felmérésben még azt gondoltam, hogy Bugár Béla sármja elvitte a nőket az MKP-tól. A mostani felmérés viszont már kétszer annyi női szavazót jósol a Magyar Közösségi Összefogásnak, mint férfit. Hogy ezért Orosz Örs, Mózes Szabolcs, vagy Simon Zsolt tehet, azt nem merném kijelenteni. De hasonló diametrális különbségek láthatóak a magyarok szempontjából a szeptemberi és a februári mérések között a korosztályoknál, illetve a képzettség alapján alkotott csoportoknál.

De nem ez a fő gondom. A felmérés közzé teszi, miként is szavaznának a magyar nemzetiségűek. Nos, itt a felmérés szerint a Most-Hídnak több magyar szavazója van, mint az MKÖ-nek.

Számomra itt szűnik meg a felmérés magyarokra vonatkozó relevanciája, hiszen az elmúlt két hónapban 3 felméréssel is találkoztam, ahol csak a magyarokat mérték, és mind azt mutatta, hogy az MKÖ-re legalább kétszer annyi magyar szavazna, mint a Most-Hídra.  

És ezek a felmérések legalább 500, de inkább ezer feletti magyar válaszadót szólítottak meg, míg ez csupán 170 magyart.

A felmérés viszont a Most-Híd szempontjából hoz egy érdekes eredményt, amit alátámasztanak az ezt megelőző nyilvános mérések is. Mégpedig azt, hogy a választani kívánó szlovák szavazóknak csupán egyetlen százaléka kíván rájuk szavazni.

Ez cca. 25 ezer szavazatot jelent. (4 450 ezer szavazónak 90%-a a szlovák, akiknek 60%-a megy el szavazni)

Hírdetés

Ha felidézzük a hidasok eredményét 2016-ből, amikor begyűjtöttek mintegy 75 ezer magyar szavazatot, és e mellé százezer szlovák és ruszin szavazatot, akkor ez nem sok jót jelent  a Most-Híd számára.

Tulajdonképp azt jelenti, hogy elvesztette a szlovák szavazóinak a háromnegyedét.

És a kormánypozíció nemcsak a szlovák szavazókat riasztotta el a Most-Hídtól, hanem a magyarokat is.

Az összes, a magyarok választókedvét vizsgáló releváns felmérés mutatja, hogy

a 2016-os 75-ezres hidas magyar szavazótábor bizony lecsökkent 40-45 ezerre.

Ha a két számot összeadjuk,

kapunk egy hetvenezres szavazatszámot, ami egy hatvan százalékos részvételnél is három százalék alatti eredményt jelent.

Ha ezt összehasonlítjuk a Most-Hidasoknak a jelen felmérésében közzétett eredményével, újra látjuk azt a másfél-két százalékos felülmérést, amit már megszokhattunk.

Konklúzióként azt tudom levonni, hogy ez a felmérés csak a szlovák szavazók preferenciáira ad releváns választ.

Ez azonban még nem jelenti Magyar Közösségi Összefogás automatikus bejutását.

Sok minden miatt nem. Egyrészt nagyon sok magyar hisz Matovičéknak, talán azért, mert zseniálisan mutatja be az eddigi koalíció korrupciós eseteit. Abba viszont senki nem gondol bele, hogy valóban tudna-e kormánytényezőként felelősséggel tevékenykedni.

Sok magyar hisz Kotlebában, ami szinte megmagyarázhatatlan – de érthető, hiszen senki nem kínál annyira egyszerű, gyors és olcsó megoldást. Hogy ez mennyire megvalósítható, azt már nem gondolják át – talán mert jó hinni a boldog jövőben.

A Smerre átszavazókról már ne is beszéljünk – csak egyet mutat, bíznak azok változásában, akik eddig sem tettek értük semmit.

Ha kiindulunk a magyar mintákból vett felmérésekből, akkor valóban csak pár ezer szavazat hiányzik. Persze ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, mert nem tudjuk mekkora lesz a részvételbeli különbség a magyarok és a szlovákok között. Ez a felmérés azt mutatja, hogy a szlovákok bizony 60 százalék körül mennének el biztosan szavazni, míg a magyaroknak csupán 50 százalék körül. Ha meggyőzzük a szomszédot, az éppen pihenni vágyó komát, és elhozzuk szavazni, akkor sikerülhet.

Pár ezer, és mindez rajtunk múlik. El kell hinnünk, hogy újra képesek vagyunk valós, és szakmailag kompetens képviseletet bejuttatni a parlamentbe.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »